Fischer Márta: Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
›
6. Az eurolektusok jellemzői: terminológia
›
6.2. Az európai uniós terminológia alkotása
›
6.2.1. Elsődleges és másodlagos terminusalkotás

6.2.1. Elsődleges és másodlagos terminusalkotás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elsődleges (primary term creation) és másodlagos terminusalkotás (secondary term creation) között elsőként Sager (1990: 80) tett különbséget. Elsődleges terminusalkotásnak nevezte azt az egynyelvű tevékenységet, amelynek során egy új fogalmat megneveznek, míg másodlagos terminusalkotásnak azt az egy- vagy többnyelvű tevékenységet tekintette, amely nem egy új fogalomból, hanem egy már létező terminusból indul ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Doktori disszertációmban Sager meghatározását egy nyelvi és fogalmi dimenzióval is kibővítettem (Fischer 2010d). Az elsődleges terminusalkotás fogalmát nemcsak egynyelvű, hanem többnyelvű tevékenységként is értelmeztem – hiszen ez jellemző a több hivatalos nyelvvel rendelkező országokra, szervezetekre. A másodlagos terminusalkotás (fordítás) fogalmát pedig két további esetre bontottam, azaz különbséget tettem az egyazon fogalmi rendszeren belüli és a két fogalmi rendszer közötti fordítás között. Megállapítottam, hogy uniós kontextusban az elsődleges terminusalkotás az uniós fogalmi rendszeren belüli, többnyelvű tevékenységet takar – amely azonban a legtöbb nyelv számára ténylegesen másodlagos terminusalkotást, azaz fordítási tevékenységet jelent. A továbbiakban e tevékenységek jellemzőit tekintem át.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elsődleges terminusalkotás uniós kontextusban ma többségében angol nyelven történik. Ez azt jelenti, hogy az angol nyelvet folyamatosan használják, alakítják az uniós fogalmak jelölésére, a fogalmi gondolkodás tehát angol nyelven zajlik. Ez alól az Európai Bíróságban születő terminusok képeznek kivételt, hiszen itt a francia az elsődleges nyelv. E két nyelv esetében a terminusalkotás legtöbbször a gondolatok megszületésével egy időben történik – ellentétben a többi nyelvvel, ahol a fordítási folyamat keretében tudatos döntéseket lehet hozni egy-egy terminus alkotásáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sandrelli (2018) szerint az angol talán a legkevésbé alkalmas nyelv az európai uniós fogalmak kifejezésére, hiszen egy olyan fogalmi rendszerhez tartozik, amely az angolszász jogrendszer része, miközben az uniós fogalmi rendszer közelebb áll a kontinentális jogi hagyományokhoz. Mások azonban azt is kiemelik, hogy az angol nyelv éppen morfológiai rugalmasságából adódóan alkalmas a domináns funkció betöltésére. Jól fordítható, semleges, és a gyenge fogalmi határoknak köszönhetően kiváló diplomáciai eszköz is, amely alkalmas a különböző tagállami érdekek egyesítésére, a kompromisszumok kifejezésére (Felici 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az angol uniós terminológiára ugyanakkor máig hatással van a francia nyelv. Sandrelli (2018) kutatása megállapította, hogy az uniós irányelveket átültető jogszabályokban rendkívül gyakoriak a kölcsönszavak és tükörfordítások, úgymint: surveillance, vis-á-vis, force majeure, dossier, rapporteur, tranche, couverture, rendez vous (clause), fiche, acquis, bureau, lieu, route. Ez pedig arra vezethető vissza, hogy az egyesült királyságbeli irányelvek átültetése az ún. copy-out technikával történik, azaz az irányelv szövege kerül a hazai jogszabályba. A vizsgált korpusz számos példát tartalmaz a francia nyelvből tükörfordítással átvett helytelen megfelelőkre is, úgymint adequate (appropriate vagy suitable helyett), az eventual (possible helyett) vagy a delay (timescale helyett) – amely a francia nyelv 5.2.4. alfejezetben elemzett hatásaival függ össze.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A terminusok alkotása során alapvető követelmény, hogy a fogalomból kell kiindulni – azaz meg kell határozni a fogalom lényeges jellemzőit, majd létrehozni a megfelelő új terminust, beilleszteni a terminológiai rendszerbe és végül elfogadtatni az adott szakterülettel (Fóris 2005: 23). Ez a követelmény uniós kontextusban – és különösen a másodlagos terminusalkotás során – nem mindig tud érvényesülni. A fordítók ugyanis nem vesznek részt a fogalmi gondolkodásban, a szövegből pedig gyakran nem derül ki a fogalom pontos tartalma. Még ha a magyar szakemberek – vagy tolmácsok – az előkészítő ülések során el is kezdenek használni egy magyar megnevezést, arról a fordítónak ritkán van tudomása. Bratanić és Lončar (2015) rámutatnak, hogy bár az uniós terminusok alkotása elviekben az onomasziológiai elvet kell kövesse, a gyakorlatban a szemasziológiai elv érvényesül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos hangsúlyozni, hogy az uniós irányelvek fordítása még több döntési lehetőséget rejt. Mivel az irányelvet a tagállamnak még át kell ültetnie a saját tagállami jogába, ezért az irányelv terminológiája nem épül be automatikusan a tagállami jogi nyelvbe. A tagállami jogalkotónak lehetősége van az irányelv uniós terminusait „újrafordítani”, azaz – ugyanarra a fogalomra – az irányelvben szereplő megnevezéstől eltérő kifejezést bevezetni (lásd erről részletesen Somssich 2003b). Ez az angol nyelv számára – még a brexit előtt – egy különleges lehetőséget jelentett, hiszen más jogi aktusokkal ellentétben itt volt lehetőség egy utólagos, tudatos döntésre. Sandrelli (2018) kutatása azonban rámutatott, hogy ezzel a lehetőséggel az Egyesült Királyság kevésbé élt, mert az irányelvek fordításában – legalábbis vizsgált korpuszban – a copy-out technikát követték. Az irányelvek átültetése tehát egy újabb sajátos helyzetet teremt – és a kutatások egyik alapkérdése, hogy az irányelvek fordítása során mennyiben változik az uniós terminológia a hazai átültető jogszabályban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében megállapíthatjuk, hogy akár elsődleges, akár másodlagos tevékenységről van szó, a terminusalkotás egy fogalmi rendszeren belül történik, hiszen egyazon uniós fogalmat kell jelölni valamennyi hivatalos nyelven. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mindemellett szükség van a tagállami és az uniós fogalmi rendszer közötti mozgásra is, hiszen folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a terminusalkotás során javasolt megnevezéshez kötődik-e már valamilyen tagállami (vagy univerzális) fogalom, azaz nem „foglalt”-e az adott megnevezés. Ezt a tevékenységet neveztem el vertikális összehasonlító terminológiai munkának (Fischer 2010d) – amely a fogalmak szintjéhez kapcsolódik.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fogalmi és a nyelvi szint különválasztását az a tény indokolja, hogy a terminusok másodlagos alkotása (a fordítás) során eltérő nehézségek adódnak e két szinten (Dröβiger 2007). Míg a nehézségek a megnevezések szintjén a két nyelv közötti különbségre vezethetők vissza, addig fogalmi szinten a fogalmi rendszerek közötti különbség okoz problémát. Ezért a továbbiakban ebben az elméleti keretben vizsgálom az uniós terminológia alkotásának sajátosságait.
 
1 Doktori értekezésemben a vertikális terminológiai munkát megkülönböztettem az általam horizontálisnak elnevezett terminológiai munkától, amelynek során a tagállami fogalmi rendszerek összevetésére kerül sor – például abban az esetben, ha egy uniós szövegben tagállam-specifikus vállalati formákat kell magyar nyelvre lefordítani (Fischer 2010d).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave