Mire jó az Open Access könyv?

2024. 01. 09.

Cikksorozatunkban a digitális publikálás előnyeivel ismertetjük meg olvasóinkat. Az első részben a tartalomfogyasztói oldalról közelítettünk témánkhoz, és röviden szemléztünk néhány, az elektronikus ismeretszerzés tendenciáiról szóló aktuális kutatási eredményt. A következő cikkünkben azt a kérdést járjuk körül, hogy miért hasznos, ha a publikált tartalom nemcsak digitális, de Open Access is, méghozzá nemcsak folyóirat-cikkek, hanem könyvek esetében is.

Mi az Open Access?

Mielőtt elmerülnénk az Open Access könyvkiadás pozitívumainak ismertetésében, fontos néhány fogalmat tisztáznunk. Köztük mindjárt magát az Open Accesst, ami a magyar terminológiában is jellemzően az eredeti angol kifejezéssel használatos: lefordítva nyílt hozzáférésnek nevezhetnénk. A 2003-as berlini egyezmény definíciója szerint Open Access (OA) publikáció valamennyi olyan online, ingyenesen elérhető digitális tartalom, ami tudományos kutatást és háttéranyagot, adathalmazt, illetve az előzőekhez kapcsolódó multimédiás tartalmat oszt meg. A hozzáférés korlátlanságát a szerző és/vagy a kiadó internetkapcsolat birtokában a világ bármely pontján élő felhasználó számára garantálja, ahogyan a publikáció tartalmának másolási és terjesztési jogát is lehetővé teszi megfelelő hivatkozás mellett. Fontos feltétel továbbá, hogy a tartalom megfelelő formátumban elérhető legyen olyan online repozitóriumban, amelyet tudományos vagy állami intézmény tart fenn, támogatva a publikáció elérhetőségét, archiválhatóságát, továbbá hivatalos tájékoztatást nyújtva annak terjesztési lehetőségeiről.

A felhasználás módozatai szerint három különböző esetet különböztethetünk meg:

zöld út: a név által sejtetett asszociációkkal ellentétben nem a fenntarthatóság felé mutat, hanem olyan szerzői, azaz kiadói beavatkozás (szerkesztés, tördelés) előtti OA tartalmat jelent, amit valamilyen repozitóriumban (esetleg a szerző honlapján) archiválnak és tesznek ingyen hozzáférhetővé;
arany út: ebben az esetben a publikáció végleges változatát maga a kiadó jelenteti meg nyílt hozzáféréssel. Ilyenkor nem az olvasó fizet a tartalom eléréséért, hanem a szerző, illetve a szerzőt képviselő szervezet (egyetem, kutatóközpont, kutatásfinanszírozó stb.) fizet ún. cikk- vagy könyvfeldolgozási díjat (angolul APC, Article Processing Charge, illetve BPC, Book Processing Charge);
platina/gyémánt: hasonló az arany úthoz, azonban a szerző által fizetett APC helyett valamilyen külső fél, szervezet, társaság fedezi a kiadás költségeit;

Az Open Access publikációnak helyet adó folyóirat vagy könyv működése alapvetőn kétféle lehet. tisztán Open Access és hibrid. Értelemszerűen előbbi kizárólag nyílt hozzáférésű, utóbbi ezek mellett előfizethető vagy megvásárolható publikációkat is közöl.
Kiegészítésképpen megjegyezzük, hogy az Open Access teljes elérésére irányuló törekvései a tágabb Open Science mozgalom céljaiba tagozódnak be. Utóbbi a nyílt hozzáférésen túl a tudomány átláthatóságának, globális hatékonyságának növelését, illetve a tudományos kutatás folyamatainak demokratizálását célozza.

Open Access könyvek

Peter Suber, az Open Science mozgalom kulcsfigurája – a Budapesten 2002-ben aláírt, rendszeresen hivatkozott Budapest Open Access Initiative (BOAI) dokumentum egyik előkészítője – külön alfejezetet szentelt az OA könyvek kérdésének a nagyhatású, egyszerűen csak az Open Access címet viselő kötetében. Ahogy fentebb mi is utaltunk rá, Suber is megemlíti, hogy az Open Access publikációs lehetőségek akkoriban jóval elterjedtebbek voltak a folyóiratcikkek esetében (Suber 2012). Ezt azzal magyarázza, hogy a tudományos publikációk egyébként sem fizetnének honoráriumot szerzőiknek, így a cikkek írói nem kényszerülnek arra, hogy az OA megállapodás keretében lemondjanak a díjazásukról – míg a könyvek szerzői részesedést remélnek az eladott példányok után (Suber, 2012:106). Sok szerző ragaszkodik a nyomtatott megjelenéshez, azonban a kevert megjelenés (azaz az ingyenesen elérhető, digitális OA és a pénzért forgalmazott, nyomtatott kötet párhuzamos, esetleg csúsztatott megjelentetése) több, Suber által is hivatkozott esetben növelte a fizikai példányok eladását. Hogyan lehetséges ez? Suber legfontosabb érvei a következők:

az Open Access digitális kötet kiváló „kedvcsináló”, szabadon tanulmányozható, ám nem biztos, hogy valamennyi tartalomfogyasztó teljes terjedelmében digitális eszközön folytatná a könyv feldolgozását, így előfordul, hogy rövid ismerkedés után tudatos vásárlóként fordul majd a nyomtatott kötethez (Suber, 2012:107);
valójában nem is az a kérdés, hogy többen veszik-e majd meg a nyomtatott kötetet, mint ahányan ingyen elolvassák az OA-változatot, hanem az, hogy többen vennék-e meg a print kötetet, mint ahányan az OA e-könyvbe való betekintési lehetőség nélkül is a vásárlás mellett döntöttek volna (Suber, 2012:108).

Érdemes megemlíteni az American Association of University Presses (AAUP) által 2007-ben meghirdetett kísérlet eredménye. Az AAUP arra szólította fel a könyvkiadókat, hogy figyeljék meg, mi történik, ha könyvmonográfiákat csak OA formátumban, illetve keverve, OA kötetként és megvásárolható, nyomtatott könyvként is kiadnak. A kísérlet bebizonyította az OA-könyvekben rejlő potenciált. 2011-re, azaz 4 évvel később, az AAUP által bevont kiadók 24%-a már rendszeresen adott ki csak Open Access könyveket (Suber, 2012:110).

Végezetül a kérdés teljes körbejáráshoz mindenképpen ki kell térnünk a kiadók nézőpontjára is. Bár kétségtelen, hogy egy digitális könyv elkészítése is időt és pénzt emészt fel, és így a kiadók gyakran ellenérdekeltnek tűnnek az OA kötetek megjelentetésében, Brown és munkatársai vizsgálata arra a megállapításra jutott, hogy a mind OA-ként, mind megvásárolhatóként elérhetővé tett könyvek esetében jelentős árbevételt generáltak a kiadóknak (Brown et al, 2023). A kiadók az OA-hozzáféréshez képest számos egyéb szolgáltatással tehetik vonzóbbá az egyébként ingyenes tartalom megvásárlását, vagy éppen ezekre a szolgáltatásaikra tudják ráirányítani a figyelmet a könnyen hozzáférhető OA-címeikkel.

Összegezve tehát az Open Access messze nem csak a folyóiratok, hanem a könyvek esetében is nagyobb lehetőséget kínál a szélesebb elérésű tudásmegosztásra; érdemes tehát mind szerzőként, mind kiadóként kísérletezni ezzel a formátummal, ezáltal közvetetten csatlakozva az Open Science mozgalmához is.