4.3. Testmozgás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az étrend módosítása, alakítása mellett jelentős hangsúlyt kap a testmozgás is a koszorúér-betegség prevenciójában és rehabilitációjában egyaránt. A testmozgás – a megfelelő étrend követése mellett – eredményesen segítheti a túlsúly csökkentését: ha a testtömegindex 25-nél nagyobb (a számítását lásd az V.4.1. fejezetet), vagy ha a derékkörfogat nagyobb férfiaknál 102 cm-nél, nők esetében 88 cm-nél, akkor mindenképpen javasolt a testsúly csökkentése.[92] Ahogy erről már szó esett (lásd az V.4.2. fejezetet), a testsúly csökkentésének igen egyszerű alapszabálya az, hogy több kalóriát kell elhasználni (például testmozgással), mint amennyit magához vesz az egyén (étkezéssel). A testmozgás, illetve a testsúly csökkenése továbbá jótékonyan hat a vérzsírok szintjére és összetételére, növelve a „jó” HDL-, és csökkentve a „rossz” LDL-koleszterin szintjét, magas vérnyomással élő személyek körében csökkenti a vérnyomást (akár 6–7 Hgmm/mol értékkel), és kedvezően hat a cukorbetegség alakulására is. [93] További hangsúlyozandó szempont, hogy a testmozgás (ez esetben főképp a mérsékelt intenzitású testmozgás) jelentősen hozzájárul az öröm, a jóllét és a pozitív hangulat növekedéséhez, valamint a testi erőnlét és a készségek fejlődésével a testkép és általában az önértékelés javulásához is. A rendszeres fizikai aktivitás hozzájárul a kognitív képességek fenntartásához, mi több, fejlesztéséhez (ez főképp a végrehajtó funkciók – célállítás és tervezés, viselkedéskontroll, önmegfigyelés, figyelem kontroll stb. – tekintetében jelentős), valamint hatékonyan csökkenti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A rendszeres testmozgás továbbá csökkenti a depresszió kialakulásának kockázatát, valamint hozzájárulhat a depresszív tünetek mérsékléséhez. A fizikai aktivitás javítja az alvásminőséget, valamint támogathatja a szerhasználatról (például dohányzásról) való leszokást. [94]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

75.
A viselkedésváltozás folyamata
 
Ön hol tart testmozgási szokásai megváltoztatásának folyamatában?
Olvassa el az alábbi állításokat, [95] és válassza ki az önre legigazabbat!
1. Jelenleg nem végzek rendszeres testmozgást, és nem is gondolkodom rajta, hogy elkezdjem.
→ töprengés előtt
2. Jelenleg nem végzek rendszeres testmozgást, de gondolkodom rajta, hogy belekezdjek.
→ töprengés
3. Jelenleg néha végzek testmozgást, de nem rendszeresen.
→ előkészület
4. Jelenleg rendszeresen végzek testmozgást, de kevesebb mint hat hónapja kezdtem el.
→ cselekvés
5. Jelenleg rendszeresen végzek testmozgást, amit több mint hat hónapja kezdtem el.
→ fenntartás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A testmozgás szerepének és pozitív hatásának okán kezdetben a koszorúérbetegek rehabilitációját célzó programok szinte kizárólag a fizikai rehabilitációt és a testmozgás promotálását helyezték a középpontba, míg az elmúlt néhány évtizedben a testmozgás támogatása egy komplexebb, átfogó programnak lett része, ám jelentősége nem csökkent.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A koszorúér-betegséggel élő személyek fizikai aktivitásának növelése kapcsán mindenekelőtt a fokozatosság elvét szükséges szem előtt tartani. Noha a testmozgás előnyei messze felülmúlják annak esetleges veszélyeit, a mozgás fokozatos növelése, a beteg személy állóképességére való gondos odafigyelés és annak tiszteletben tartása, valamint a megfelelő bemelegítés és nyújtás a lehetséges sérülések vagy akut rosszullétek kockázatát a minimálisra képes csökkenteni [93] (lásd az V.4.2. fejezetet).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

76.
Szakaszos intervenciók 1.
 
Attól függően, hogy ön melyik szakaszban van jelenleg, fontolja meg az alábbiakat:
  1. Töprengés előtti szakasz: szánjon néhány percet rá, és gondolja végig, mennyi mozgás van a mindennapjaiban! Mit gondol, elegendő ennyi mozgás, vagy többet is tehetne a szíve egészségéért? Milyen előnyökkel járna, ha valamivel többet mozogna? Ha jelenleg nincs testmozgás a napjaiban, ennek milyen következményei lehetnek?
Ha alkalmanként részt vett valamilyen fizikai aktivitásban, hogy érezte utána magát? Milyen pozitívumait tudná említeni ezen alkalmaknak és a mozgásnak?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos és jelen fejezet központi kérdése továbbá, hogy melyek azok a pszichológiai tényezők, amelyek szerepet játszanak a testmozgási szokások alakulásában, melyek azok a lehetőségek, amelyek akár a betegség szelfmenedzsmentjének keretében, akár egy szakember támogatásával felhasználhatók az egészségesebb, aktívabb testmozgási szokások kialakításában és fenntartásában.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

77.
Szakaszos intervenciók 2.
 
Attól függően, hogy ön melyik szakaszban van jelenleg, fontolja meg az alábbiakat:
  1. Töprengési szakasz: szedje listába a rendszeres testmozgás előnyeit! Milyen pozitív hatásai lehetnek rövid és hosszú távon a sportnak? Próbáljon meg minél személyesebb indokokat gyűjteni! Idézze fel gyakran magában ezeket az előnyöket!
Ha eldöntötte, hogy rendszeresen sportolni fog, mit gondol, van valami, ami akadályként felmerülhet ennek során? Ha igen, gondolja végig, hogyan tudná ezeket elkerülni, kiküszöbölni!
Idézzen fel magában egy korábbi helyzetet, amikor sikeresen megváltoztatta egy viselkedését! Gondoljon erre, amikor a testmozgási szokásainak megváltoztatásán gondolkodik!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fent bemutatott, egészségmagatartást magyarázni kívánó modellek közül mind a transzteoretikus modell, mind a HAPA-modell eredményesnek bizonyult koszorúérbetegek testmozgási szokásainak bejóslásában, módosításában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A transzteoretikus modell hatékonyságát vizsgálták egy nyolchetes intervenciós program keretében, [96] amelynek részeként a résztvevőket egy egyszerű értékelési eljárás segítségével a korábban ismertetett szakaszok egyikébe sorolták be (lásd a 75. kitekintő ablakot).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A különböző szakaszokhoz kapcsoltan különböző célokat tűztek ki a szakemberek. A töprengés előtti szakaszban lévő személyeknek szánt intervenció célja a változtatás szükségességének tudatosítása volt. Ennek részeként fontos áttekinteni a rendszeres testmozgás előnyeit és a mozgásszegény életmód negatív következményeit (lásd a IV.3.4.2. fejezetet), fontos végiggondolni az otthoni testmozgás végzésének lehetőségeit. Fontos, hogy az egyén legalább elgondolkodjon a rendszeres testmozgás végzésének lehetőségéről, és akár csak egy-egy alkalommal is, de próbálkozzon meg valamilyen mozgásforma végzésével (lásd a 76. kitekintő ablakot).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A töprengési szakaszban lévő személyek esetében a testmozgásra vonatkozó motiváció növelése, valamint a változtatáshoz szükséges képességeikben való bizalom és hatékonyságérzés erősítése a fő cél. Fontos végiggondolni, hogy mi akadályozza őket jelenleg abban, hogy a rendszeres testmozgást a napjaikba iktassák, és hogy hogyan lehetne csökkenteni, kiküszöbölni ezen akadályokat. A rendszeres testmozgás előnyeinek, és a mozgásszegény életmód egészségkárosító következményeinek felelevenítése és a gondolatban tartása jelen szakaszban is igen fontos (lásd a 77. kitekintő ablakot).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

78.
Szakaszos intervenciók 3.
 
Attól függően, hogy ön melyik szakaszban van jelenleg, fontolja meg az alábbiakat:
  1. Előkészületi szakasz: tervezze meg részletesen, hogy mit, mikor és hol fog sportolni! Határozza el, hogy mely napokon és milyen mozgásformát gyakorol majd! Képzelje el magát úgy, hogy már beiktatta a rendszeres sportot az életébe! Hogyan látja magát ebben a jövőben? Hogyan érezné magát, tudva, hogy egy nagyon fontos dolgot tesz az egészségéért?
Ha megszületett önben az elhatározás, mondja ezt el családjának, barátainak is! Kérje meg őket, hogy támogassák önt (például ne szervezzenek más programot akkora, amikorra ön sportolást tervez, vagy akár vegyenek részt ők is a mozgásban stb.)!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előkészületi szakasz fő célja a rendszeres testmozgás tervének kidolgozása, elkészítése. Segíthet, ha az egyén elképzeli önmagát olyan valakiként, aki rendszeresen mozog, és elképzeli azt az énjét, akivé válhat a rendszeres fizikai aktivitás eredményeként (külső és belső tulajdonságok, a testi egészséghez kapcsolódó és ahhoz nem kapcsolódó jellemzők tekintetében egyaránt). Ezt követően fontos, hogy az egyén kifejezze elköteleződését a testmozgás iránt (önmaga és mások számára is), és akár megkérje a számára fontos személyeket, hogy segítsék őt ezen célja megvalósításában. Szükség esetén akár a háziorvossal, akár a gondozó kardiológusával egyeztethet az egyén, ha nem biztos abban, hogy milyen formájú, gyakoriságú és intenzitású testmozgás lenne számára a legideálisabb (lásd a 78. kitekintő ablakot).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

79.
Szakaszos intervenciók 4.
 
Attól függően, hogy ön melyik szakaszban van jelenleg, fontolja meg az alábbiakat:
  1. Cselekvési szakasz: ha már huzamosabb ideje folytat rendszeres testmozgást, tudatosan figyeljen rá, hogy emlékeztesse magát az elért eredményekre, és dicsérje meg önmagát a kitartásáért! Tervezze meg, hogyan jutalmazza meg magát céljai eléréséért! Gondolkodjon olyan kisebb és nagyobb jutalmakban is, amelyek önnek örömet okoznak.
Gondolja végig továbbá, hogy az elmúlt időszakban milyen helyzetek jelentettek nagyobb kihívást, mikor volt nehezebb tartania magát az eltervezett testmozgási programjához! Hogyan tudná ezt a jövőben kiküszöbölni? Mi segíthetne, hogy továbbra is tartani tudja céljait?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cselekvés szakaszában a már meglévő elköteleződés megerősítése és az esetleges visszaesések megelőzése a fő cél. Ennek része lehet egy jutalmazási, megerősítési terv kidolgozása, amely pontosan magában foglalja, hogy az egyén milyen célokat tűz ki maga elé és hogyan jutalmazza magát egy-egy cél elérése esetén. E szakasz része a társas támogatás keresése és kiváltása is csakúgy, mint a visszaesések megelőzése érdekében egy elővételezett terv kialakítása (lásd a 79. kitekintő ablakot).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden szakasz esetében hangsúlyos fontosságú az egyénre szabottság: annak végiggondolása, hogy konkrétan az egyén esetében, milyen érvek szólnak a testmozgás mellett, milyen előnyei említhetők; milyen akadályok, nehézségek merülhetnek fel ezek megvalósításában, és hogyan lehet ezeket megelőzni; hogyan illeszthető be az egyén mindennapjaiba a testmozgás, és milyen fajta mozgás az, amely az egyénnek örömet okoz, ezáltal valószínűsítve, hogy hosszabb távon is képes lesz kitartani elhatározása mellett. A TTM mellett, a HAPA-modell és annak egyes tényezői is alkalmasak lehetnek koszorúérbetegek testmozgási szokásainak megértésében, illetve a rendszeres testmozgás elősegítésében. A már említett hazai kutatás [78] a CABG-, valamint a PTCA-beavatkozásokat követő fél évben a beteg személyek testmozgási szokásait is nyomon követte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás eredményei szerint, és az elméleti modellel összehasonlítva, már a motivációs szakaszban jelentős különbségek mutatkoznak magyar koszorúérbetegek testmozgásra vonatkozó szándékának kialakulása kapcsán (lásd a 80. kitekintő ablakot). A testmozgási szokásokat befolyásoló tényezőket vizsgálva jelen mintán kizárólag a pozitív kimeneti elvárások bizonyultak a szándék bejóslójának. Számos kutatás [97, 98] igazolja, hogy egy viselkedés pozitív következményeinek elővételezése alapvető szerepet tölt be a viselkedés megvalósulásában, ahogy ezt jelen vizsgálat is igazolta.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

80.
Koszorúér-betegek testmozgási szokásainak alakulása a HAPA-modell alapján [78]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(T0 – a kórházi tartózkodás ideje, T1 – két hónappal később, T2 – hat hónappal később)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akarati szakaszban, a tervezés tényezőivel bővített modell esetén a táplálkozási modellben látottakkal megegyező kapcsolatok figyelhetők meg. Eltérés a táplálkozási viselkedést leíró modellel szemben, hogy a fizikai aktivitás kapcsán a viselkedéses szándék szignifikánsan bejósolta mind a cselekvés-, mind a megküzdéstervezés konstruktumát, azonban a további kapcsolatok megegyeznek a két viselkedés esetén. A cselekvéstervezés igen erősen bejósolja a megküzdéstervezést, amely a tényleges viselkedés közvetlen prediktoraként jelenik meg, ezzel is igazolva a tervezés lépéseinek fontosságát az egyén fizikai aktivitásának növelésében is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akarati személyes hatékonyság tényezői kapcsán a feltárt kapcsolatok leképezték az elméleti keretben foglaltakat, azzal az eltéréssel, hogy jelen vizsgálatban a szándék bizonyult az akarati személyes hatékonyság konstruktumainak prediktorának. A fenntartó személyes hatékonyság jelentős hatást gyakorol a cselekvéstervezésre és az újrakezdő személyes hatékonyságra, míg utóbbi a megküzdéstervezés prediktoraként illeszkedik a modellbe. Az akarati személyes hatékonyság két konstruktuma számos tanulmány által bizonyítottan jelentősen hozzájárul az egészségviselkedések fenntartásához és az esetleges visszaesés utáni újrakezdéshez, ahogy ezt más tanulmányok [99, 100] is igazolták már kardiológiai rehabilitációban részt vevő személyek fizikai aktivitása kapcsán. Eszerint, az egyén meggyőződése, hogy képes hosszú távon is fenntartani az adott viselkedést, megerősíti a szükséges cselekvési tervek kidolgozásában, ugyanakkor nem feltétlenül segítenek a felmerülő akadályokkal szemben, az azokkal való megküzdésben. A meggyőződés másrészről, hogy az egyén képes akkor is újrakezdeni és folytatni a tervezett viselkedést, amikor az eredeti terveket megváltoztató nehézségekkel szembesül (például, ha a téli időjárás megnehezíti a szabadban történő mozgást), amelyek miatt akár átmenetileg feladta korábbi viselkedését, segíthet, hogy alternatívák kidolgozásával (megküzdéstervezés; például edzőtermi bérlet vásárlásával, vagy a lakásban végezhető mozgások beiktatásával) ismét visszatérjen a kívánt viselkedéshez. [79]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy látható, a testmozgási szokások kialakulásának folyamatába igen jól illeszkedik az önszabályozás tényezője. A Health Action Process Approach az önszabályozást – a tervezéssel szemben – nem előremutató stratégiaként, sokkal inkább a cselekvéssel egyidejűleg működő stratégiaként kezeli, amely az aktuális viselkedést folyamatosan összehasonlítja a viselkedéses célokkal. Ehhez mérten – az elméleti megfontolás alapján – a tervezés és a tényleges viselkedés közötti kapcsolatba beilleszthető változóról van szó. Jelen vizsgálat igazolni tudta ezen elképzelést: az önmonitorozás a megküzdéstervezés által bejósoltan a testi aktivitás közvetlen prediktoraként jelent meg, ahogy ezt más vizsgálat is igazolta már kardiológiai rehabilitációban részt vevő betegek körében. [29]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül a társas támogatás tényezője kapcsán elmondható, hogy az jelentős és igen erős hatást gyakorol mind a megküzdéstervezésre, mind az önmonitorozásra, erősítve mindkét változó hatását és a modellt is. Ezen eredmények a társas támogatásnak az egyéni tényezőkre gyakorolt úgynevezett szinergikus hatását valószínűsítik, [101, 102] szemben azzal az inkább közvetítő hatással, ami a táplálkozási szokások kapcsán volt látható. Egy vizsgálatban [102] a dohányzásról való leszokás folyamatát elemezték, és úgy találták, hogy azok a személyek voltak képesek absztinensek maradni, akik nagymértékű akarati személyes hatékonyság vagy megküzdéstervezés mellett és azokon túlmenően jelentős mértékű társas támogatást kaptak a partnerüktől is. Az akarati szakasz tényezői tehát összeadódva, együttesen fejtették ki hatásukat, ahogy ez jelen vizsgálatban is látható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Immár összességében szemlélve a testi aktivitás kapcsán kialakított végső modellt megállapítható, hogy e vizsgálatban a kapott társas támogatás hatásával megerősítve az önszabályozás konstruktuma gyakorolja a legközvetlenebb és igen erős hatást a koszorúérbetegek fizikai aktivitására. Mindezen eredményeknek jelentős gyakorlati implikációi vannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A testmozgásra vonatkozó szándék bejóslói kapcsán figyelemreméltó a kimeneti elvárások konstruktumának jelentősége a fizikai aktivitás vonatkozásában. Számos kutatás [97, 98] igazolja a pozitív kimeneti elvárások fontosságát az egészségviselkedés folyamatában, különösen idősebb személyek fizikai aktivitásának vonatkozásában, [103] amely tényező ezért jelentős szerepet tölthet be a motiváció növelésében. A rendszeres testmozgás előnyeinek tudatosítása, gyakori felidézése ekként fontos motiváló erővel bírhat (lásd a 81. kitekintő ablakot), ismét hangsúlyozandó ugyanakkor mind a rövid, mind a hosszú távon megjelenő előnyök szerepe. Míg a hosszú távú előnyök tudatosítása nagyfokú és erőteljes motivációt adhat (például „a tartósan végzett, heti háromszor fél óra intenzív séta/kocogás csökkenti egy jövőbeli szívinfarktus kockázatát”), addig a rövid távú előnyök felidézése akkor segíthet, amikor az egyén az „itt és most”-ban szeretné motiválni magát („fél óra intenzív séta/kocogás után frissnek és fittnek érzem magam, és nagyon jól esik a forró zuhany”). Fontos tehát egyaránt figyelmet fordítani mind a rövid, mind a hosszú távú előnyökre és a megfelelő kontextusban idézni fel őket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a rendszeres testmozgásra irányuló szándék megszületett az egyénben, a következő lépés a konkrét és részletes tervek kidolgozása lehet. Ahogy erről már szó esett a táplálkozási szokások kapcsán is, akár a SMART-alapelvek [79, 85] is segíthetik a tervek kidolgozását: a tervezett viselkedés legyen konkrét, viselkedések szűk körére szabva (például kocogás/szobakerékpár/úszás stb.), mérhető (heti három alkalommal 30 perc), adott személyhez illesztett (például ha nincs elérhető uszoda az egyén számára, az úszás nem megfelelő terv; hasonlóképp, ha a kocogás ízületi fájdalmat okoz, inkább például a szobakerékpár javasolt stb.), reális (például kezdetben kisebb intenzitással/időtartamban végezve a testmozgást, és fokozatosan növelve, de sosem túlzásba víve) és időhöz kötött: kivitelezésében (például hétfő-szerda-péntek) és ütemezésében (például este 6 és 7 óra között, amikor semmi nem akadályozza ezt a tervet) egyaránt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

81.
A rendszeres testmozgás előnyei
 
Milyen rövid és hosszú távú pozitív következményekkel járna, ha rendszeresen sportolna, mozogna (például heti 3-5 alkalommal fél-egy órát)?
 
Rövid távon
Hosszú távon
- Mozgás után mindig fittnek és felfrissültnek érzem magam;
- a friss levegőn végzett mozgás segít rendezni a gondolataimat;
- rokonszenves emberekkel lehetek együtt;
- stb.
- Energikusnak, kiegyensúlyozottnak fogom érezni magam;
- jó érzéssel, elégedettséggel fog eltölteni, ha teszek az egészségemért;
- a túlsúlyom már 1-2 hónap után csökkenhet
- javul a fizikai állóképességem;
- jó példát mutatok a gyermekeimnek;
- stb.
 
Gyűjtse össze a saját indokait, és gondoljon rájuk minél többször! Akár írja fel őket egy cetlire, és ragassza ki jól látható helyre (például a szekrénye ajtajára stb.)!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy azonban erről a megküzdési tervezés kapcsán szó esett, fontos előzetesen végiggondolni azokat az akadályokat, nehezítő tényezőket is, amelyek esetlegesen a testmozgásra vonatkozó tervek ellen hatnak. Ezen akadályok felmérése és egy alternatíva kidolgozása segíthet, hogy az előálló szituációban az egyénnek legyen kész terve, hogy mégis képes legyen megvalósítani a testmozgást (lásd a 82. kitekintő ablakot).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

82.
Tervek a rendszeres testmozgás mindennapokba illesztésére*
 
Gondolja végig, hogy a fenti fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásokból (lásd az V.4.2. fejezetet) melyeket szeretné, és melyeket tudná megvalósítani! Milyen konkrét céljai (mozgásforma, gyakoriság, időtartam) vannak ezzel kapcsolatban? Mely lépések vezethetnek el e célokhoz? Mi akadályozhatja a célok megvalósítását?
 
Mit szeretnék megvalósítani?
Hogyan fogom megváltoztatni?
Mi akadályozhat ebben?
Hogyan küzdöm le ezt az akadályt?
1. Többet szeretnék sportolni.
1. Hetente háromszor (hétfőn, szerdán, pénteken) este 20-20 percet szobakerékpározom. Ha képes vagyok rá, növelem az időtartamot 5-5 perccel.
1.A. Munka után „leeresztek”, és nem tudom rávenni magam a mozgásra.
1.B. Más program ütközik vele.
1.A. Amint hazaérek, egyből a kerékpározással kezdek, és csak utána pihenek.
1.B. Megkérem a családomat és a barátaimat, hogy erre az időre ne szervezzenek programot. Ha nincs más megoldás, rögtön a következő nap bepótolom a kimaradt edzést.
2. A hétköznapokban többet mozgok.
2. Ezentúl lépcsőzöm a harmadikra, nem lifttel megyek.
2. Sietség, időhiány.
2. Három perccel előbb indulok el mindenhova.
Stb.
Stb.
Stb.
Stb.
 
Tervezze meg saját testmozgási szokásait! Minél konkrétabban és személyesebben fogalmazza meg őket, hogy annál könnyebb legyen a megvalósítás! Gondolja végig azt is, mi akadályozhatja a megvalósításukat, és hogy miként tudná az akadályokat áthidalni!
 
* Készült a Curriculum Herz-Kreislauf-Erkrankungen des Gesundheitstrainingsprogramms der Deutschen Rentenversicherung Bund kézikönyve alapján. [88]
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos ugyanakkor, hogy a fizikai aktivitás növelését nem pusztán önálló sportolási alkalmak formájában lehet megvalósítani. Érdemes végiggondolni azt is, hogy a hétköznapokba, a mindennapi tevékenységek és időtöltések közé hogyan illeszthető be a több testmozgás (például lift helyett a lépcső használata, gyalogosan menni a közeli boltba autózás helyett stb.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyes hatékonyság növelésének módjairól már sok szó esett. Minden olyan módszer, amely lehetővé teszi a jelenben a tapasztalatszerzést, a múltbeli releváns tapasztalatokkal, viselkedésekkel kapcsolatos reflektivitásra késztet, visszajelzést ad a haladásról, fejleszti a visszaesések kezeléséhez szükséges képességeket, avagy pozitív megfigyeléses tapasztalok szerzését lehetővé téve megfelelő szerepmodelleket állít az egyén elé, mind ilyen személyeshatékonyság-növelő stratégiaként funkcionálhat. [27]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ekként fontos, hogy az egyén az esetleges visszaesést vagy megtorpanást (amikor például kimarad egy időszak, amikor az egyén nem sportol) ne kudarcként fogja fel, hogy tudatosan felmérje, hogy mi volt az oka, amiért nem tudta megvalósítani terveit, és végiggondolja, hogy a jövőben hogyan küszöbölhető ki ez az ok. Szintén segíthet, ha az egyén végiggondolja, hogy korábban, amikor bizonyos változtatásokat eszközölt az életében, milyen készségek, képességek segítették ebben (például mielőtt ténylegesen lépett volna, alaposan körbejárta a helyzetet és felkészült a változtatásra, vagy épp ellenkezőleg, egyik napról a másikra belevágott, mert neki az működött stb.), és hogy e tapasztalatokat hogyan tudná felhasználni jelen helyzetben. A naplóvezetés vagy akár a testmozgás monitorozása a 21. század lehetőségeivel (okostelefon-applikációk, lépésszámlálók stb.) azonnali visszajelzést adhatnak mind az egyén előrehaladásáról, mind az esetleges visszalépésről is, amely utóbbi után ismét tudatosíthatók az okok és kidolgozhatók a megoldási alternatívák. Szintén támogató hatású lehet, ha az egyén olyan személyek társaságát keresi, akiknek hasonló céljaik vannak, mert általuk a saját célelérésében, stratégiáiban, készségeiben is fejlődhet. A közösségi oldalak, a különböző fórumok és blogok számos lehetőséget nyújtanak a pozitív szerepmodellek megtalálására, figyelemmel követésére, stratégiáikból, tapasztalataikból való tanulásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az említett napló- vagy naptárvezetés (vagy ezek modern, okoseszközös változata) egyúttal lehetővé teszi az önmegfigyelést, önmonitorozást is, amelynek alapján illeszthetővé válnak a célok és a tényleges viselkedések. Ha az egyén rendszeresen (például hetente egyszer) rászán pár percet, hogy tudatosan reflektáljon a héten elvégzett testmozgás mennyiségére és arra, hogy ez összhangban volt-e kezdeti céljaival, könnyen kitűzheti maga elé a következő hét testmozgási céljait csakúgy, ahogy optimálisabbá, könnyebben kivitelezhetővé teheti viselkedését (például amennyiben az egyén reflektál arra a tapasztalására, hogy késő este már nehezen vette rá magát a mozgásra, átszervezheti esti programjait, és korábbra időzítheti az edzést; ha az egyén azt érezte, hogy 40 perc sportolásnak már vonakodva állt neki az idő hosszúsága miatt, dönthet úgy, hogy az eddigiekhez képest további heti plusz egy napon, de „csak” 30–30 percet mozog stb.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társas támogatás ismételten igazolt jelentőségét szem előtt tartva hangsúlyozandó, hogy bizonyos egészségviselkedések módosítása legvalószínűbben az egyén számára fontos mások segítségével, akár közreműködésével valósulhat meg. Ekként az egyénnek javasolt expliciten kifejeznie a rendszeres testmozgásra vonatkozó szándékát családja, barátai előtt, akár kérni a segítségüket, támogatásukat. Ennek formája lehet bátorítás, biztatás; sokat segíthet, ha a család, barátok a programok, találkozók szervezése esetén figyelembe veszik az egyén sportolási terveit; továbbá a támogatás egy igen aktív, hatékony formája lehet, ha a családtagok, barátok akár csatlakoznak az egyénhez fizikai aktivitásában. Ekkor kitűzhetnek közös célokat, motiválhatják, biztathatják egymást, emlékeztethetik egymást a testmozgás előnyeire, és az okokra, amiért belevágtak az életmód-változtatásba stb., amelyek mind könnyebbé és valószínűbbé teszik a tervezett célok tényleges megvalósítását.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

83.
Praktikus tanácsok a mindennapokra [42, 88]
 
  • Készítsen listát arról, hogy miért is fontos önnek a testmozgás! Ragassza ki ezt a listát olyan helyre, ahol napjában többször rá kell néznie!
  • Készítsen részletes terveket a rendszeres testmozgási szokásaira vonatkozóan! Mikor, hol és mit tervez sportolni? Ismételgesse magában a „ha…, akkor” terveket, így adott napon felébredve aktiválódnak e tervek (például ha ma hétfő van, akkor este sportolni fogok”).
  • Ne nézzen ki tévéműsort, vagy szervezzen programot arra az időre, amikorra sportolást tervez!
  • Használjon emlékeztetőket: készítse ki a sportoláshoz szükséges eszközöket (például ruhát), állítson be emlékeztetőt a telefonján stb. Ezeket az időpontokat tekintse fix programnak, és ne írja felül őket, ha van más megoldás!
  • Keresse meg azokat a módokat, ahogy a mindennapjaiba becsempészheti a testmozgást! Ha teheti, közlekedjen gyalog vagy kerékpárral! Ha autóval megy, keressen távolabbi parkolóhelyet, hogy sétálnia is kelljen a célig stb.!
  • Fontolja meg akár egy kisállat (például kutya) örökbefogadását! Egy kutya igénye a napi többszöri sétára segíthetnek önnek is, hogy többet mozogjon!
  • Ha rosszkedvű vagy lehangolt, és ezért nincs kedve mozogni, gondoljon arra, amikor egy korábbi sportolás után jókedvűen, elégedetten tért haza! Idézze fel magában ezeket a pozitív érzéseket és mondja magának: „Épp azért megyek el sportolni, mert utána jobb kedvem lesz!”
  • Szánjon rá pár percet (például vasárnaponként), hogy visszagondoljon a heti testmozgási szokásaira! Ha teljesítette terveit, gondolatban vagy akár tettekben is „veregesse meg a vállát”, dicsérje meg magát! Ha nem teljesítette azokat, gondolja végig, mi akadályozta ezt meg, és a jövőben hogyan lehetne ezt elkerülni, kiküszöbölni! Ezzel együtt ne feledje: a „visszaesés” itt is természetes!
  • A testmozgási szokásokat nem könnyű megváltoztatni, ha a család többi tagja továbbra is mozgásszegény életmódot folytat. Próbáljanak ki együtt új mozgásformákat (például kerékpár- vagy gyalogtúrák, kirándulások), amelyeket mindenki szívesen kipróbálna! Ha egyelőre ők még nem állnak készen erre, gondoljon arra, hogy ön ezzel jó példával járna elöl!
  • Szerezzen társakat a rendszeres testmozgáshoz! Ha ehhez nem talál „személyes” partnereket, csatlakozzon egészségeséletmód-csoportokhoz (akár virtuálisan is), kövessen figyelemmel sportolást népszerűsítő egyesületeket, internetes oldalakat, közösségi oldalakat!
  • Mindig figyeljen sportolás közben a teste jelzéseire! Sokkal fontosabb, hogy szervezete korlátait tiszteletben tartva inkább a még jól eső mozgást végezze, mint hogy növelje teljesítményét, vagy elérje megszabott céljait, de a túlzásba vitt fizikai aktivitással veszélyeztesse az egészségét!
  • Végezetül ne feledje: egy viselkedés valószínűbben marad fent hosszú távon, ha az örömet okoz. Találja meg azt a mozgásformát, amelyet szívesen végez, és kezdje az önnek kényelmes, jól eső intenzitással és időtartammal! Nem az a cél (és ez egy koszorúérbeteg személy számára nem is ajánlott!), hogy szervezetét túlhajszolva, megerőltetve sportoljon. A cél az, hogy olyan mozgást és olyan mennyiségben végezzen, melyet jó érzéssel tud fenntartani a mindennapokban, miközben ezzel az egészségét támogatja. Természetes és rendben van, ha néha-néha eltér a testmozgási tervétől: az a fontos, hogy mindig igyekezzen visszatérni hozzá!
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave