3.2.3. Mérések és elemzések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szinkronizált audio- és EMA-felvételekben a spektrografikus kép alapján félautomatikusan szegmentáltuk és címkéztük a kérdéses beszédhangokat a BAS webszolgáltatás graféma-fonéma konverterének (Reichel 2012) és a MAUS rendszernek (Schiel 1999) a segítségével, majd a szükséges helyeken kézzel javítottuk a felismertetett hanghatárokat a Praat programban (Boersma–Weenink 2019). A mérési pontokat az artikulációban és az akusztikumban egyaránt a célmagánhangzó elején és közepén határoztuk meg úgy, hogy az elemzett adatokat a kérdéses pontok körüli 10%-os időablak adatainak mediánjaként nyertük – így a korábbi irodalommal is hozzávetőlegesen összevethető mérési eredményeket kaptunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magánhangzó elején mért adatok mutatják a legerősebben a megelőző mássalhangzón túli magánhangzóból származó V-V koartikulációs hatásokat. A középponti méréshez megjegyzendő, hogy az itt mért akusztikai és artikulációs adatok Whalen és munkatársainak (2018) összehasonlító vizsgálata alapján gyakorlatilag az artikulációs és akusztikai célkonfigurációt mérik, az idézett elemzés szerint ugyanis a magánhangzóknak az akusztikai kimenet alapján megállapítható időbeli középpontja lényegében egybeesik az artikulációs célkonfiguráció (azaz a gesztusplató elejének) kialakításával (ahogyan azt egyébként feltételezni szoktuk az akusztikai elemzésekben).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave