7.1.2. A különböző bérezési formák, juttatások szerepe

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 7.4. ábrán látható, hogy milyen elemekből tevődik össze az átfogó javadalmazásmenedzsment-rendszer, illetve kompenzációs csomag. Kiinduló eleme a bér, amelynek leggyakoribb formái – az általában fix – alapbér, illetve a részben e fölött fizetett (mozgó) vagy kizárólag a teljesítménytől függő bér. Az alapbér a legszűkebb értelemben vett anyagi kompenzáció, amely a meghatározott foglalkoztatási időt – teljes vagy részmunkaidőt – figyelembe véve munkaköri besorolás szerint úgynevezett időbérként „jár” a dolgozónak, függetlenül attól, hogy hogyan, milyen minőségben dolgozik. Általában maga a pozíció szabja meg az azt betöltő munkatárs alapbérét. Ez a javadalmazási forma – miközben egyfajta pénzügyi biztonságot nyújt a munkavállalónak – önmagában nem ösztönöz a teljesítmény fokozására. Ez utóbbit hivatott szolgálni az úgynevezett mozgóbér (vagy teljesítménybér), amelyet már az egyéni erőfeszítés, illetve annak eredménye alapján darabbér formájában határoznak meg (például a legyártott termékek, elvégzett műveletek száma szerint). Ennek egy, főként az értékesítés területén alkalmazott sajátos formája az úgynevezett jutalékos rendszer, amikor az értékesítés árbevételének bizonyos százalékát kapja meg a munkavállaló. Gyakran alkalmazzák ennek tiszta jutalékos vagy egy mérsékelt alapbérrel kombinált fajtáját. Az utóbbi megoldást alkalmazzák például, amikor egy banki front office-os kolléga keresetének egy részét az alapbére képezi, másik részét pedig az általa megkötött hitelszerződések havi száma alapján számolják ki, ami hónapról hónapra változik, azaz mozog (ezért nevezik mozgó bérnek). (Torrington et al., 2021)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7.4. ábra. A javadalmazásmenedzsment-rendszer logikai váza
Forrás: a szerzők saját szerkesztése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pénzügyi ösztönzők sorában lehet megemlíteni a prémiumot és a bónuszt. Fontos különbséget tenni a kettő között: a prémium mindig egy adott többletfeladatért előre meghatározott anyagi elismerés, míg a bónusz (jutalom) utólagos, általában komplex értékelés alapján definiált összeg. Míg előbbi az adott célfeladatért biztosítja a motivációs szintet, addig utóbbi féléves-éves összbenyomás alapján kialakított pozitív elismerés, amely növelheti a szervezet iránti jó érzést, elkötelezettséget. Ugyanakkor fontos arra is rámutatni, hogy ha a kollégák rendszeres bónuszokat kapnak, ez nagyon gyorsan alapvető elvárássá konvertálódhat, és a jutalom elmaradása inkább elégedetlenséget fog kiváltani (Armstrong, 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További bérezési elemek az úgynevezett pótlékok (különleges feltételek/körülmények kompenzációja; például éjszakai pótlék, veszélyességi pótlék), a kiegészítő fizetés (törvényesen le nem dolgozott munkaidő: szabadság, kiküldetés), egyéb bér (felmondási időre járó bér, munkakörrel össze nem függő munkák, alkalmi munkások bére stb.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentieket összefoglalóan bérjellegű közvetlen anyagi javadalmazásnak is nevezzük. Közös jellemzőjük, hogy közvetlen pénzügyi kifizetés formájában kapják a munkavállalók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nem közvetlen pénzügyi javadalmazás gyakorlatai közé sorolhatók az úgynevezett béren kívüli juttatások. Ha a munkáltató által biztosított számítógépre, mobiltelefonra, szolgálati céges autóra gondolunk, akkor juttatásról beszélünk. Cafetériának eredetileg a munkavállalók által választható, úgynevezett rugalmas juttatásokat nevezték. Mára sok helyütt bármilyen béren kívüli juttatást idesorolnak, akár válaszható, akár fix módon nyújtja ezeket a munkáltató. Ezek sokrétűek; ilyen például a lakhatáshoz való hozzájárulás (a szervezet fizeti az albérleti díjat), a munkáltatói lakáskölcsön, tanulmányi ösztöndíj, szociális segély, beiskolázás támogatása, étkezési hozzájárulás, ruhapénz, üdültetés, képzés, coaching stb. Összességében juttatásnak tekinthetünk tehát minden olyan, nem bérjellegű javadalmazási eszközt, amelynek elosztása inkább a szervezeti tagsághoz, bizonyos pozíciókhoz kötődik, de nem teljesítményelv alapján zajlik. (Torrington et al., 2021; Armstrong, 2014)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nem bérjellegű közvetlen kifizetésekre alapozó javadalmazási módszerek között ismert még a javaslati rendszer, valamint a részesedési technikák (hosszú távú javadalmazási rendszer, amikor a munkatárs az eredményből – ez a nyereségrészesedés – vagy akár a szervezeti tulajdonosi hányadból részesül, ugyanakkor figyelni kell rá, hogy a részesedési technika akkor lesz motiváló, amennyiben a dolgozó éves jövedelmének legalább 5–10 százalékát eléri a részesedés nagyságrendje). A javaslattételi rendszer arra ösztönzi a kollégákat, hogy új ötleteket fogalmazzanak meg, mert az ebből keletkező bevételből is részesedhetnek. A részesedési technikák pedig nagyobb elkötelezettséget eredményeznek a projekt vagy a szervezet iránt, akár a tulajdonosi szemléletet is erősíthetik a kollégákban. (Karoliny–Poór, 2016)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekből látható, hogy a bérjellegű, közvetlen pénzbeli kifizetésekre építő, illetve a nem bérjellegű javadalmazási elemek különböző motivációs hatásokkal bírnak a munkatársakra. Fontos, hogy az ösztönzési csomag széles eszköztárából azokat az elemeket biztosítsuk a kollégáknak, amelyeket ők is értéknek tartanak. A kompenzációs rendszernek tehát testre szabottnak kell lennie: például az építési kölcsön inkább a fiatal házasoknak lehet vonzó. Vagyis eltérő juttatási elemet érdemes felkínálni a munkatársak különböző csoportjainak – például a fiatalabb és az idősebb dolgozók számára –, illetve őket is be lehet vonni abba a kérdésbe, hogy ki tart igényt inkább beiskolázási támogatásra, egészségügyi támogatásra vagy lakáskölcsön-támogatásra. Az ösztönzési rendszer tehát a munkatársak szükségleteinek különböző szintjein tudja megragadni az elégedettségérzetet, így érdemes azt a fenti elvek alapján szisztematikusan felépíteni, és egyértelműen kommunikálni. (Torrington et al., 2021)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ismertetett elemek globálisan, Kelet-Közép-Európában, illetve Magyarországon jellemző alkalmazási gyakorlatára vonatkozó információkat a 7.3. alfejezetben ismertetjük a CRANET 2021-es felmérésének adatai alapján.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

HR-ügyek: Itt a toplista: brutálisan megemelkedtek a bérek ezekben a szakmákban Magyarországon 2021-ben
 
Márciusban frissítette kereseti adatait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), így megtudhattuk, mennyi volt az egyes szakmákban dolgozók átlagkeresete a tavalyi év során, és kik kerestek a legjobban 2021-ben Magyarországon. A korábbi évek adatait összehasonlítva az is kiderül, mely szakmákban emelkedtek brutális mértékben a fizetések. A legjobban kereső húsz szakma versenyét a tavalyi évhez hasonlóan idén ismét a légiforgalmi irányítók nyerték, ők közel bruttó 2 millió forintot visznek haza, de a szakorvosok és a törvényhozók is elöl végeztek. Az első helyeken többnyire magas iskolai végzettséget igénylő hiányszakmák állnak, akikért rendszerint őrült verseny van a piacon. A Top20 legjobban kereső között többségben vannak a gazdasági szakemberek, szervezetek különböző szakterületeinek vezetői.
 
Top20 bruttó átlagkereset 2021-ben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave