János és Klári második gyermeke egészségesen jön a világra, ekkor azonban a mátriárka őrülete tovább fokozódik, unokáját menyénél is jobban gyűlöli és az életére tör. Egy alkalommal a jeges patakba dobja a csecsemőt, akit anyja kiment ugyan, de az anyós kizárja őket a hidegbe János hazaérkezéséig. Remekül szemlélteti ez a jelenet Klári ki- és bezártságának komplexitását, hiszen a ház melege nélkül a téli hideg okozta közvetlen életveszélynek van kitéve, a házban viszont tomboló anyósával lenne összezárva. A gyermek csodával határos módon nem hűl ki, János időben hazaér, és ekkor elhatározza, hogy elköltöznek anyja házából. A falusi lelkész segítségével állást és szállást szerez, és meg is kezdik a költözés előkészítését, amikor a korábbi jelenet János távollétében megismétlődik. Ez alkalommal az anyós nem engedi Klárit a gyermek után ugrani, és egy fejszével leüti. A szomszédok kihalásszák a gyermeket a patakból és a sebesült Klári köré gyűlnek, erre ér haza János, aki felindultságában a (tévesen) halottnak hitt felesége mellett heverő fejszével agyonüti az anyját. Jánost előbb halálra, majd Klári közbenjárására hat év fogházra ítélik. Figyelemre méltó a közösség működése: a szomszédok és a férj is végig tudnak a bántalmazásokról, az ügy mégis zárt ajtók mögött marad; a törvény csak a tragédia bekövetkezte után lép közbe. A szereplők részben magukat okolják az elszenvedett borzalmakért, ahogyan ez kitűnik Klári nyilatkozatából:

 

Az 1850-es években a Délibáb Képes Naptárhoz hasonló nagyobb naptárak célközönsége a tágan értett „nép” műveltebb, vagyonosabb rétege volt; vagyis nem közvetlenül a parasztokhoz és munkásokhoz szóltak, pusztán a szűk értelmiségi elit helyett széles közönségre számítottak.8 A kiadványban szereplő mezőgazdaságról és egyszerű földművesekről szóló ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegeket a birtokosoknak és népnevelőknek szánták, méghozzá a szellemi elit szemüvegén keresztül bemutatva. A kiadványt a Délibáb többek közt az alábbi szerzőkkel reklámozta: Tompa Mihály, Császár Ferenc, Lisznyai Kálmán, Jósika Júlia, Vajda János, Jókai Mór, gr. Festetics Leó stb.9 Az ismeretterjesztő cikkek egy része praktikus tanácsokat tartalmaz vidéki gazdaságok működtetésére, mint például az alpakatenyésztésről, kutya- és csirkefajtákról, rózsanevelésről stb. szóló írások; de jelentős tömböt képeztek a nagyvilág érdekességeit (pl. amerikai rabszolgák helyzete), új találmányokat (pl. villamosság működése), különös természeti jelenségeket (pl. vulkánok) bemutató, általános műveltséget gyarapító szövegek. A Délibáb Képes Naptár első számának szemléletére alapvetően illik az a népnevelő szándék, amit Kovács I. Gábor az 1850-es évek naptárirodalmának törekvéseiről megfogalmazott: