8. Az óvoda–iskola átmenet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Takácsné Szabó Melinda (2025): "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641382 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__17/#m1307dnai_15_p1 (2025. 12. 05.)

Chicago

Takácsné Szabó Melinda. 2025. "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641382 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__17/#m1307dnai_15_p1)

APA

Takácsné Szabó M. (2025). "De nehéz az iskolatáska...". Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641382. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1307dnai__17/#m1307dnai_15_p1)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Az óvoda–iskola átmenet kérdésköre az intézményes nevelés kialakulása óta létezik. Ez egy folyamatként értelmezhető. Az iskolai beválást számos készség együttes megléte alapozza meg, amelyek fejlesztése jórészt az óvodai nevelésben valósul meg, illetve már azt megelőzően, a család biztonságos, óvó környezetében (Erdei, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Az, hogy a fejlődés megfelelő irányú és ütemű, az adott gyermek esetében célirányos megfigyelésekkel, szükség esetén komplex vizsgálatokkal állapítható meg. A gyermekek fejlettségi szintje eltérő, ezért is szükséges minden gyermek esetében az egyéni bánásmód alkalmazása. Mindezek szükségességét igazolja, hogy a fejlődésbeli különbségek az iskolakezdés során kiéleződnek. Az elmaradások hátránnyá alakulnak, amelyek később tanulási nehézségeket okoznak. Ez különösen igaz a hátrányos helyzetű gyermekek esetében, főként a kognitív és nyelvi-kommunikációs kompetenciákat tekintve (Arzubiaga et al., 2009). A teljesítménykülönbségek már óvodáskorban megmutatkoznak. Az alacsonyabb SES-sel rendelkező gyermekek esetében nagyobb az esélye annak, hogy korlátozott nyelvi készségekkel és rosszabb egészségi állapotban (táplálkozás, higiénia, fogak állapota, vitaminok hiánya stb.) kezdjék meg iskolás éveiket (Danis & Szilvási, 2011). Fontos megemlíteni, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekek (pl. SNI) esetében is tapasztalhatók különbségek, de jelen kutatás erre nem tér ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Az óvodai nevelés lehetőséget nyújthat a hátrányok mérséklésére, de ehhez megfelelő minőségű közeget kell teremteni minden tekintetben, ami az óvodapedagógusok feladata. Biztosítani kell a gyermekek fejlődéséhez szükséges feltételeket már az óvodába lépés kezdetekor, és kiemelt figyelmet kell fordítani ezeknek a családoknak, gyermekeknek a gondozására. Kulcsfontosságú ez az időszak, így az óvodapedagógusok felelőssége óriási. A hátrányos helyzetű családok megerősítése azért is fontos, hogy eredményesebben tudjanak majd bevonódni gyermekük iskolai életébe (Nyitrai et al., 2019; Baquedano-Lopez et al., 2013). Ebben a folyamatban szintén nagy jelentősége van az óvodai nevelésnek. Elősegítheti, hogy az ő esetükben is rutinná alakuljon a folyamatos jelenlét, és kialakuljon az igény a gyermek tanulásának nyomon követésére, a folyamatos kommunikációra a gyermek pedagógusaival. Nem szabad elfelejteni, hogy a gyermekek befogadása során a szülőket is be kell fogadni a csoportba, be kell vonni a csoport életébe, hogy igazi szülői közösség alakulhasson ki. A közös programokon való részvétel, a kisebb feladatokban való segítségnyújtás, a folyamatos kapcsolattartás is ezt segíti elő.