A tanulói beszéd az osztálytermi diskurzusban

Tartalomjegyzék

• A tanulói beszéd az osztálytermi diskurzusban
• Impresszum
• Sorozatszerkesztői előszó
• chevron_right1. Bevezetés
  • 1.1. A kötet célkitűzése, szerkezete
• chevron_right2. A kutatások elméleti alapjai
  • chevron_right2.1. Az osztálytermi diskurzus mint a diskurzuskutatás tárgya
    • chevron_right2.1.1. Az osztálytermi diskurzus pragmatikai megközelítése
      • 2.1.1.1. Az osztálytermi diskurzus kontextusa
      • 2.1.1.2. Együttműködés az osztálytermi diskurzusban
    • 2.1.2. A tanulói beszédet meghatározó pszicholingvisztikai jellemzők
    • 2.1.3. Az osztálytermi diskurzus szerkezeti egységei – alapfogalmak
  • chevron_right2.2. A tanulói beszéd pedagógiai megközelítésének aspektusa az osztálytermi diskurzus elemzésében
    • 2.2.1. A tanulók és a tanár osztálytermi szerepei és hatása a tanulók beszédére
    • 2.2.2. A tanári beszéd általános jellemzőinek hatása a tanulók beszédére
    • chevron_right2.2.3. A hagyományos és a nem hagyományos szemléletű oktatás hatásai a tanulói beszédre
      • 2.2.3.1. A hagyományos osztálytermi gyakorlat és a tanulói beszéd összefüggései
      • chevron_right2.2.3.2. A nem hagyományos osztálytermi gyakorlat hatásai a tanulói beszédre
        • 2.2.3.2.1. A tanulói beszéd és mintázata a páros és a csoportmunkában
• chevron_right3. A kutatások bemutatása
  • 3.1. A kutatások hipotézisei
  • 3.2. A kutatások adatai és változói
  • 3.3. Anyag és kísérleti személyek – a kutatások ismertetése
  • 3.4. A videós tanórák elemzésén alapuló kutatások módszere
• chevron_right4. Eredmények
  • chevron_right4.1. Az első kutatás eredményei – 24 magyar nyelvi tanóra megfigyelése és elemzése
    • chevron_right4.1.1. A frontális munkaforma és a tanár-diák beszédfordulók vizsgálatának eredményei
      • 4.1.1.1. Eltérések a frontális munkaforma és a tanár-diák beszédfordulók vizsgálatának eredményeiben a pedagógus neme, szakmai tapasztalata és a tanított korosztály alapján
    • chevron_right4.1.2. A tanulói megnyilatkozások vizsgálatának eredményei
      • chevron_right4.1.2.1. Eltérések a tanulói megnyilatkozások vizsgálati eredményeiben a pedagógus neme, szakmai tapasztalata és a tanított korosztály alapján
        • 4.1.2.1.1. A tanulói megnyilatkozástípusok előfordulása, gyakorisága és átlagos időtartama a pedagógus neme alapján
        • 4.1.2.1.2. A tanulói megnyilatkozástípusok gyakorisága és átlagos időtartama a pedagógus tapasztalata alapján
        • 4.1.2.1.3. A tanulói megnyilatkozástípusok gyakorisága és átlagos időtartama a tanított korosztály alapján
    • chevron_right4.1.3. A tanulói megnyilatkozástípusok mintázatai a beszédfordulókban
      • chevron_right4.1.3.1. A homogén, egyféle megnyilatkozástípusból álló tanulói beszédfordulók mintázatai
        • 4.1.3.1.1. Eltérések a homogén, egyféle megnyilatkozástípusból álló tanulói beszédfordulók mintázataiban a pedagógus neme, szakmai tapasztalata és a tanított korosztály alapján
      • chevron_right4.1.3.2. A heterogén, kétféle megnyilatkozásból álló tanulói beszédfordulók mintázatai
        • 4.1.3.2.1. Az információmegosztás és a magyarázat variabilitása a tanulói beszédfordulókban
        • 4.1.3.2.2. A véleménykifejezés és a magyarázat variabilitása a tanulói beszédfordulókban
        • 4.1.3.2.3. A véleménykifejezés és az információmegosztás variabilitása a tanulói beszédfordulókban
        • 4.1.3.2.4. Eltérések a heterogén, kétféle megnyilatkozástípusból álló tanulói beszédfordulók mintázataiban a pedagógus neme, szakmai tapasztalata és a tanított korosztály alapján
      • chevron_right4.1.3.3. A heterogén, három vagy több megnyilatkozástípusból álló tanulói beszédfordulók mintázatai
        • 4.1.3.3.1. Gyakori három- vagy többtagú megnyilatkozásmintázatok a tanulói beszédfordulókban
        • 4.1.3.3.2. Eltérések a heterogén, három- vagy többtípusú megnyilatkozásból álló tanulói beszédfordulók mintázataiban a pedagógus neme, szakmai tapasztalata és a tanított korosztály alapján
  • chevron_right4.2. A második kutatás eredményei – az egyéni tanulói beszédtevékenység vizsgálata
    • 4.2.1. A tanórai diskurzus jellemző tényezőinek leírása
    • chevron_right4.2.2. Az egyéni tanulói beszédjellemzők vizsgálata – 89 tanuló beszédtevékenységének elemző leírása
      • 4.2.2.1. A magyar nyelvi tanórákon azonosított tanulók egyéni beszédjellemzői
      • 4.2.2.2. A magyar irodalomórákon azonosított tanulók egyéni beszédjellemzői
      • 4.2.2.3. A történelemórákon azonosított tanulók egyéni beszédjellemzői
  • chevron_right4.3. A harmadik kutatás eredményei – a tanulói beszédfordulók és a megnyilatkozások vizsgálata 6 tanórán
    • 4.3.1. A munkaformák és beszédfordulók vizsgálatának eredményei
    • 4.3.2. A tanulói megnyilatkozások és típusainak előfordulása és átlagos hossza
    • 4.3.3. A tanulói beszédfordulók megnyilatkozásmintázatainak gyakorisága és átlagos hossza
    • chevron_right4.3.4. A tanulói beszédfordulók, a megnyilatkozások és a megnyilatkozástípusok, valamint a típusok mintázatainak összehasonlítása a frontális és a nem frontális óraszakaszokban
      • 4.3.4.1. A tanulói beszédfordulók, a megnyilatkozások és a megnyilatkozástípusok gyakoriságának és átlagos hosszának összehasonlítása a munkaformák szerint
      • 4.3.4.2. A tanulói beszédfordulók megnyilatkozásmintázatainak összehasonlítása a tanórák frontális és nem frontális óraszakaszaiban
    • 4.3.5. A páros és a csoportmunka kommunikációs mintázatai
• 5. Összegzés és következtetések
• 6. Kitekintés: módszertani ajánlás
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 838 6

DOI: 10.1556/9789634548386

Sorozat: Alkalmazott nyelvészet a 21. században - Applied Linguistics in the 21st Century

ISSN: 2786-0914

Ha képesek vagyunk beszédet az osztályteremben fejleszteni, képesek vagyunk hatékonyan fejleszteni a tanulást is (Mercer 2014).

A korábbi diskurzuselemzési eredmények, továbbá az anyanyelv-pedagógiai kutatások és a Nemzeti alaptanterv is felhívják a figyelmet annak fontosságára, hogy a tanulóknak a köznevelésben legyen lehetőségük minél többször és hosszabban megszólalni. A kötet bevezetője összefoglalja azt, hogy a tanulói beszéd hogyan közelíthető meg pragmatikai keretben, pedagógiai fókusszal, a diákok beszédére vonatkozó pszicholingvisztikai eredmények bevonásával.

3 kutatás nyomán ismerhetők meg az osztálytermi diskurzus általános jellemzői, így például a frontális munkaforma és a beszédfordulók százalékos aránya, a megnyilatkozások gyakorisága stb. Az első kutatás 24 magyar nyelvi tanóra diskurzusjellemzőit ismerteti a frontális óraszakaszokon, feltárja a felsorolt paraméterek közötti összefüggéseket, majd összehasonlítja ezeket a tanár neme, tapasztalata és a tanított korosztály alapján. A második kutatás 10 tanóra frontális részein 89 diák egyéni beszédtevékenységének elemzése alapján tantárgyanként írja le az azonosított diákok beszédfordulóinak és megnyilatkozásainak paramétereit. A harmadik kutatás 6 tanóra jellemzőinek ismertetését követően a frontális és a nem frontális órarészeket hasonlítja össze a tanulói beszédfordulók, megnyilatkozások, megnyilatkozástípusok és mintázataik százalékos megoszlása és átlagos időtartama alapján.

A vizsgálatok eredményei elsősorban az oktatásban, a kezdő és a gyakorló pedagógusok számára alkalmazhatók. A feltárt összefüggések segíthetnek annak a folyamatnak a megértésében, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a tanulók beszédét befolyásolhatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asztalos-a-tanuloi-beszed-az-osztalytermi-diskurzusban//