Az ember élete gazdagabb lesz azzal, hogy valamilyen szép verset elolvas, megért, netán megtanul. Nem azért, mert kötelező, hanem mert annyira szépnek tartja, hogy nem tud szabadulni tőle – vallja Ritoók Zsigmond, aki szerint a tanár feladata éppen az, hogy megmutassa, hogy ilyen szépségek vannak. Az ókori irodalom tudósa arról is szívesen mesélt a MeRSZ podcast adásában, hogy számára mit jelent évezredes iratokat vizsgálni, hogyan lehet érdekessé tenni egy sokak számára alig érthető verset és hogy miért hatnak ránk ma is az ókorban megfogalmazott erkölcsi magatartásminták.

Kicsoda Ritoók Zsigmond?

Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római és ógörög irodalom nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudós tanára. Kutatási területe a korai görög epika, dráma, az antik esztétikai gondolkodás, az antikvitás továbbélése.

1952-ben szerzett bölcsészdiplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen latin-görög, majd 1965-ben magyar szakon. Az ELTE görög tanszékén kezdett tanítani, majd 1958 és 1970 között a Martos Flóra Gimnázium tanára volt. 1970-ben a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa, később főmunkatársa lett. 1986-ban az ELTE latin nyelv és irodalom tanszékének egyetemi tanárává nevezték ki, ahol 1987 és 1993 között tanszékvezető is volt. Bár 1999-ben nyugalomba vonult, de változatlanul folytatta a tanítást.

1968-ban a nyelvtudományok kandidátusa lett, 1986-ban védte akadémiai doktori értekezését. 1990-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban pedig rendes tagjává. Ezenkívül a római Academia Latinitati Fovendae, az Európai Akadémia, valamint az Osztrák Tudományos Akadémia tagjává választották. 1980 és 1997 között Magyar Ókortudományi Társaságban, 1990 és 1999 között pedig az MTA-n töltött be több kiemelt pozíciót. 1993 és 2003 között az Acta Antiqua című tudományos szakfolyóirat főszerkesztője volt.

Számtalan elismerésben részesült az évek során. Kitüntették Magyar Corvin-lánccal, Szent Györgyi Albert-, Széchenyi- és Bolyai-díjjal is, az ELTE professor emeritus címet adott neki. Több tucatnyi könyv és tanulmány szerzője, fordítója, szerkesztője, de jelentős a tankönyvírói munkássága is.

Hasznos linkek

Ritoók Zsigmondról szóló ismertető a Wikipédián

Teljes publikációs listája

Könyvei a MeRSZ-en:

Fontosabb kötetei:

Említett témák, fogalmak

Említett személyek

Kivonatos tartalom időkóddal

00:01    Bevezető

01:15    Ritoók Zsigmond saját könyvtárában minden kötetnek egyedi története van. Elég sok szöveg van meg neki ahhoz, hogy szükség esetén első forrásból tudjon tájékozódni és ne kelljen mindig az esetleg már elavult szakirodalomra hagyatkoznia.

04:10    Mennyire reális az, hogy a tudós képes legyen „hazavinni” az eredeti szöveget? Ezt elég nehéz megmondani, hiszen van, ahol ennek fizikai korlátai vannak. Mindenesetre szerinte mindig érdemes törekedni az eredeti szöveg olvasására. Vannak olyan korok, amelyek szeretnek változtatni a szövegen, ahol a filológusok úgy gondolják, hogy ők mindent jobban tudnak, és vannak konzervatívabb korok, amelyek megmaradnak a kézirati hagyománynál. Ritoók Zsigmond szerint egy szöveget mindig más érzés, más élmény eredetiben olvasni. Például a szövegben ejtett szándékos vagy véletlen hibák miatt, amelyek igen sokat árulhatnak el a hozzáértő számára.

08:30    A mindennapi életben keletkezett szövegek ugyanolyan fontosak lehetnek, mint egy kiemelt személy írásai. Minden szöveg más, és minden szöveg más kérdéseket vet fel, más tanulsággal szolgál. Mivel voltak nagyon rosszul író írnokok az ókorban is meg a középkorban is, akiknek az írását könnyen félre lehet olvasni, fontos esetleg egy újabb kiadás, amely képes megadni a szöveg helyes értelmezését.

10:31    Az, hogy honnan kezdődik és hol végződik az ókor, megállapodás kérdése, de Ritoók Zsigmond számára ennek így nincs nagy jelentősége. Neki, aki elsősorban irodalmi szövegekkel foglalkozik, a görög ókor Homérosszal kezdődik.

13:24    Ritoók Zsigmondnak sosem küzdelmes rápillantani az ókorra, hiszen szereti vizsgálni ezt a korszakot. Korábban tartott is a latin szakosoknak egy kollégiumot Bevezetés az ókortudományba címmel, ahol szintén átfogóan kellett kezelnie, bemutatnia ezt az időintervallumot. Már az is izgalmas például, hogyan alakult ki és fejlődött a kéziratokkal való foglalkozás tudománya. A Pillantás az ókortudományba című kis kötetben azt próbálta megmutatni, hogy az egyes tudományágak hol és mikor indulnak el. Tehát hogy a gyökérből, azaz a múlttal, az ókorral való foglalkozásból hogyan nőtt, nő ki egy növény és annak a különféle (tudomány)ágai.

19:28    Ritoók Zsigmond élete során az ókor és a szövegek szeretete párhuzamosan alakult ki, együtt is haladt, és hol az egyik került előtérbe, hol a másik. De az ő ókorral való foglalkozása mindig a szövegekkel, és főleg az irodalmi szövegekkel való foglalkozást jelentette. Fordításban az Iliász volt az első szöveg, amit teljes egészében elolvasott, a Baksay Sándor-féle rímes fordításban, ami egy 11-12 éves gyereknek élményt jelent. Amikor már latinul tanult, nagy élvezet volt számára Livius olvasása arról, hogyan kel át Hannibál az Alpokon, ami egy nagyon színes leírás.

22:01    Amit mindig nagyon szeretett volna átadni a katedráról a diákjainak, az az, hogy az ókor szövegei milyen szépek. Ehhez természetesen el kell juttatni a diákokat egy adott tudásszintre, ami számukra egy verejtékes munka. A tanár feladata épp ezért az is, hogy menetközben lehetőleg sok izgalmas látványt kínáló ablakot nyisson ki a tanítványai számára, hogy kinézhessenek rajtuk. Aztán ott, ahol valami érdekeset látnak, akár meg is állhatnak.

24:32    Természetesen meghatározó, hogy a másik oldal, az osztály, mint közösség, mit képes befogadni. A tanárnak meg kell érezni, hogy meddig mehet el az izgalmak adagolásában. Volt már, hogy egy vers ókori rómaihoz igazodó felolvasása jelentett a diákjainak olyan élményt, hogy így könnyebben lehetett őket motiválni a tanulásra.

27:43    Azok az erkölcsi magatartásminták, melyek az ókori irodalomban, történetírásban, történelemben megfogalmazódtak, Európában máig hatnak. Ennek az oka, hogy évszázadok alatt kialakultak az ókorral való foglalkozásnak és a szövegolvasásnak azok az elemei, amelyek különösen hatottak az európai műveltségre. És évszázadokon keresztül ebben nőttek fel a gyerekek. A mai tanároknak nagy lehetősége az, hogy mindezt hogyan teszik érdekessé, időszerűvé egy mai gyerek számára, mit mutatnak meg belőle.

30:21    Ritoók Zsigmond önmagát tanárként határozza meg, aki tudománnyal is foglalkozik. Úgy véli, a tanár az mindig tanár – ennek minden előnyével és hátrányával –, mindig szívesen tanít, de akkor is tanít, amikor talán jobb volna, hogyha hallgatna, mert terhére van az embereknek a tanítás. Meg kell találni ebben is a kellő pillanatot és a kellő körülményeket.

31:46    A költői szövegekben vannak olyan szépségek és értékek, amelyek csak egy bizonyos nyelven szólalnak meg, amit nem lehet lefordítani. Az a kérdés, hogy valaki érdemesnek tartja-e, hogy a fejét terhelje ilyen ismeretekkel, ilyen szépségekkel vagy sem? Gyakorlatilag a jelentősége nagyon kicsi. A tanár feladata éppen az, hogy megmutassa, hogy ilyen szépségek vannak, és hogy ebben a szépségben ma is lehet gyönyörködni. Az ember élete gazdagabb lesz azzal, hogy valamilyen szép verset elolvas, megért, netán megtanul, és nem azért, mert kötelező, hanem mert annyira szépnek tartja, hogy nem tud szabadulni tőle.

34:20    Legutóbb épp az Odüsszeiát olvasta görögül, persze nem először. Izgalmasnak találta, ahogy Odüsszeusz megváltozik a költemény folyamán. Az elején egy öntudatos, városdúló hős, és aztán amikor sok kaland után megérkezik a hazájába, ott, hogy fel ne ismerjék, öreg, koszos koldussá változtatja Pallasz Athéné istennő. Így jelenik meg a palotájában, ahol király volna tulajdonképpen, ott a küszöbön guggol, és pökhendi kérőknek minden pimaszságát kénytelen elviselni. Ez is egy életpálya. Az ember azt hiszi kamaszkorában, hogy „ki, ha én nem”. Aztán az idők folyamán megtanulja azt, hogy hát bizony sok mindent kell neki még megtanulni és alázatosabbnak lenni, mint kamaszkorában volt. De ez az alázatossá válás gazdagodást jelent, mint ahogy Odüsszeusz esetében is történt.

36:01    Nagy élmény volt számára, amikor ki tudta mutatni, hogy Arany János az egyik Szophoklész drámát, a Philoktétészt – a közvéleménytől eltérően – nem németből fordította. Kiderítette, hogy görögből fordította, sőt azt is, hogy melyik volt az a kiadás, amelyet Arany használt. Ekkor két nagy szellem találkozásának lehetett alázatos tanúja.

Kapcsolódó cikkek