Elakadtál az esettanulmány írásában? Segítünk!

Esettanulmányokat sokféle területtel kapcsolatban lehet találni. Eredetileg a társadalomtudományok (például a pszichológia, a szociológia, a szociálpszichológia) használták, de olyannyira elterjedt formátummá vált, hogy az üzleti és a marketingvilág is átvette. Ebből kifolyólag sok ügynökség szeret a munkásságával vagy egy probléma megoldásával kapcsolatban publikálni, azonban emellett a tudományos élet továbbra is alkalmazza ezt a módszert.

Mi az az esettanulmány?

Az esettanulmány vagy angolul case study egy kutatási módszer, amely leginkább a társadalomtudományokra jellemző. A további kutatási módszerek közé tartozik a kérdőívezés, a kísérlet vagy a feldolgozott adatok elemzése. Earl Babbie amerikai társadalomtudós szerint az esettanulmány a terepkutatás kategóriába sorolható, míg a forma alcsoport alapján az adatgyűjtés osztálya alá esik.

Az esettanulmány egy már megtörtént eseményt vizsgál és tanulmányoz. Leginkább abban tér el más megfigyelési módszerektől, hogy ez az adatgyűjtésen kívül elméletalkotási tevékenységet is magában foglal. Az adott esettel kapcsolatban a merev protokollok helyett engedélyezi a mélységekbe menő, de objektív történetmesélést.

Ennek köszönhetően lehetőség van arra, hogy a begyűjtött és a feldolgozott adatokat rendszerszinten tudjuk kiértékelni. Az esettanulmány használatával a kutató konkrétabb képet kaphat arról, miért történtek úgy az események, ahogy.

Egy esettanulmány általában általánosító vagy vizsgáló hipotézisből indul ki. Ez a hipotézis kerül feldolgozásra a dolgozatban, amiben leginkább a „miért” és a „hogyan” kérdésekre kell megtalálni a választ.

Az esettanulmány típusai

A vizsgálat tárgya bármi lehet, általában csoportokat, embereket, szervezeteket, helyszíneket vagy eseményeket szeretnek megfigyelni.

Az egyik elmélet szerint az esettanulmányokat az alábbiak szerint lehet felosztani:

  • Leíró – A fókusz a vizsgálati tárgy narrálására helyeződik.
  • Felderítő – Ebben az esetben az esettanulmányt megelőző kutatómunka kiértékelése történik.
  • Értelmező – Elméletalkotás vagy egy létező elmélet ellenőrzése folyik.

Egy másik felosztás szerint a következők jöhetnek szóba:

  • Eszköz jellegű – A kutató a módszer által egy jelenséget szeretne megérteni, és az említett esettel azért foglalkozik, hogy pontosítsa vagy megcáfolja az ezzel kapcsolatos elméletet.
  • Magyarázó – Egy eseményt ok-okozati összefüggések vizsgálatával szándékozik bemutatni a tanulmány. Fontos eleme az objektivitás.
  • Csoportos – Több esettanulmányt vizsgál. Általában az a feladata, hogy a témával foglalkozó különböző következtetéseket hasonlítson össze, vagy általuk újakat állítson elő.
  • Értelmező – Általában ezek a nagyobb volumenű munkák. Alapul veszi a magyarázó változatokat, és segítségükkel feltárja a téma viszonyrendszerét.
  • Belső – Az egyedi esetek vizsgálata tartozik ide, és a belső motiváción van a hangsúly

Miért fontosak a megfelelő előkészületek?

Alapos előkészület nélkül nincs jó esettanulmány. Ez általában a hipotézis pontos meghatározását és a kutatómunka meglétét jelenti. Mindkettő sarkalatos tényező egy ilyen munka írásánál.

A kutatómunka biztosítja, hogy a kutató kellő szakmai tudással rendelkezik, továbbá lehetőséget ad számára a már meglévő eredmények hivatkozására. Általában az itt megszerzett információkra hivatkozva épül fel a munka, ezért nagyon fontos, hogy ezek a lehető legpontosabbak legyenek. Egy esettanulmánynál a szakmai anyagok olvasásán kívül kutatómunkának számíthatnak például az interjúk, a megfigyelések és a tesztek is.

A hipotézist, azaz a felvetést arra használják, hogy segítségével egy gondolatot bizonyítsanak be vagy cáfoljanak meg. A szakmailag bizonyított és elfogadott hipotézist már elméletnek nevezik. Ez adja az esettanulmány célját, enélkül nem érdemes belevágni a munkába.

Ha esetleg tanácstalan lennél, érdemes a következő kérdések alapján elindulni:

  • Milyen konkrét problémák bukkanhatnak fel a témát vizsgálva?
  • Mi okozza a problémák létezését?
  • Hogyan lehet ezeket helyrehozni?
  • Milyen korábbi kísérletek történtek a problémák megoldására?

Fontos leszögezni, hogy a kutatómunka és a hipotézis felállítása kéz a kézben jár. Sokszor a kutatás során fogalmazódik meg a hipotézis, de a feltevést csak az arra igazított kutatási adatok alapján lehet megcáfolni vagy bizonyítani. Éppen ezért az előkészületek nem elhanyagolhatóak egy ilyen munka készítésénél.

Mire kell figyelni az írás során?

Ha már a rendelkezésedre állnak a megfelelő háttéradatok, érdemes vázlatot készíteni. Egy összeszedett kutató már a konkrét írás előtt pontosan tudja, milyen módon fog dolgozni a felvetéssel, és azzal is tisztában van, hogy a hipotézise igaz vagy hamis.

Egy vázlatnak tartalmaznia kell a munka sarkalatos pontjait,

  • legyen szó bevezetésről,
  • a kutatómunka során használt eljárások bemutatásáról,
  • a bizonyításról vagy a cáfolatról
  • és a levont következtetésekről.

Egy esettanulmány készítésénél ne hanyagold az egyértelmű tényeket sem. Az olvasó nem feltétlen van tisztában velük, de az is előfordulhat, hogy soha nem is hallott róluk. Éppen ezért fontos, hogy minden, a témával kapcsolatos alapvető dolgot leírj a bevezetésben, vagy egy erre a célra fenntartott bekezdésben.

Előfordulhat, hogy nehézségekbe ütközöl a fogalmazás terén. Ne aggódj emiatt, az íráskészség fejleszthető, csupán gyakorlás kérdése az egész. Fontos, hogy inkább legyél tudatában a hiányosságodnak, mert így nagyobb figyelemmel fogsz majd dolgozni.

Ha úgy érzed, szükséges, használj különböző szótárakat, íráskészséggel foglalkozó tankönyveket vagy helyesírás-ellenőrzőt. Ma már szinte mindegyik szövegszerkesztő rendelkezik ezzel.

Hatékony eszköz lehet még a megfelelő szövegszerkesztő kiválasztása is. Egy hosszabb munkánál elengedhetetlen az átláthatóság, ezért érdemes olyat használni, ami képes a bekezdések címeiből azonnal tartalomjegyzéket készíteni. Ezek között aztán könnyen lehet navigálni, hiszen egy kattintás alapján bármikor megtalálható a keresett tartalom.

Hasznos tanácsok a munkához

Írás közben ne feledkezz meg a táblázatokról, infografikákról és a különböző kimutatásokról sem. Ezek nem csupán fizikailag tehetik érdekesebbé a szöveget, de lehetőséget adnak az olvasónak, hogy általuk jobban elmélyedjen a témában. Legyen szó bármilyen témáról, az ilyen jellegű illusztrációk minden esetben gazdagabbá teszik az esettanulmányt.

Ha úgy érzed, befejezted az írást, az még nem azt jelenti, hogy elkészültél. A korrektúrázásra és a javításra ugyanis nagy szükség van. A legjobb esetben csupán helyesírási hibákat és elütéseket fogsz módosítani, de az is előfordulhat, hogy egy nagyobb logikai bakit szúrsz ki az átolvasásnál. Ez leginkább abban az esetben történhet meg, ha a vázlatod nem volt elég pontos, és az írással párhuzamosan találtál ki valamilyen érvet vagy ellenérvet a hipotézishez.

Ez akár komolyabb problémát is okozhat az érvelésben, ezért muszáj módosítani, még akkor is, ha nagyon sok munkát kell beleölni. Abban az esetben azonban, ha nem találtál ilyen jellegű hibát, ne nyúlj a szöveg tartalmi részéhez.

Az esettanulmány remek módszer lehet arra, hogy egy számodra fontos témát bemutass. A kevésbé kötetlen formátuma miatt könnyebben lehet az olvasókhoz szólni, de a protokollok hiánya egyáltalán nem jelent szakmaiatlanságot vagy amatőrséget. Az ilyen típusú munka ugyanis a kutatómunkát és a hipotézist hívja alapul, amelyeknek köszönhetően konkrét adatokkal és érvekkel tudod alátámasztani a hozzáértésedet.

Fogadd meg a cikkben felsorolt tanácsokat. Készíts vázlatot, használd a rendelkezésedre álló eszközöket, és garantáltan eredményes munkát adhatsz ki a kezeid közül.Elakadtál azesettanulmány írásában? Segítünk!

Kapcsolódó cikkek