8.2.1. A szervezeten belüli fejlődés újszerű megközelítése

Employee Journey Mapping
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyes szakemberek (pl. Yohn, 2016) és tanácsadók arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkavállalók részéről napjainkban új igényként jelentkezik az „élményszerű munkavégzésre” irányuló elvárás. A munkavállalói élmény nem más, mint az az összbenyomás, amelyet a munkatárs teljes munkavállalói életciklusa során az őt foglalkoztató szervezetről összegyűjt. Tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a munkatársak a toborzási–kiválasztási folyamat közben tapasztaltaktól kezdve a kilépéséig tartó időszakban hogy érezték magukat az adott szervezetben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkavállalói élmény számos szervezeti célt szolgálhat, olyanokat, mint

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a munkáltatói hírnév, vagyis a munkáltatói márka megerősítése,
  • a potenciális munkavállalók bevonzása,
  • a munkavállalók elégedettségének, motiváltságának és elkötelezettségének növelése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pozitív munkavállalói élmény további kívánatos hozadékokkal is kecsegtet. Olyanokkal, mint a magasabb teljesítményszint, a kedvezőbb munkaerő-megtartási arány és az alacsonyabb fluktuáció, a hiányzások és az ezekből származó munkaidő-kiesések csökkenése, valamint például a magasabb szintű ügyfél-elégedettség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkavállalói életciklus és ezzel együtt a munkavállalói élmény akkor kezd el kialakulni, amikor az álláskereső először hall a szervezetről, vagy amikor először találkozik annak honlapjával, álláshirdetésével. Fontos, hogy a toborzás során a munkaerőpiac felé kommunikált üzenetek összhangban álljanak a már ott dolgozó munkatársak valós munkahelyi tapasztalataival. A munkáltatói márka és a valós munkatársi élmények összehangolása ezért lényeges hatékonysági szempont; ennek hogyanjával foglalkozik részletesebben fejezetünk záró, 8.3. alfejezete.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejezet következő része alapján könnyű belátni, hogy sok szervezet miért tekint jól megtérülő befektetésként a munkavállalói élményre fókuszáló elkötelezettségépítésre. A munkavállalói út feltérképezésének (Employee Journey Mapping, a továbbiakban EJM) az alábbiakban bemutatandó módszere pedig a munkatársi elkötelezettség és a munkavállalói élmény megteremtésének, fenntartásának és növelésének egy lehetséges, újszerű eszköze. Olyan megoldás, amelynek részét képezi minden benyomás, tapasztalat, amelyet a munkatárs a megüresedett pozícióról szerzett információtól – a szervezet karrieroldalának felkeresésétől – a szervezettől való kilépésig összegyűjt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkavállalói út Mohammed megközelítése szerint egy olyan keretrendszer, amely a munkavállaló valamennyi, a szervezettel kapcsolatos élményét, benyomását magába foglalja, és amely felhasználható a munkavállalói élmény összefüggéseinek megértésére, illetve annak javítására (Mohammed, 2021). Az Employee Journey Mapping (EJM) szándéka szerint lehetővé teszi a szervezetek számára a munkatársak vonzásában és megtartásában kulcsszerepet játszó tényezők azonosítását, elősegíti a munkatárs-központú gondolkodást, valamint az erőforrások rangsorolását. Ilyen információk birtokában elemezhető a munkavállalói életciklus egyes fázisainak hossza, az ezek megélése során keletkező pozitív vagy negatív érzések. Az élmények feltárása révén esély van a munkahelyi körülmények és a munkatársi elvárások egymáshoz illesztési lehetőségein alapuló, folyamatos fejlesztésekre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EJM szerint a munkavállalói életciklus elemzése rendszeresen ismétlődő tevékenység. Hogy milyen gyakorisággal kell megismételni a folyamatot, az függ a munkavállalói úton történő előrehaladás dinamikájától, amelynek során fontos figyelembe venni minden olyan eseményt és tényezőt, amely változást, fordulópontot eredményezhet az egyén karrierjében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkavállalói út feltérképezésének hatékonysága növelhető, ha az érintett munkavállaló és a közvetlen vezető mellett egy HR-szakember is részt vesz a folyamatban. Az EJM lényege a munkavállalók benyomásainak, tapasztalatainak feltárása egy adott munkavállalói élethelyzetben, amely akár kötetlen beszélgetés formájában, akár az úgynevezett Employee Experience Journey Map sablon használatával is történhet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Employee Experience Journey Map sablon ezen a linken érhető el.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkavállaló útja egy sor esemény vagy „érintkezési pont” összessége, amelyek az egyén elképzelésein és tapasztalatain alapulnak, beleértve a társas interakcióival – például a vezetővel, kollégákkal, ügyfelekkel, beszállítókkal folytatott kommunikációval – kapcsolatos tapasztalatait. Ezek a tapasztalatok alakítják a munkavállaló hozzáállását, viselkedését, amely közvetve befolyásolja a szervezet kultúráját és eredményességét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A módszer alkalmazási folyamata során feltérképezésre kerülnek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a munkavállalói életciklus kritikus szakaszai, meghatározó pillanatai, valamint
  • azok az érzelmi állapotok, amelyeket a munkatársak szervezeti interakcióik során tapasztalnak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8.2. ábra. A munkavállalói út szakaszai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. toborzás, felvétel
(recruit & hire)
2. beillesztés (onboard)
3. elkötelezés (engage)
4. fejlődés (development)
5. előmenetel (progress)
6. kilépés (exit)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy azt a 8.2. ábra szemlélteti, a munkavállalói út szakaszai a következők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Kezdő szakasza a toborzás–kiválasztás. Ebben a szakaszban több olyan pozitív és/vagy negatív tapasztalat érheti a jelentkezőket, amelyek az ajánlat elfogadására vagy elutasítására vonatkozó döntés szempontjából kritikusak lehetnek. Ahogyan arról korábban szó esett, a munkavállalói út a szervezet karrieroldalának felkeresésével kezdődik, ezért már az állásinterjú előtt is számos tényező befolyásolhatja a munkáltató megítélését. Nem mindegy például, hogy a pályázat benyújtása és a szervezeti reakció (kapcsolatfelvétel) között mennyi idő telik el, hogy mennyire készséges az állásinterjút szervező HR-es, vagy hogy zökkenőmentesen valósul-e meg az időpont-egyeztetés. Ezt követően, amikor a jelentkező az állásinterjúra érkezve először lépi át a szervezet kapuját, a fogadtatás, a munkahely atmoszférája, a környezet, illetve az ott dolgozók kisugárzása szintén érzelmi reakciót vált ki a jelentkezőkben, amely kedvezőtlen esetben akár meg is változtathatja a jelentkezési szándékot. Az állásinterjú ugyancsak kritikus fordulópont lehet az állásajánlat elfogadása szempontjából. Az interjún a HR-es, illetve a pozíciót hirdető részleg vezetője képviseli a szervezetet, így a róluk alkotott benyomás kulcsfontosságú a munkavállalói élmény szempontjából. Az interjú során a megfelelő hangulat és stílus fenntartása legalább annyira fontos, mint a kommunikáció. A kiválasztás lezárulása után a folyamat fejlesztése szempontjából lényeges az új munkatársak toborzási–kiválasztási folyamattal kapcsolatos pozitív és negatív élményeinek megismerése.
  • A második szakasz a beillesztés (onboarding), amelynek elmaradása megnehezíti, hogy az 5. fejezetben bemutatott módszerekkel kiválasztott munkatársak mielőbb magas teljesítményt nyújtva dolgozzanak, beváljanak, és minél tovább a szervezetnél maradjanak. A beillesztés egyfajta szocializációs folyamat, amelynek során az új munkatárssal megismertetik a munkahely sajátosságait, a szervezeti kultúrát, a szervezet jövőképét, küldetését, értékeit, a szervezetnél működő folyamatokat, a feladatkörrel kapcsolatos elvárásokat, nem utolsósorban a munkatársakat, a vezetőket, a betöltött szerepeket és a csapatot. A beillesztési folyamat többet jelent a feladatok ellátásához szükséges tudás átadásánál, vagyis a betanításnál. Az onboarding a szervezet komplex megismerését, szervezetspecifikus tudás elsajátítását, az új munkatárs integrálását jelenti. Ezt a fázist sok helyütt a képzési–fejlesztési folyamatok első fázisaként említik. Ideális esetben az onboarding előre kidolgozott beillesztési terv alapján, mentor bevonásával valósul meg. A folyamat akkor eredményes, ha a beillesztést tervező-szervező HR-esek, az abban részt vevő vezetők, mentorok, a jelenlegi alkalmazottak és az új munkatársak egyaránt erőfeszítéseket tesznek a minél gyorsabb beilleszkedés érdekében. A hatékony beillesztési folyamat kialakítása azért fontos, mert az új alkalmazott munkával kapcsolatos kezdeti lelkesedését hosszú távú elkötelezettséggé alakíthatja. A szervezetek célja, hogy az új munkatársak pozitív tapasztalatokat szerezzenek az onboarding folyamat során, azonosuljanak a szervezeti értékekkel, megismerjék saját szerepüket a szervezet működésében. Amennyiben az új munkatársat negatív benyomások érik ebben a szakaszban – ha egyáltalán fenntartja a munkaviszonyát –, nagy valószínűséggel nem lesz elkötelezett a szervezet iránt.
  • A harmadik szakasz a kölcsönös elkötelezettség kialakítása, megerősítése. Minden munkáltató célja, hogy tehetséges, szervezetspecifikus ismeretekkel rendelkező munkavállalóit hosszú távon megtartsa. Ennek oka egyrészt a költségcsökkentés, tudniillik az új munkaerő toborzása, kiválasztása és beillesztése költséges és időigényes folyamat, az eredményesen működő munkaerő-megtartási intézkedésekkel viszont a költségek jelentős része mérsékelhető. Másrészt az elkötelezett munkavállalók a szervezetek legfontosabb erőforrásai, mivel a munkahelyük iránt lojális munkavállalók hajlandóak több erőfeszítést tenni, magasabb szinten terhelhetők, és nagyobb teljesítményre képesek. A munkavállalói elkötelezettség azonban kizárólag pénzügyi eszközökkel nem alakítható ki. Az elkötelezettség alapja az elégedettség, amely a bérezésen kívül számos egyéb, nem anyagi tényező függvénye. A munkavállalói élmény és az elköteleződés szempontjából rendkívül fontos többek között az interperszonális (személyek közötti) kapcsolatrendszer, vagyis a vezetővel, a közvetlen kollégákkal, más részlegek munkatársaival való kapcsolat, a munkahelyi légkör; a munkaköri sajátosságokból, feladatokból származó élmény, kihívás, autonómia; a fejlődési, tanulási és előrelépési lehetőségek; valamint a szervezeti kultúrával való azonosulás. Hogy az elégedettség és az elkötelezettség milyen feltételek teljesülésétől függ, az egyéni szinten eltérő lehet, ugyanis különbségek figyelhetők meg az egyes munkavállalók preferenciái között. A kölcsönös elkötelezettség kialakításában rendkívül fontos szerepe van a vezetők és a beosztottak közötti kommunikációnak, a kétirányú visszajelzésnek, illetve a rendszeres érdekegyeztetésnek.
  • A negyedik szakasz a fejlődés. A szakmai előmenetel és a munkaerő-megtartás egyik meghatározó tényezője, hogy a szervezetek miként viszonyulnak a munkavállalók képzéséhez, fejlesztéséhez. A kimagasló teljesítmény eléréséhez az elkötelezettségen kívül fejlődési hajlandóság is szükséges a munkavállalók részéről, és a munkáltatóknak is érdekük, hogy erre lehetőséget biztosítsanak. Rendkívül fontos, hogy már a foglalkoztatás kezdetén meghatározzuk az alkalmazottak kívánt fejlődési irányát, amelyet a karrierút során folyamatosan nyomon kell követni, szükség esetén pedig új irányokat kell kijelölni. A munkavállalói út e szakasza szintén a közös érdekegyeztetésen alapul, ugyanis fontos, hogy az egyéni fejlődési irányok összhangban legyenek a szervezeti célokkal. A szervezeten belüli tanulás és fejlődés támogatását a 9. fejezet mutatja be részletesen.
  • Az ötödik szakasz az előmenetel. A munkavállalók elégedettségét, lojalitását alapvetően meghatározza, hogy az egyéni karrierigény kielégíthető-e az adott szervezetnél, van sem. Ezért – a fejlődés szakaszához hasonlóan – fontos, hogy már a munkaviszony elején egyeztessük a karrierigényeket a lehetőségekkel. A munkavállalói út e szakaszában ismét kulcsszerepet kap a közös érdekegyeztetés, amely jelentős hatást gyakorolhat a munkavállalók maradási vagy kilépési szándékára. A következő alfejezet részletesen taglalja a karrierutak típusait, az egyéni karrierút különböző szakaszait és a karrierfejlesztés folyamatát.
  • Záró szakasza a kilépés. A munkavállalói életciklus a munkaviszony megszűnésekor a sok helyütt alkalmazott exitinterjúval, a kilépővel folytatott elbeszélgetéssel zárul, viszont a munkavállalói élmény gyakran ekkor sem ér véget. A szervezetek szempontjából ugyanis nem mindegy, hogy a munkavállaló milyen benyomásokkal távozik, a kilépést követően hogyan tekint egykori munkáltatójára, mit mesél róla ismerőseinek, új partnereinek, vagyis, hogy a szervezetnek jó vagy rossz hírét viszi-e tovább. A szervezettől búcsúzó munkavállalóval készített exitinterjú kezdeményezése pozitív gyakorlat, amely mindkét fél számára előnyös lehet. A kilépővel folytatott interjú során ismét a munkavállaló életciklusa során tapasztalt élményei, benyomásai kerülnek a fókuszba. A kilépési interjú egyrészt azért sorolható a jó gyakorlatok közé, mert a munkavállalóban megerősíti, hogy véleménye még kilépésekor is fontos a szervezet számára, másrészt a kilépési okok, negatív tapasztalatok feltárása elősegíti a szervezetek munkatárs-központú gondolkodását, és utat nyithat a folyamatok fejlesztéséhez.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

HR-ügyek: „Letölthető munkahelyek”, metaverzumok és avatárok
 
Mit tartogat számunkra a jövő virtuális világa? A virtuális valóságok az emberek számára olyan új lehetőségeket kínálnak, amelynek során a felhasználók újraalkothatják önmagukat, megteremtve ezzel saját online reprezentációjukat. A jövő egyre inkább afelé mutat, hogy „virtuális énünk” a továbbiakban nem csupán a szórakozásunkat és kikapcsolódásunkat szolgálja, de általa akár a munkánk is elvégezhetővé válik. Képzeljük el, hogy hamarosan minden egy online világban zajlik. […] Egyre több időt töltünk az online térben, legyen szó a hibrid és otthoni munkavégzésről, az online oktatásról, az internetes közösségimédia-oldalakról vagy az egyre népszerűbbé váló virtuális világokról.
A piacvezető cégek egyre több pénzt invesztálnak a technológiai fejlesztésekbe, amelyek egyik újdonságát a metaverzumok (speciális háromdimenziós, internet által működtetett környezetek, ahol az emberek szocializálódhatnak, dolgozhatnak vagy szórakozhatnak) futurisztikus elképzelései jelentik. […] Nem számít újdonságnak, hogy egy munkahelyi meetinget vagy egy előadást online formában bonyolítanak le. A Zoom és a Teams alkalmazásokon továbblépve a következő állomás várhatóan az lesz, hogy egy megkreált virtuális térben avatárok segítségével zajlanak a megbeszélések. Ha belegondolunk, számos olyan tevékenység létezik a mindennapi munkafolyamatokban, amelyek valójában tényleges fizikai kontaktus nélkül is kiválóan lebonyolíthatóak lennének. Kényelmesebbé és egyszerűbbé válnak a munkaügyek.
Nem ritka jelenség, hogy a munkavállalók földrajzi, lakhatási helyzetüktől eltérő helyen vállalnak pozíciót. Képzeljük el, hogy ez a találmány mennyire megkönnyítheti a távolságból fakadó akadályok leküzdését. Ebben a rohanó világban hatalmas felszabadulást jelentene, ha időt lehetne spórolni két munkafolyamat között. Erre egy virtuális tér kimondottan alkalmas, általa idő és energia spórolható.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave