4.4.3. Stressztünetek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy a fentiekből következik, a stressz számos (fiziológiai, pszichológiai és szociális) területen jelentős megterhelést okozhat és változatos tünetekhez vezethet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A testi stressztünetek főképp a fent bemutatott szimpatikus aktiváció hatására alakulnak ki. Ilyen stressztünet lehet a heves szívdobogás, akár szívszúrásérzés, mellkasi nyomás, nehezebb vagy kapkodó levegővétel, erős izzadás, elalvási vagy átalvási nehézségek, az étvágy megváltozása (megnövekedett vagy csökkent étvágy), gyomorfájás, emésztési zavarok, izomfeszülés, fej- vagy hátfájás, akár erős – és indokolatlannak érzett – fáradtságérzés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos felismerni és hangsúlyozni, hogy a tünetek egy része jelentősen hasonló lehet a koszorúér-betegség testi tüneteivel, és ez komoly és megterhelő pszichés következményekhez vezethet. Ehhez a folyamathoz kapcsolódik és azt legmarkánsabban példázza az úgynevezett „cardiac anxiety” vagy kardiális szorongás jelensége, [115] amelyet a szív- és érrendszeri betegséggel élők körében figyeltek meg és írtak le mint egy betegségspecifikus szorongásos zavart. E probléma fennállása esetén az egyén nagyfokú szorongást és félelmet él át kardiális állapota miatt, erőteljes elkerülő viselkedés jellemzi (például kerül minden megterhelőnek gondolt fizikai aktivitást), és megnövekedett érzékenységgel és szelektív figyelemmel monitorozza teste belső állapotát és jelzéseit, különösen azokat, amelyekről úgy gondolja, hogy azok a szív- és érrendszeri betegségének tünetei lehetnek. Természetesen a testi jelzések figyelemmel követése, különösen is egy betegség esetén adaptív és szükséges is lehet, amely segíthet időben észrevenni egy súlyosbodó vagy kialakuló állapot korai jeleit, a mielőbbi indokolt kezelés elkezdése érdekében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben azonban e monitorozás túlérzékennyé válik, és az egyén olyan tüneteket is a betegség jelének tekint, amelyek nem azok (például, ha az egyén épp egy megterhelőbb fizikai tevékenység után van, természetesnek tekinthető a fáradtság, átmeneti gyengeségérzés, gyorsabb levegővétel, akár erősebb szívdobogás érzése, amelyeknek azonban idővel mérséklődni kell), az – könnyen belátható módon – indokolatlan és felesleges szorongást és stresszt okozhat. Az ördögi kör kialakulásához az vezethet – ahogy fent ez bemutatásra került –, hogy a stressz fiziológiai szinten megnövekedett szimpatikus aktivációhoz vezet (a szervezet felkészül a talán szükséges „harcolj vagy menekülj” reakcióra), amelynek tünetei (lásd feljebb) jelentősen hasonlók a koszorúér-betegség tüneteihez: heves szívdobogásérzés, nehezített légvétel, akár mellkasi nyomás stb. E tünetek erősödését észlelve az egyén még erősebb stresszválasszal reagál (lévén, hogy betegsége tüneteként értékeli e jeleket), ami tovább fokozza tüneteit és így tovább, egy negatív, önerősítő körbe keveredve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek okán kiemelt fontosságú, hogy az egyén tisztában legyen a stressz rá jellemző tüneteivel, és képes legyen felismerni és megkülönböztetni azokat a koszorúér-betegséghez kötődő tüneteitől, az adott helyzetet is figyelembe véve (például ha az egyén aktuálisan feszültnek, idegesnek érzi magát, és tudatosan megvizsgálva ezt az állapotot, képes azonosítani a stresszt kiváltó tényezőt – például egy aggodalmaskodó gondolatot a sok tennivalóról, ami az előbb futott át a fején – érdemes megvizsgálni, hogy vajon nem a stresszhez kapcsolódó tünet-e, amit érez jelenleg, betegsége tünete helyett.) Hasonlóképp segíthet, ha az egyén egy stresszhelyzetet követően tudatosan visszagondol, hogy milyen testi változásokat tapasztalt magán, és a jövőben ezt felhasználja a stressztünetek és az egyéb testi jelzések közötti különbségtevésben (például, ha az egyén tudatosan megfigyeli és végiggondolja, hogy különféle megterhelő, stresszes helyzetekben milyen jelzések, változások lépnek fel a testében – például enyhe fejfájás, szorító érzés a gyomorban, izzadás, izomfeszülés a nyakban stb.). E tüneteket felismerve lehetővé válhat a stressztünet elválasztása más, akár betegségre utaló tünetektől (lásd még a 84. kitekintő ablakot).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stressz érzelmi tünetei közé tartozhat az idegesség, feszültség érzése, a belső nyugtalanság, az indokolatlannak vagy túlzónak érzett ingerültség vagy düh (ami a belső feszültség kívülre helyezéséből fakadhat), a szorongás, aggodalmaskodás, az örömtelenség érzése, akár a kiegyensúlyozatlanság nehezen megfogható érzése. E ponton ismét megjegyzendő e folyamatok összetettsége: ahogy már szóba került, a düh vagy harag intenzív érzése szintén szimpatikus idegrendszeri válasz, így a fenti testi tünetek fokozódásához vezet, tovább fokozva a szervezet szív-ér rendszerének igénybevételét. A későbbiekben bemutatásra kerülő stresszkezelő módszerek egy része ugyanakkor épp a negatív érzelmek mögött álló kogníciók átstrukturálását célozza, ami ezen érzelmek mérséklődéséhez, ezáltal a stresszválasz csökkenéséhez is vezethet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

84.
Kardiális szorongás és szexualitás
 
Különösen fontos és nehézséget jelentő kérdés lehet a szexuális együttlét során megjelenő tünetek megfelelő értékelése. Ahogy erről már szó esett (lásd az V.4.6. fejezetet), a szexuális együttlét (mint minden testi izgalmi állapot) együtt jár bizonyos kardiovaszkuláris változásokkal, mint a vérnyomás fokozódása, a légzés szaporabbá válása, a pulzus megemelkedése stb. E változások azonban nem terhelik meg számottevően a keringési rendszert: a terhelés mértéke szex során nagyjából egy gyors sétának vagy néhány emeletnyi lépcsőzésnek feleltethető meg. Ha azonban az egyén az említett kardiális szorongás miatt túlzottan érzékennyé válik teste jelzéseire, e tünetek is aggodalommal, félelemmel tölthetik el, ami a szexuális együttlét tudattalan vagy tudatos elkerüléséhez vezethet. Ahogy erről már szó esett, fontos lehet ezért ezen aggodalmakat, kétségeket egyeztetni a kezelőorvossal, valamint beszélni róluk a partnerrel is, megosztva vele az aggodalmak okát.
Amennyiben azonban a beteg személy egészségi állapota lehetővé teszi (azt orvosával egyeztetve), egy tanulási folyamat eredményeként képessé válhat teste természetes jelzéseit megkülönböztetni betegsége vagy a fizikai megterhelés tüneteitől, akár a szexuális együttlétek során is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stressz a gondolkodási mintázatokra, a kognitív folyamatokra is hatást gyakorol. Gyakori a stresszteli élethelyzetben megjelenő rumináció, rágódás (a problémára való folytonos vissza-visszatérés gondolatban), a koncentráció nehézsége („nem tudok másra figyelni” érzése), akár a nappali álmodozás (ami a figyelem elterelődését teszi lehetővé), de akár a gondolkodásbeli „tompultság”, a kiüresedett fej érzése is, lévén, hogy a stresszorokra irányuló fokozott figyelem, az aggodalom és a rágódás lefoglalja a kognitív erőforrások egy jelentős részét. [116] Előfordulhatnak továbbá rémálmok vagy nyugtalan alvási időszakok, amelyek a testi-lelki stresszállapot következtében léphetnek fel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül a stresszválasz részei lehetnek bizonyos viselkedéses tünetek is. A másokkal szembeni (például verbális) agresszió, az evési vagy alvási szokások megváltozása, a testi feszültség jelei (kézremegés, a lábak nyugtalansága), a nyugodt, tétlen ülés vagy pihenés képtelensége, valamint az egészségmagatartások ritkábbá és a rizikóviselkedések gyakoribbá válása (például megnövekedett alkoholfogyasztás, dohányzás, vagy a testmozgás elhanyagolása) mind lehetnek a stresszreakció részei.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos tehát tisztában lenni azzal, hogy mely tünetek eredeztethetők a stresszteli élethelyzetből, ugyanakkor azt is tudatosítani, hogy egyrészt a stressz kezelésével mérséklődhetnek e tünetek, másrészt, hogy bizonyos stresszre adott válaszok (például düh vagy alkoholfogyasztás) nem segítenek adaptívan kezelni a helyzetet, ugyanakkor további stressz forrásai lehetnek (például a másokkal való megromló kapcsolat miatt, vagy az egészségre káros hatást gyakorolva stb.).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave