Teleki Szidalisz Ágnes: Szív-ügyünk • A szívkoszorúér-megbetegedések bio-pszicho-szociális szempontjai, az elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzés lehetőségei
›
VI. Az életmód-változtatás területei a szívkoszorúér-betegségek kezelésében – egészségpszichológiai intervenciós lehetőségek
›
4. Az életmód-változtatás területei
›
4.1. Dohányzás
›
4.1.3. A dohányzásról való leszokás lépései

4.1.3. A dohányzásról való leszokás lépései

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Kardiológus Társaság irányelvei szerint [46] a dohányzásról való leszokást támogatandó, a szakembereknek – az angol kifejezések mentén – az 5A stratégiáját javasolt követni: a dohányzási státusz felmérése (Ask), a leszokásra irányuló határozott tanács (Advise), a dohányzás jellemzőinek, illetőleg a leszokási motiváció mértékének felmérése (Assess), a leszokás támogatása, kísérése (assist), a hosszú távú nyomon követés megtervezése, a támogatás ütemezése (Arrange).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első jelentős lépés tehát – akkor is, ha az egyén szakember támogatása nélkül tervezi a leszokást – a dohányzási státusz tudatos, minél pontosabb felmérése. (Nulladik stádiumnak tekinthető természetesen a dohányzásról való leszokás gondolatának elutasítása, ahogy ez fentebb a transzteoretikus modell töprengés előtti fázisa kapcsán bemutatásra került). Az addikció felmérésében fontos azonban hangsúlyozni a különbséget a nikotinfüggés és a dohánytól való függés fogalmai között. Noha a nikotin és a dohánytermékek használata jellemzően együtt járnak, fontos gyakorlati következményekkel jár hangsúlyozni, hogy a dohánytermékek használata közben a nikotin mellett egyéb vegyületek, szenzoros hatások (például a cigaretta látványa, illata/szaga), valamint jelentős viselkedéses tényezők (például a rágyújtás „rituáléja”) is jelentősen hozzájárulnak a függőség kialakulásához. [51] Ezt figyelembe véve érthető, hogy a (például gyógyszerrel, tapasszal, rágóval történő) nikotinpótlás ellenére is, miért kezdenek el újra dohányozni leszokóban lévő személyek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

57.
Fagerström-féle nikotinfüggésteszt [51, 62]
 
  1. Ébredés után mennyi idővel gyújt rá az első cigarettára?
  • 60 perccel később
  • 0 pont
  • 31–60 perc között
  • 1 pont
  • 6–30 perc között
  • 2 pont
  • 5 percen belül
  • 3 pont
  1. Problémát okoz-e önnek, ha olyan helyen van, ahol nem lehet rágyújtani?
  • Igen
  • 1 pont
  • Nem
  • 0 pont
  1. A nap folyamán melyik cigarettát élvezi a legjobban?
  • A reggeli első rágyújtást
  • 1 pont
  • Bármilyen más alkalommal
  • 0 pont
  1. Naponta hány cigarettát szokott elszívni?
  • 10 szál vagy kevesebb
  • 0 pont
  • 11–20 szál között
  • 1 pont
  • 21–30 szál között
  • 2 pont
  • 31 szál vagy annál több
  • 3 pont
  1. Többet szív reggel, mint a nap hátralévő részében?
  • Igen
  • 1 pont
  • Nem
  • 0 pont
  1. Rá szokott-e gyújtani olyankor is, amikor olyan beteg, hogy fel sem tud kelni az ágyból?
  • Igen
  • 1 pont
  • Nem
  • 0 pont
 
Pontozás – a fiziológiai függés mértéke:
0–2: nagyon alacsony; 3–4: alacsony; 5: közepes;
6–7: magas; 8–10: nagyon magas
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek okán a leszokási folyamat kapcsán fontos lesz különbséget tenni, egyszersmind együttesen foglalkozni a kémiai függőség (nikotinfüggőség) és a viselkedéses függőség (dohánytól való függés) jelenségével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „kémiai” nikotionfüggés felmérésére hagyományosan a Fagerström-féle nikotinfüggési tesztet [51, 62] alkalmazzák a gyakorlatban, amely főképp a naponta elszívott cigaretták számára, valamint a nikotinmegvonás csökkentésére alkalmazott viselkedésekre kérdez rá (lásd az 57. kitekintő ablakot), fókuszában így a nikotinhoz való hozzászokás (tolerancia) nyomán kialakuló fiziológiai függőség áll.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy azonban szó esett erről, a dohányzáshoz kapcsolódó függőség az esetek jelentős részében egy összetett, több tényezőből álló jelenség, amely túlmutat pusztán a nikotinhoz kötődő fizikai függőségen. Ennek okán ahhoz, hogy az egyén részletesebb és valós képet kapjon a dohányzáshoz kötődő függésének természetéről, fontos felmérni, hogy milyen motivációk, milyen tudatos vagy kevésbé tudatos okok állnak az egyén dohányzási szokásai mögött. Ennek felmérését, így a dohányzással kapcsolatos tudatosság és önismeret fejlesztését teszi lehetővé a Dohányzás Motiváció Kérdőív, [63, 64, 65] amely 11 dimenzió mentén vizsgálja az egyén motivációit, amelyek dohányzási szokásaihoz kapcsolódhatnak (lásd az 58. és 59. kitekintő ablakot).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Az érzelmi kötődés dimenziója azt vizsgálja, hogy az egyén milyen erős érzelmi kötődéssel viszonyul a cigarettához (például a cigarettához, dohányzáshoz kötődő pozitív érzelmek).
  2. Az automatizmus skálája azt méri fel, hogy az egyénre mennyire jellemző a tudatosság vagy tudatos szándék nélküli rágyújtás, dohányzás.
  3. A kontrollvesztés dimenziója az egyén azon tapasztalását vizsgálja, hogy a függőség kialakulása után a személy már nem tudja az akarata mentén irányítani a dohányzását, amit különböző tényezők okozhatnak (például sóvárgás a cigaretta után, automatizmus stb.).
  4. A kognitív működés javulása dimenzió felméri, hogy az egyénre mennyire jellemző, hogy azért dohányzik, hogy ezzel a kognitív folyamatait serkentse (például a figyelem élénkítése, éberség fenntartása stb.).
  5. A sóvárgás dimenziója azt vizsgálja, hogy az egyén dohányzását milyen mértékben befolyásolja cigaretta és a dohányzás utáni sóvárgás, illetve az intenzív/gyakori cigaretta utáni vágyakozás.
  6. A kulcsingerek dimenzió arra utal, hogy az egyén dohányzását milyen mértékben befolyásolják nem társas jellegű felhívó ingerek vagy az összekapcsolódások bizonyos környezeti ingerek és a dohányzási késztetés között (például a hamutartó látványa dohányzásra csábítja az egyént).
  7. A társas/környezeti megerősítők skálája azt vizsgálja, hogy az egyént mennyire befolyásolják társas hatások (más személyek) dohányzási szokásai (például mások rágyújtanak a társaságában, megkínálják az egyént, követendő modellként jelennek meg számára stb.).
  8. Az íz dimenziója azt vizsgálja, hogy az egyén dohányzási szokásait mennyire befolyásolja a cigaretta íze vagy illata.
  9. A tolerancia dimenziója az egyénnek a nikotinhoz/dohányzáshoz való hozzászokásának mértékét méri fel; ennek része az egyénnek a dohányzáshoz kapcsolódó és a rágyújtásra irányuló alapvető szükségletének vizsgálata, valamint az elszívott cigaretták mennyiségének felmérése is.
  10. A testsúlykontroll skálája felméri, hogy az egyén dohányzási szokásaiban milyen mértékben játszik szerepet a vágya, hogy a cigarettával kontrollálja a testsúlyát vagy az étvágyát.
  11. Az érzelmek javítása dimenzió felméri, hogy az egyén dohányzási szokásait mennyiben motiválja a pozitív érzelmek elérésének, illetőleg a már fennálló pozitív érzelmek fenntartásának vágya.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Könnyen belátható tehát, hogy számos tényező játszik szerepet a dohányzás fenntartásában, ekként számos tényező jelenthet nehézséget is a leszokás folyamatában. Ahogy erről már szó esett, a leszokási próbálkozás során az esetek nagy részében a fizikai függőség miatti megvonási tünetek és a pszichológiai függőség tényezői (például viselkedéses tényezők, mint az automatikus szokások; az elvárás/félelem, hogy a testsúlyt szabályozni „segítő” cigaretta nélkül nőni fog az egyén testsúlya, amit szeretne elkerülni; a környezeti ingerek, mint a dohányzó családtagok vagy az egyént cigarettával kínáló munkatársak stb.) együttesen okozzák a visszaesést akár napokon vagy néhány héten belül.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

58.
Dohányzás Motiváció Kérdőív I. [63, 64, 65]
 
Pontozza, hogy mennyire ért egyet ezekkel az állításokkal az alábbi skála alapján!
Egyáltalán nem igaz rám. 1 → 2 → 3 → 4 → 5 → 6 → 7 Nagyon is igaz rám nézve.
 
1. Gyakran gyújtok rá úgy, hogy szinte észre se veszem.
1 2 3 4 5 6 7
2. A cigaretta befolyása alatt vagyok.
1 2 3 4 5 6 7
3. Rendszerint rá akarok gyújtani, amint felébredek.
1 2 3 4 5 6 7
4. Nehéz figyelmen kívül hagyni azt az érzést, hogy rá akarok gyújtani.
1 2 3 4 5 6 7
5. A cigaretta aromája kellemes.
1 2 3 4 5 6 7
6. Gyakran dohányzom azért, hogy gondolataimat tovább tudjam a feladataimra összpontosítani.
1 2 3 4 5 6 7
7. A dohányzással szabályozom az éhségérzetemet és azt, hogy mennyit eszem.
1 2 3 4 5 6 7
8. Az életem tele van a dohányzásra emlékeztető dolgokkal.
1 2 3 4 5 6 7
9. A dohányzástól pillanatok alatt jobban érzem magam.
1 2 3 4 5 6 7
10. Anélkül gyújtok rá, hogy elhatároznám.
1 2 3 4 5 6 7
11. A cigaretta jó társaság, akár egy közeli barát.
1 2 3 4 5 6 7
12. Bizonyos dolgok látványa és illata erősen késztet a dohányzásra.
1 2 3 4 5 6 7
13. A dohányzás segít a kitartó összpontosításban.
1 2 3 4 5 6 7
14. Gyakran gyújtok rá automatikusan.
1 2 3 4 5 6 7
15. Jó az íze a legtöbb cigarettának, amit egy nap elszívok.
1 2 3 4 5 6 7
16. Néha úgy érzem, hogy a cigaretta uralja az életemet.
1 2 3 4 5 6 7
17. Gyakran sóvárgok a cigaretta után.
1 2 3 4 5 6 7
18. A legtöbb ember, akivel az időmet töltöm, dohányzik.
1 2 3 4 5 6 7
19. Dohányzásom egyik fő oka, hogy vigyázzak a testsúlyomra.
1 2 3 4 5 6 7
20. Néhány cigarettának, amit elszívok, különösen jó íze van.
1 2 3 4 5 6 7
21. Rá vagyok kattanva a cigarettára.
1 2 3 4 5 6 7
22. Néha úgy érzem, hogy a cigaretta a legjobb barátom.
1 2 3 4 5 6 7
23. A dohányzás iránti késztetésem egyre erősödik, ha nem gyújtok rá.
1 2 3 4 5 6 7
24. Ha mást látok, cigarettázni, akkor én is nagyon rágyújtanék.
1 2 3 4 5 6 7
25. Néha azon kapom magam, hogy öntudatlanul nyúlok a cigarettáért.
1 2 3 4 5 6 7
26. A cigaretta nélkül egyedül érzem magam.
1 2 3 4 5 6 7
27. A barátaim vagy a családtagjaim közül sokan dohányoznak.
1 2 3 4 5 6 7
28. Más dohányosok erős dohányosnak tartanának.
1 2 3 4 5 6 7
29. Ha nem gyújthatok rá néhány órán keresztül, akkor a cigaretta utáni sóvárgásom elviselhetetlenné válik.
1 2 3 4 5 6 7
30. A legtöbb barátom és ismerősöm dohányzik.
1 2 3 4 5 6 7
31. Reggelente az ébredést követő első félórában rágyújtok.
1 2 3 4 5 6 7
32. A dohányzás segít a gondolkodásban.
1 2 3 4 5 6 7
33. A dohányzás tényleg segít jobban érezni magam, ha le vagyok törve.
1 2 3 4 5 6 7
34. A dohányzás megakadályozza, hogy túl sokat egyek.
1 2 3 4 5 6 7
35. Nem vagyok ura a dohányzásomnak.
1 2 3 4 5 6 7
36. Erős dohányosnak tartom magam.
1 2 3 4 5 6 7
37. Még jó kedvemben is feldob egy cigaretta.
1 2 3 4 5 6 7
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

59.
Dohányzás Motiváció Kérdőív II. (kiértékelés) [63, 64, 65]
A motivációs skála neve:
A skálához tartozó állítások sorszáma:
1. Érzelmi kötődés a cigarettához
11., 22., 26.
2. Automatizmus
1., 10., 14., 25.
3. Kontrollvesztés
2., 16., 21., 35.
4. A kognitív működés javulása
6., 13., 32.
5. Sóvárgás
4., 17., 23., 29
6. Kulcsingerek
8., 12., 24
7. Társas/környezeti megerősítők
18., 27., 30.
8. Íz
5., 15., 20.
9. Tolerancia
3., 28., 31., 36.
10. Testsúlykontroll
7., 19., 34.
11. Az érzelmek javítása
9., 33., 37.
 
A fentiek alapján átlagolja az egyes skálákhoz tartozó állításokra adott válaszait, ekként megkapva, hogy az 1-től 7-ig terjedő skálán milyen mértékben jellemző az adott motíváció az ön dohányzási szokásai kapcsán!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emiatt kiemelten fontos – akár a fent bemutatott kérdőív segítségével – felmérni és végiggondolni még a leszokási próbálkozás előtt, hogy milyen tényezők és milyen súllyal játszanak szerepet az egyén dohányzásában, és tudatosan megtervezni ezek elkerülésének, alternatívákkal való helyettesítésének lehetőségeit – ezen stratégiákat az alábbiakban részletesen tárgyaljuk.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave