Alkotás és befogadás a magyar nyelv 18. század utáni történetében

Tartalomjegyzék

• Alkotás és befogadás a magyar nyelv 18. század utáni történetében
• Impresszum
• Előszó a második kiadáshoz
• chevron_right1. Bevezetés. Kétszázötven év a magyar nyelv befogadó- és alkotótörténetében
  • 1.1. Befogadás és alkotás: két egymást kiegészítő kultúraalakító tevékenység
  • 1.2. A magyar nyelvi alkotás és befogadás legfontosabb történeti jellemzői
  • 1.3. A magyar nyelvi alkotás és befogadás történeti leírásának fő irányai
• chevron_right2. Recepció és kreativitás kettőssége a „nyelvújítás” elméletében és gyakorlatában
  • 2.1. Általános társadalomtörténeti megállapítások
  • 2.2. A korszak általános jellemzése nyelvtervezési szempontból
  • 2.3. A nyelvújítás: a nyelvtanírás, a standardizáció
  • 2.4. A nyelvújítás: a szóalkotás
  • 2.5. A nyelvújítás: a nyelvesztétika
  • 2.6. A szépirodalom
  • 2.7. Eszmei hatások
  • 2.8. Recepció és kreativitás többszörös kettőssége. Összefoglalás
  • 2.9. Általános jellemzők recepció és kreativitás viszonyára a korszakban
• chevron_right3. A nyelvi állandóság és változás (alkotás, befogadás) feszültsége az új ortológia és a századforduló korszakában
  • 3.1. A művelődéstörténeti háttér
  • 3.2. A nyelvtudomány
  • 3.3. A nyelvesztétika és a szépirodalom
  • 3.4. A nyelvi gyakorlat
  • 3.5. Összefoglalás
• chevron_right4. A két világháború között: az alkotástól és befogadástól a megtartásig
  • 4.1. A nyelvtudomány
  • 4.2. A szépirodalom
  • 4.3. A nyelvi gyakorlat
  • 4.4. Összefoglalás
• chevron_right5. Az egységesítés és szétkülönbözés korszaka (1945–1990)
  • 5.1. A történeti háttér
  • 5.2. A politikai nyelvhasználat
  • 5.3. A társalgás nyelve
  • 5.4. A szépirodalom
  • 5.5. A nyelvtudomány
  • 5.6. A határon túli magyar térségek
  • 5.7. Összefoglalás
• chevron_right6. 1990 után: állandó (ön)alkotás különböző hatások közegében
  • 6.1. A történelmi fejlemények
  • 6.2. Az alkotó és befogadó nyelvközösség átalakulása és nyelvtudományi bemutatása
  • 6.3. A számítógépes kommunikáció
  • 6.4. Nyelvi kreativitás a szépirodalomban
  • 6.5. A határtalanítás
  • 6.6. A magyar nyelvközösség a nyelvi kontaktusok és a globalizáció közegében
  • 6.7. Összefoglalás
• 7. Összefoglalás
• Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 725 9

DOI: 10.1556/9789634547259

Az alkotás és a befogadás állandó jellemzője, összetevője az emberi tevékenységeknek. A kreativitás (alkotás) megnyilvánulási módja a szokásostól eltérő (egyéni) teljesítmény. A recepció (befogadás) a mások által létrehozott ismeretek felhalmozása, mások sikeres megoldásainak megértése és alkalmazása. Alkotás és befogadás együttesen érvényesül a nyelvi kommunikációban. Az adott nyelvet a mindenkori beszélők folytonosan alakítják: nagyobbrészt a megismert minták alapján beszélnek, de gyakran változtatnak, módosítanak e sémákon, újítanak, az adott helyzethez, a célokhoz és elvárásokhoz igazítják azokat. Ezek a változtató műveletek, amelyek leggyakrabban nem is tudatosak, alkotás és befogadás kettősségében történnek, belső motivációk és külső hatások révén. A jelen könyv alkotás és befogadás együttes kultúra- és közösségképző megvalósulását a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség 18. század közepén kezdődő, immár kétszázhetven évnyi modernizációs korszakában tekinti át. A vizsgált öt fő történeti korszak (i) a nyelvújítás (1770-es évek – 1830-as évek), (ii) az 1870-es évektől a 20. század kezdetéig, (iii) 1920-tól a 40-es évek közepéig, (iv) a második világháború végétől 1990-ig, (v) az ezredforduló kora. A leírás történeti koronként kiterjed a mindennapi nyelvi gyakorlat, a nyelvtudomány és a szépirodalom és irodalomtörténet nyelvi vonatkozásai területeire.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tolcsvai-alkotas-es-befogadas-a-magyar-nyelv-18-szazad-utani-torteneteben//