Kérdőív készítése hat lépésben

Napjainkban már szinte bárhol belefuthatunk kérdőívekbe: online, élőben vagy telefonon, közvéleménykutatás során, esetleg levélben (pl. nemzeti konzultációk). Így a „kérdőívezés” fogalma már szinte közhellyé vált, pedig valójában a tudományos kutatás egyik válfaja, annak legfőbb primer (elsődleges) eszköze. A kérdőíves felmérés (survey-technika) egyaránt alkalmas magyarázásra, leírásra és felderítő célokra. Célja, hogy a kérdező az adott kutatási témához kapcsolódóan első kézből gyűjthessen adatokat, majd azokból levonhassa az adatokból kirajzolódó következtetéseket.

Ha Te is épp egy kérdőív elkészítésén fáradozol, akár a (szak)dolgozatodhoz, akár a doktori disszertációdhoz, vagy csak szeretnéd eldönteni, érdemes-e egyáltalán a témád kutatásához bevetni ezt a módszert, akkor éppen jókor találtál rá cikkünkre! Bejegyzésünkben ugyanis nemcsak ezekre a kérdésekre kaphatsz választ, hanem végigvezetünk a kérdőívkészítés folyamatán is.

A kérdőívekről általában

Kérdőíveket több tudományág is előszeretettel alkalmaz (pl. az egészségtudomány), mégis a társadalomtudományok területén a leggyakoribb, hogy így gyűjtenek adatokat a kutatók. Ha megfelelően strukturáltak a kérdések, kérdéssorok, akkor számos releváns információt szerezhetünk kutatásunk alanyairól. Ehhez a modern technika szinte összes eszközét igénybe vehetjük: a fentebb már említett telefonos, online vagy leveles (postai) formát, emellett azonban személyes jelenlétet igénylő kérdőíveket is készíthetünk, amelyeket papíron vagy számítógépeken töltethetünk ki vizsgálatunk résztvevőivel.

A kérdőív egy kvantitatív (mennyiségi fókuszú) kutatási típus, tehát adatok sokaságát gyűjti össze; benne a kérdéseket egy meghatározott logikai ívet követve kell sorba rendeznünk. A módszer alapvető jellemzője a nagy mennyiségű mintavétel, amellyel mérhető és számszerűsíthető információkat kaphatunk. Nagy előnye ennek a metódusnak, hogy objektív, általánosítható eredményekre juthatunk általa (hiszen hatalmas adatmennyiséget nyerhetünk vele), hátránya viszont, hogy ha inkább mélyebb összefüggésekre, a kitöltők gondolataira vagy érzéseire vagyunk kíváncsiak, ezzel a módszerrel valószínűleg nem járunk sikerrel.

A kérdőív szerkesztése összetettebb feladat, mint elsőre gondolnánk. Bár a rövid bemutatkozás (amelyben a kutatás céljai is felvázolásra kerülnek) és a végén az elköszönés valóban nem bonyolult, a köztes részeket alaposan ki kell dolgozni. Amellett, hogy be kell tájolnod a megfelelő célcsoportot, célpopulációt (bár ezt a választott témakör általában már be is határolja), tudnod kell az alaptulajdonságaikat is, melyek meghatározzák majd, hogyan reagálnak a kérdőívedre.

Így a demográfiai adatok kikérése mellett a kérdéseket ismegfelelő stílusban, közérthetően (illedelmesen, további kitöltésre motiválóan) kell megfogalmaznod. Természetesen anélkül, hogy már előre sugalmaznád a választ (hacsak nem egy alapvetően elfogult nézőponthoz keresel még elfogultabb válaszokat). A „Ne/Nem/Sem…” stb. kezdetű kérdéseket is célszerű kerülnöd; az emberek ugyanis gyakran elsiklanak fölöttük, így pusztán figyelmetlenségből a kérdést is hajlamosak rosszul értelmezni.

Mikor alkalmazható a kérdőív kutatás céljából?

A leggyakrabban talán egyetemi tanulmányaid alatt találkozhattál a kérdőívvel mint az egyik legnépszerűbb módszerrel a szakdolgozati adatgyűjtéshez. Mivel tulajdonképpen ez a kutatási eszköz egy irányított, írott interjúnak felel meg, a célpopulációnk számos jellemzőjét megtudhatjuk – feltéve, hogy ügyesen fogalmazzuk meg a kérdéseinket.

Így közvetlenül azután, hogy átgondoltuk az elméletünket, és azt, hogy mire keressük a bizonyítékokat, már neki is kezdhetünk kérdőívünk összeállításának. Előtte azonban elengedhetetlen, hogy meghatározzuk: mennyire lesznek majd számszerűsíthetők azok az adatok, amikre kíváncsiak vagyunk? Azaz: inkább a konkrét adatokból olvasható szabályszerűségekre szeretnénk rávilágítani kutatásunkkal (amelyre a kérdőív valóban tökéletes), avagy egyéni hozzáállásokat, attitűdöket szeretnénk összegyűjteni egy bizonyos kérdést illetően?

Az alanyok véleményének vizsgálatához ugyanis a kérdőíves kutatás módszere már kevés lehet, mert nem tudunk elég mélyre ásni vele; azonban, ha több ember véleményét akarjuk egyszerre megtudni egy témáról, és viszonylag hétköznapi témákban, akkor nagyon is hasznunkra válhat. Ha ezt már eldöntöttük, könnyebb lesz kijelölnünk a célcsoportunkat, és kitalálni a kapcsolódó, téma szempontjából releváns kérdéseket.

A modern technika előnyeiből adódóan ma már számtalan helyen és formában találkozhatunk ezzel a kutatási módszerrel. A következőkben megismerkedhetsz a leggyakoribb fajtáival, valamint mindezek előnyeivel és hátrányaival.

Telefonos kérdőív

Előnye:

• lehetőség hosszabb kérdőívekre
• költséghatékonyabb (nincs utazás)
• az anonimitás jobban biztosítható → többen fognak rá válaszolni

Hátránya:

• nagyobb a visszautasítás aránya
• a kérdező jelenléte keveset számít
• nincs lehetőség a szemléltetésre

Személyes megkérdezés

Előnye:

• csökkenthető a visszautasítási arány → személyes jelenlét és nagyobb szervezhetőség ereje
• lehetőség a hosszabb interjúkra

Hátránya:

• költséges és időigényes (kérdezőbiztosok utaztatása, kiképzése, lapok nyomtatása stb.)

Postai kérdőív (önkitöltős)

Előnye:

• olcsóbb (nem kell embereket utaztatni és fizetni hozzá)

Hátránya:

• „torz minta” (kevés visszaküldött anyag)
• kikérhetik hozzá mások véleményét
• túl rövid kérdőívek, gyakori félreértelmezések
• megbízhatatlan lakcímlisták
  

E-mailes forma (önkitöltős)

Előnye:

• ugyanaz, mint a postainak – postaköltségek nélkül

Hátránya:

• ugyanaz, mint a postainak, plusz két dolog:
• a válaszadó nem anonim – e-mail alapján beazonosítható → kevesebben vállalják
• sajnos még ma sem érhető el így minden célcsoport, társadalmi réteg

Online (önkitöltős)

Előnye:

• növelhető a kitöltési hatékonyság és a motiváltság (szép, igényes kivitelezéssel, utasításokkal a javításra)

Hátránya:

• nem csak a célcsoport tagjai tölthetik ki
• még mindig kevesen küldhetik vissza
• beazonosíthatósági problémák
• költséges lehet (igényes kérdőívhez kellhet programozó)

Kérdőív készítése hat lépésben

1.       lépés: A célmeghatározás – mire szeretnénk felhasználni a kérdőívet?

Csak azután szabad nekifognunk, hogy már pontosan letisztáztuk magunkban a hipotézist, és azt, hogy mire vagyunk a leginkább kíváncsiak. Így leszünk képesek nemcsak releváns adatokat kinyerni a válaszokból, hanem a válaszolóknak is hatékonyan kommunikálni kutatási céljainkat, ezáltal pedig megnyerni a szimpátiájukat a kitöltéshez.

2.     lépés: Hogyan kérdezzünk?

A fent felsorolt módszerek (telefonos, online, személyes) közül bármelyiket válaszhatod, sőt, akár kombinálhatod is őket. Az online manapság az egyik legnépszerűbb forma, nem véletlenül: a telefonos és személyes kérdezés kedvező tulajdonságait egyesíti magában; emellett az ábrázolásra, szemléltetésre is nagyobb tér nyílik.

3.     lépés: A kérdéssor szerkezeti felépítése

A leggyakrabban a következőképpen szokás felépíteni a kérdőívet:

1. Bevezető kérdések (alapvető információk összegyűjtése, illetve a ráhangolódási fázis)
2. Központi rész (a legfontosabb adatokra itt kérdezünk rá)
3. Levezető kérdések (általában egyszerűbbek, gyakran nyitottak)

Mivel a cél az, hogy minél többen válaszoljanak kérdőívedre, két dolgot kell mindenképp szem előtt tartanod, amikor felépíted: az egyik az alanyok őszinte válaszadása, a másik a kérdéssor teljes kitöltésére való hajlandóság. Mindezeket úgy érheted el, ha Te magad is nyíltan leírod, miért fontosak a válaszaik, illetve odafigyelsz a kitöltők alapvető igényeire: az általuk elvárt, udvarias hangnemre és az anonimitás biztosítására.

4.    lépés: A kérdések összeállítása

Felépítésüket tekintve háromféle kérdést tehetünk fel kérdőívünk célcsoportjának: nyitott, zárt vagy félig zárt kérdéseket. A zárt kérdéseknek három altípusa is van, az alternatív (igaz-hamis válaszok), a skála (leggyakrabban 1–5-ig vagy 1–10-ig terjedő minősítési sorrend) vagy a szelektív (több válaszlehetőség). Ezeket akkor érdemes alkalmaznunk, ha például ellenőrizni szeretnénk hipotézisünk helyességét, esetleg egy szolgáltatás minőségét.

A félig zártak olyan kérdések, amelyek megengedik a válaszadónak, hogy saját maga fejtse ki a véleményét, de úgy, hogy mellette választhat már előre megadott lehetőségek közül is. (Ez általában az „Egyéb” opció, amikor egyik válaszlehetőséget sem találja megfelelőnek a kitöltő).

A teljesen nyílt kérdések egyértelműen a válaszadó egyéni véleményére kíváncsiak, és általuk olyan információkhoz is juthatunk, amiket direkt kérdésekkel talán nem szerezhetnénk meg. A kérdéstípusok közülmindig aszerint válasszunk, melyikre mennyire konkrét választ szeretnénk kapni rájuk (és figyeljünk arra, hogy minden hipotézisünkhöz legalább 2-3 kérdést kapcsoljunk, az érdemi információk érdekében); hogy mire vagyunk inkább kíváncsiak: az általuk kinyerhető adatokra, vagy a válaszokban tükröződő attitűdökre?

5.    lépés: A forma és a stílus; hogyan készítsünk online kérdőívet?

Fentebb már szó volt arról, mennyire fontos a megfelelő stílus; figyelned kell arra, hogy a célcsoportod a tegeződést vagy a magázódást preferálja-e inkább (idősebb generációknál ez többnyire a hivatalos, magázódós forma). A nem megfelelő megszólítás ugyanis kevesebb kitöltést generálhat. Ám ez még nem minden: ugyanennyire lényeges az áttekinthetőség, az esztétikusság is. Ha kérdezőbiztosokat alkalmazunk élőben vagy telefonon, akkor csak a kérdések sorrendjére kell figyelnünk, nem annyira a megjelenítésre. Azonban a postai, online vagy e-mailes kérdőívtípusoknál már ez is nagyobb hangsúlyt kap.

Ha az online formát választjuk, már szerencsére számos, előre elkészített minta közül szemezgethetünk; ezek mindegyike megfelel a kérdőívek előírásainak. Erre a feladatra már válogathatunk ingyenes kérdőívkészítő/-szerkesztő programok közül is: ilyen a Google Docs-ban található Google Form (amelyet ingyenesen elérhetünk Google személyes vagy üzleti fiókunkkal, és még elemezhetjük is vele a kapott eredményeket), valamint a szintén díjmentes kerdoivem.hu vagy ripet.hu.

6.    lépés: A tesztelési fázis 

Végül nincs más dolgunk, mint – ha akarjuk – letesztelni egy kis mintacsoporton kérdőívünket, mielőtt a nagy nyilvánosság elé bocsátjuk.

Reméljük, a tippeket végigolvasva Számodra is könnyebbé válhat a kérdőívkészítés. Bár sokrétű munka, ez ne riasszon el; számos hasznos információt nyerhetsz vele kutatásodhoz. Sok sikert az elkészítéséhez!

Nyitókép: Freepik