Az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusok a teljes anyagra vetítve a paratextusok 23%-át (összesen 1180 előfordulást) jelentették. Ezen típus esetében volt két kódcsoport, amelyeknek a kódjaival ellátott valamennyi paratextus ebbe a nagy kategóriába sorolódott. Ez a két kódcsoport a 3. strukturáló-orientáló paratextusok kódjainak egy része és a 4. weboldal metaadatainak kódjai. Úgy is fogalmazhatunk, hogy e két kódcsoportnak bizonyos kódjai az átfogó paratextuskategória példányaivá avatták az adott paratextust. Az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusok egy jelentős része (1180 közül 784, ami 66%-ot tesz ki) ezek közül a példányok közül került ki. Lényeges azonban, hogy a 3. kódcsoport esetében nem az összes kódra, hanem csak 3.2. menüsáv, illetve a 3.3. menüsáv címkéi kódokra igaz az előzőekben megfogalmazott állítás. Ezzel szemben a 4. kódcsoportnak mind az öt kódja (4.1. metaadatok kategorizációja, 4.2. weboldal neve, 4.3. weboldal mottója, 4.4. megtekintés dátuma, 4.5. weboldal fenntartójához kapcsolódó címkék) az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusok kategóriájának példányává avatta a valamelyikükkel ellátott diskurzusrészt.

Az imént felsorolt, a kategóriát alapvetően jellemző kódok ugyanakkor tipikus átfedéseket mutattak bizonyos további kódokkal. Ezek közül a leglényegesebb az 1. a hálózat éleinek kódjaival mutatott tipikus átfedések. A 3.3. menüsáv címkéi, valamint a 4.5. weboldal metaadatai valamennyi esetben (518 és 158 alkalommal) megkapták az 1.1. weboldalon belüli lapra mutató hiperlink kódot is, a 4.2. weboldal neve kóddal ellátott részek pedig az esetek többségében (35-ből 25 esetben, ami az előfordulások 71%-át jelenti). Ehhez képest jóval kevesebb olyan paratextus fordult elő a kategórián belül, amely az 1.2. weboldalon kívüli lapra mutató hiperlink kódot kapta volna meg. Amennyiben azonban így történt, akkor valamennyi alkalommal a 7.3. grafikus ikon kóddal is átfedés keletkezett (67 előfordulás) a kódolt paratextus esetében, amely egyúttal a fent említett specifikus pozícióban, a weblap felső, oldalsó vagy alsó sávjában szerepelt. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusok döntő többsége a weboldal weblapjait összekötő hiperlinkként is funkcionált, egy kisebb részük ugyanakkor beágyazta a weboldalt a világháló komplex hálózatába.

Azonban nem minden alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextus működött hiperlinkként: a 4. weboldal metaadatainak kódjai tekintetében a 4.1. metaadatok kategorizációja (24 előfordulás), a 4.4. megtekintés dátuma (8 előfordulás), továbbá a 4.3. weboldal mottója (4 előfordulás) egyetlen esetben sem került átfedésbe az 1. hálózat éleinek kódjaival. Ezek közül a 4.1. metaadatok kategorizációja kódot kapó paratextusok olyan specifikus módon valósították meg a kontextualizációt, hogy más paratextusokat, a 4.5. weboldal metaadatai kóddal ellátott paratextusok jobb megértését segítették elő. Ehhez igen hasonlóan működött a 8. egyéb paratextusok kódon belüli 8.1. like, komment stb. száma kóddal ellátott paratextusok, amelyek közül 19 (a 34-ből, azaz 56%) ugyancsak az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusok specifikus pozíciójában, rendre valamely 3.3. menüsáv címkéje típusú paratextust kontextualizálva fordultak elő.

Ezen túl a kódok további tipikus együtt-előfordulásai is jellemezték a paratextusoknak ezt az átfogó kategóriáját. A 7. modalitással és multimodalitással összefüggő kódok közül a 7.3. grafikus ikonról fentebb már szó esett, a 7.4. kurzormozgatásra „felugró” menü, 7.5. kurzormozgatásra „felugró” értelmezés, 7.6. kattintásra megjelenő diskurzusrész kódokról pedig az állapítható meg, hogy az előbbi az esetek túlnyomó többségében (28-ból 21-szer, ami az összes 7.3. kóddal ellátott paratextus 75%-át jelenti), míg az utóbbi kettő esetében kisebb arányban ugyan, de átfedést mutattak a 3.3. menüsáv címkéje kóddal. Ezenfelül 37 alkalommal a 7.7. gomb: kattintás nem textuális kezdeményezése kód is előfordult az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusokra jellemző specifikus pozícióban (ez viszont a 7.3. grafikus ikon kódhoz hasonlóan értelemszerűen nem lehetett átfedésben a kizárólag textuális 3. és 4. kódcsoport kódjaival).

Végül az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusoknak kiosztott kódok kapcsán szükséges olyan típusú átfedésekről is szót ejteni, amelyek egyúttal a paratextusok három nagy, prototípuselvű kategóriája közötti átfedésekre is ráirányítják a figyelmet. Néhány jellegadóan metadiszkurzív paratextus ugyanis felmutatja az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó paratextusok bizonyos tulajdonságait is, elsősorban a jellemző pozíciójukból, másodsorban pedig abból kifolyólag, hogy ezek a weboldalon mint diszkurzív hálózaton belüli alapvető tájékozódási pontokat is felkínáltak, például a weboldalon belüli keresés funkciójának, vagy a személyes profilba való bejelentkezés lehetőségeinek a felkínálása révén. Ennek nyomán az 5. résztvevők diszkurzív cselekvésének kódjai közül – amelyek a metadiszkurzív paratextusok tekintetében értelmezhetők kategóriapéldánnyá avató kódokként (lásd 5.3. fejezet) – bizonyos esetekben az e kódokkal ellátott paratextusok nem kizárólag metadiszkurzív paratextusként, hanem emellett alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusként is értelmezhetők. Ezek a kódok azokkal az abszolút előfordulási gyakorisági adatokkal, amelyek az alapvető diszkurzív struktúrát létrehozó orientációs paratextusokként értelmezve jellemezték őket, a következők: 5.1. hogyan használd a weboldalt/nyilatkozz meg (15 db), 5.2. űrlapfelirat (13 db), ezen belül az 5.2.1. „keresés” mező (14 db), 5.3. másik paratextus értelmezése (4 db), illetve az 5.4. felhasználói aktvitás textuális kezdeményezése alkódjai között az 5.4.1. igei konstrukció/mondat (58 db), az 5.4.2. igéből képzett főnévi szerkezet (23 db) és az 5.4.3. nominális (11 db).