MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Népegészségtan 2.
Az időseket érintő demográfiai változások
Az élettartam hosszabbodásának köszönhetően a fejlett országokban egyre több az idős ember. Számuk és népességen belüli arányuk folyamatos növekedése következtében egyre nagyobb társadalmi és gazdasági teher nehezedik a társadalomra. Az ENSZ által „a hosszú élet forradalmának” nevezett demográfiai átalakulás már a 20. században elkezdődött, és számos változást eredményezett (pl. a 65 év felettiek teljes népességen belül aránya 18%, az idős korosztályon belül egyre növekszik a 80 évnél idősebbek aránya). A demográfiai előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben az EU népességszáma jelentősen csökkenni fog (2000-ben 728 millió fő; 2050-ben 597 millió fő), a csökkenés azonban együtt jár a népesség átlagos életkorának és a születéskor várható átlagos élettartamának a növekedésével, vagyis a népesség öregedésével. A 65 éven felüli lakosság aránya a teljes populációban 2030-ra 23,9%-ra fog emelkedni, a 80 éven felüli lakosság aránya pedig szintén növekedni fog (2013: 5%; 2030: 7%).
Tartalomjegyzék
- NÉPEGÉSZSÉGTAN 2. Főiskolai jegyzet a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar hallgatói számára
- Impresszum
- Előszó a 2. kötethez
- II.1. Demográfiai és egészségi mutatók (Dr. Szabó Rita)
- II.2. Magyarország népességének egészségi állapota (Dr. Szabó Rita)
- II.3. A világ népességének egészségi állapota a 21. században (fejlődő és fejlett országok közötti különbségek, fertőző és nem fertőző betegségek, morbiditási és mortalitási trendek) (Dr. Böszörményi Erzsébet)
- II.4. Prevenciós stratégiák (Dr. Szabó Rita)
- II.5. Magyarország népegészségügyi programjainak elemzése (Dr. Barcs István)
- A magyar népegészségügy – helyzetértékelés
- Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001–2010
- Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja 2003–2013
- Semmelweis Terv 2014–2020
- Egészséges Magyarország 2014–2020
- Egészséges Magyarország 2014–2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017–2018 évekre vonatkozó cselekvési terve
- Új Nemzeti Népegészségügyi Program 2018–2030
- Források. Részletek. Tájékozódás
- A magyar népegészségügy – helyzetértékelés
- II.6. Egészségmagatartás, egészségnevelés és egészségfejlesztés (Dr. Szabó Rita)
- II.7. Az egészségi állapotot befolyásoló életmódbeli kockázati tényezők (Dr. Szabó Rita)
- II.8. A fizikai inaktivitás népegészségügyi jelentősége és a megelőzés lehetőségei (Dr. Szabó Rita)
- II.9. Légzőszervi, mozgásszervi és anyagcsere-megbetegedések (Dr. Pénzes Melinda)
- II.10. Az idősödő társadalmak népegészségügyi problémái (Dr. Szabó Rita)
- II.11. Molekuláris epidemiológia, genomika a népegészségügyben (Dr. Jáger Edit)
- A genomikai epidemiológia szerepe a népegészségügyben
- Molekuláris és prediktív epidemiológia
- Molekuláris biológiai módszerek
- Biomarkerek: új koncepció a megelőzésben
- Genomika
- Epigenetikai paradigmaváltás
- A kontrollálatlan alkoholfogyasztás genetikai meghatározottsága
- Genomikai megközelítések a rák biológiai hátterének jobb feltérképezésére
- A keringési rendszer betegségei
- Genetikai alapú újszülöttkori szűrővizsgálatok
- Hallgatói feladatok
- Források. Részletek. Tájékozódás
- A genomikai epidemiológia szerepe a népegészségügyben
- II.12. Egészségföldrajz (Dr. Böszörményi Erzsébet)
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 530 9
A népegészségügyi ellenőr szakirány Népegészségtan, valamint Népegészségügyi medicina és egészségvédelmi stratégiák tantárgyai kötelező tananyaga
Hivatkozás: https://mersz.hu/forrai-barcs-nepegeszsegtan-2//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
