Raskó István

Genetika és egészség


A puding próbája

A tudományos eredmények klinikai hasznosítása az orvosi gyakorlat számára elsődleges cél. Mindazok a megfigyelések, amelyek az előzőekben ismertetésre kerültek, egy furcsa alkalmazással klinikailag hasznosultak. Minden évben körülbelül félmillió amerikait fertőz meg egy Clostridium difficile nevű baktériumtörzs. A fertőzöttekben, akik közül mintegy 15 ezren meghalnak, ez a kórokozó a normális életet súlyosan hátráltató ismétlődő hányást, hasmenést okoz, aminek következtében a beteg képtelen elhagyni otthonát. A fertőzés antibiotikumokkal ugyan gyógyítható, ám a kúra 14 napig tart, az antibiotikum rendkívül költséges, és a betegek 30%-a a kezelés után visszaesik. Ráadásul a visszaesők 65%-a ellenállóbbá válik az antibiotikumos kezelésre. A fertőzés a hosszabb időt kórházakban töltötteknél gyakoribb. A több mint négy hétig kórházban kezelt egyének 50%-a fertőződött meg ezzel a baktériummal, míg a kórházban egy hétnél rövidebb időt töltőknél a fertőzés csak egy százalékban jelentkezett. A bélflóra megbomlott egyensúlyát a fertőzött egyéneknél helyreállítja a közeli rokonok székletéből kinyert baktériumok bejuttatása a beteg bélrendszerébe. Ilyenkor a beteget antibiotikummal kezelik, majd a közeli hozzátartozó friss székletéből kinyert baktériumkeveréket akár beöntés formájában, akár tisztítás után, a vastagbélben feloldódó burokban juttatják be a beteg szervezetébe. Ez a különleges transzplantáció a betegeknél azt eredményezte, hogy a bélflórájukban megnőtt a Bakteroidetes baktériumtörzs részaránya, és a beteg mikrobiomja a felnőtt mikrobiomhoz lett hasonló. Ugyanakkor szignifikánsan, mintegy 90%-kal csökkent a visszaesések előfordulási gyakorisága az antibiotikum-kezelés és a széklet-transzplantáció után.

Genetika és egészség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 840 8

Hogyan szabályozza táplálkozásunk a génkifejeződést és a betegséghajlamot? Mik az őssejtek, és mire használhatjuk őket a gyógyításban? Hogy változtatja meg a bennünk élő mikrovilág a betegséghajlamunkat? Mi a hálózati medicina, és mi a jelentősége a gyógyszerfejlesztésben? Milyen genetikai alapon fejlesztett vakcinákkal küzdhetünk az új típusú fertőzések ellen? Hogyan befolyásolja a méhen belüli fejlődés a későbbi betegséghajlamunkat? Hogyan alkalmazhatjuk saját genetikai adataink megismerését az életminőség javításában? Van-e az őseink földrajzi eredetével összefüggő betegséghajlamunk?

A TámPont könyvek sorozat új darabja, a Genetika és egészség érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rasko-genetika-es-egeszseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave