3.2.3.2. Artikulációs mérések
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_230/#m1150amvm_230 (2025. 12. 05.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_230/#m1150amvm_230)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_230/#m1150amvm_230)
Az artikuláció vizsgálatához a TBO1 és TBO2 szenzorok x-irányú (a nyelv vízszintes elmozdulását mutató) kitérésadatait nyertük ki az Emu (Winkelmann et al. 2018) adatbázis-kezelő segítségével a fentiekben meghatározott időablakokban (szintén az ott mértek mediánjaként). Mivel a kutatás elsősorban a nyelv egészének (a nyelvtestnek, nyelvhátnak) és nem a nyelv egyes pontjainak helyzetét kívánja figyelembe venni, az elemzésben a két nyelvtesti szenzor x pozíciójának (vízszintes kitérésének) átlagait használtuk Cho (2004) módszertanának megfelelően (ezt nevezzük a továbbiakban dorzumadatoknak, vö. 4. ábra, jobb oldal). Itt tehát Dorzumonszet (mm) és Dorzumközéppont (mm) adatokkal dolgoztunk.