12.2. Perszonális konstruálás a receptekben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy a korábbi fejezetek alapján már látható volt, az amatőr hobbiszakácsok receptjeit közzétevő weboldalak metadiszkurzív weblapjai közül csak a cookpad.com/hu-n adtak meg a weboldal fenntartói egy-egy példát arra vonatkozóan, hogy az Elkészítés című részben az instrukció beszédaktusát hogyan konstruálja meg a receptíró (pl. Keverd össze a lisztet a vízzel, amíg össze nem áll.) (lásd 8.1. fejezet). Ugyanakkor a 11.2. fejezet azt az eredményt hozta, hogy a példát a receptírók nem követték abból a szempontból, hogy jellemzően nem direkt direktív beszédaktusként konstruálták meg az instrukciót. Jelen fejezetben pedig arra mutatok rá, hogy az instrukciók abból a szempontból is eltértek a példától, hogy legjellemzőbb módon nem E/2. személyű személyjelölő formákkal jelenítették meg a recept olvasóit (vö. Brdar-Szabó–Brdar 2009) – vagyis nem azt a diskurzuspartnert, akinek a szándékaira, illetve jövőbeli cselekedeteire a direktívumokat alkalmazó megnyilatkozó vágyai (elvárásai) irányultak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A receptekre jellemző perszonalizáció diszkurzív mintázatainak a részletező bemutatása előtt azt vázolom, hogy a diskurzuspartnerek első vagy második személyként való deiktikus megjelenítése milyen gyakorisággal volt jellemző a kutatói korpusz amatőr és professzionális receptjeire. A 14. ábra a receptek tokenszámban mért terjedelméhez viszonyított relatív gyakorisági adatokat ismertet annak érdekében, hogy a különböző terjedelmű receptek1 összevethetőek legyenek a szóban forgó személyjelölések gyakorisága szempontjából.2 A diagram a belső körgyűrűkben az amatőr, illetve professzionális receptek hosszát mutatja be tokenszámban megadva, a külső körgyűrűn pedig a diskurzusrésztvevők első vagy második személyű megjelenítésének a terjedelmekhez viszonyított relatív gyakorisága található.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

14. ábra. Az diskurzusrésztvevők első vagy második személyű megjelenítésének a relatív gyakorisága az online receptekben (vö. 9.3.1., 6. táblázat)3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 14. ábrán látható, hogy a professzionális receptek bár valamivel hosszabbak voltak, mint az amatőr hobbiszakácsok receptjei, a diskurzusrésztvevők első vagy második személyű objektiválásának a gyakoriságát ez nem befolyásolta: a résztvevők szinte ugyanolyan gyakran jelennek meg a referenciális jelenet szereplőiként mindkét esetben. Ez a 10, illetve 10,6%-os gyakoriság pedig mind az amatőr, mind a professzionális könyvértékelések terjedelméhez viszonyítva nagyon magasnak mondható. A gyakorlatban ez ugyanis azt jelenti, hogy a receptek Elkészítés címet viselő, központi jelentőségű szerkezeti egységében az egyes mondatokban gyakran több konstrukció is lehorgonyzódott a diskurzusrésztvevőkhöz (vö. Ballagó 2019b, 2024). Ugyanakkor ezek a gyakorisági adatok is azt sugallják, hogy az amatőr és a professzionális receptek között a személyjelöléssel összefüggésben megvalósuló személyesség szempontjából sincsen számottevő különbség. A továbbiakban azt részletezem, hogy ezek mögött a kvantitatív, leíró statisztikai adatok mögött milyen kvalitatív tendenciák, diszkurzív mintázatok húzódnak.
 
 
1 A minta legrövidebb amatőr receptje 98, míg a leghosszabb 353 token terjedelmű volt. Ehhez képest a minta legrövidebb professzionális receptje 117, míg a leghosszabb 470 token terjedelmű volt. Az amatőr receptek terjedelmének szórása: SD = 70,3. A professzionális receptek terjedelmének szórása: SD = 87,3.
2 Ezt a normalizációs eljárást alkalmazva természetesen tisztában vagyok azzal, hogy nem minden token objektiválhatja első vagy második személyként a diskurzus résztvevőit (pl. a névelők). Mivel azonban nem arra kérdezek rá, hogy a potenciálisan személyjelölést megvalósító nyelvi elemek milyen arányban vannak első és második személyhez lehorgonyozva, hanem csupán az összevetendő szövegek eltérő hosszát figyelembe véve kívánok megállapításokat tenni az első és második személyű személyjelölések gyakoriságáról, így adekvátnak tartom az adatok itt körvonalazott normalizálását.
3 Az ábra forrása: saját szerkesztés.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave