Napjainkban már szinte bárhol belefuthatunk kérdőívekbe: online, élőben vagy telefonon, közvéleménykutatás során, esetleg levélben (pl. nemzeti konzultációk). Így a „kérdőívezés” fogalma már szinte közhellyé vált, pedig valójában a tudományos kutatás egyik válfaja, annak legfőbb primer (elsődleges) eszköze. A kérdőíves felmérés (survey-technika) egyaránt alkalmas magyarázásra, leírásra és felderítő célokra. Célja, hogy a kérdező az adott kutatási témához kapcsolódóan első kézből gyűjthessen adatokat, majd azokból levonhassa az adatokból kirajzolódó következtetéseket.

Ha Te is épp egy kérdőív elkészítésén fáradozol, akár a (szak)dolgozatodhoz, akár a doktori disszertációdhoz, vagy csak szeretnéd eldönteni, érdemes-e egyáltalán a témád kutatásához bevetni ezt a módszert, akkor éppen jókor találtál rá cikkünkre! Bejegyzésünkben ugyanis nemcsak ezekre a kérdésekre kaphatsz választ, hanem végigvezetünk a kérdőívkészítés folyamatán is.

A kérdőívekről általában

Kérdőíveket több tudományág is előszeretettel alkalmaz (pl. az egészségtudomány), mégis a társadalomtudományok területén a leggyakoribb, hogy így gyűjtenek adatokat a kutatók. Ha megfelelően strukturáltak a kérdések, kérdéssorok, akkor számos releváns információt szerezhetünk kutatásunk alanyairól. Ehhez a modern technika szinte összes eszközét igénybe vehetjük: a fentebb már említett telefonos, online vagy leveles (postai) formát, emellett azonban személyes jelenlétet igénylő kérdőíveket is készíthetünk, amelyeket papíron vagy számítógépeken töltethetünk ki vizsgálatunk résztvevőivel.

Akérdőív egy kvantitatív (mennyiségi fókuszú) kutatási típus, tehát adatok sokaságát gyűjti össze; benne a kérdéseket egy meghatározott logikai ívet követve kell sorba rendeznünk. A módszer alapvető jellemzője a nagy mennyiségű mintavétel, amellyel mérhető és számszerűsíthető információkat kaphatunk. Nagy előnye ennek a metódusnak, hogy objektív, általánosítható eredményekre juthatunk általa (hiszen hatalmas adatmennyiséget nyerhetünk vele), hátránya viszont, hogy ha inkább mélyebb összefüggésekre, a kitöltők gondolataira vagy érzéseire vagyunk kíváncsiak, ezzel a módszerrel valószínűleg nem járunk sikerrel.

A kérdőív szerkesztése összetettebb feladat, mint elsőre gondolnánk. Bár a rövid bemutatkozás (amelyben a kutatás céljai is felvázolásra kerülnek) és a végén az elköszönés valóban nem bonyolult, a köztes részeket alaposan ki kell dolgozni. Amellett, hogy be kell tájolnod a megfelelő célcsoportot, célpopulációt (bár ezt a választott témakör általában már be is határolja), tudnod kell az alaptulajdonságaikat is, melyek meghatározzák majd, hogyan reagálnak a kérdőívedre.

Így a demográfiai adatok kikérése mellett a kérdéseket is megfelelő stílusban, közérthetően (illedelmesen, további kitöltésre motiválóan) kell megfogalmaznod. Természetesen anélkül, hogy már előre sugalmaznád a választ (hacsak nem egy alapvetően elfogult nézőponthoz keresel még elfogultabb válaszokat). A „Ne/Nem/Sem…” stb. kezdetű kérdéseket is célszerű kerülnöd; az emberek ugyanis gyakran elsiklanak fölöttük, így pusztán figyelmetlenségből a kérdést is hajlamosak rosszul értelmezni.

Mikor alkalmazható a kérdőív kutatás céljából?

A leggyakrabban talán egyetemi tanulmányaid alatt találkozhattál a kérdőívvel mint az egyik legnépszerűbb módszerrel a szakdolgozati adatgyűjtéshez. Mivel tulajdonképpen ez a kutatási eszköz egy irányított, írott interjúnak felel meg, a célpopulációnk számos jellemzőjét megtudhatjuk – feltéve, hogy ügyesen fogalmazzuk meg a kérdéseinket.

Így közvetlenül azután, hogy átgondoltuk az elméletünket, és azt, hogy mire keressük a bizonyítékokat, már neki is kezdhetünk kérdőívünk összeállításának. Előtte azonban elengedhetetlen, hogy meghatározzuk: mennyire lesznek majd számszerűsíthetők azok az adatok, amikre kíváncsiak vagyunk? Azaz: inkább a konkrét adatokból olvasható szabályszerűségekre szeretnénk rávilágítani kutatásunkkal (amelyre a kérdőív valóban tökéletes), avagy egyéni hozzáállásokat, attitűdöket szeretnénk összegyűjteni egy bizonyos kérdést illetően?

Az alanyok véleményének vizsgálatához ugyanis a kérdőíves kutatás módszere már kevés lehet, mert nem tudunk elég mélyre ásni vele; azonban, ha több ember véleményét akarjuk egyszerre megtudni egy témáról, és viszonylag hétköznapi témákban, akkor nagyon is hasznunkra válhat. Ha ezt már eldöntöttük, könnyebb lesz kijelölnünk a célcsoportunkat, és kitalálni a kapcsolódó, téma szempontjából releváns kérdéseket.

A modern technika előnyeiből adódóan ma már számtalan helyen és formában találkozhatunk ezzel a kutatási módszerrel. A következőkben megismerkedhetsz a leggyakoribb fajtáival, valamint mindezek előnyeivel és hátrányaival.

Telefonos kérdőív

Előnye:

  • lehetőség hosszabb kérdőívekre
  • költséghatékonyabb (nincs utazás)
  • az anonimitás jobban biztosítható → többen fognak rá válaszolni

Hátránya:

  • nagyobb a visszautasítás aránya
  • a kérdező jelenléte keveset számít
  • nincs lehetőség a szemléltetésre

Személyes megkérdezés

Előnye:

  • csökkenthető a visszautasítási arány → személyes jelenlét és nagyobb szervezhetőség ereje
  • lehetőség a hosszabb interjúkra

Hátránya:

  • költséges és időigényes (kérdezőbiztosok utaztatása, kiképzése, lapok nyomtatása stb.)

Postai kérdőív (önkitöltős)

Előnye:

  • olcsóbb (nem kell embereket utaztatni és fizetni hozzá)

Hátránya:

  • „torz minta” (kevés visszaküldött anyag)
  • kikérhetik hozzá mások véleményét
  • túl rövid kérdőívek, gyakori félreértelmezések
  • megbízhatatlan lakcímlisták

E-mailes forma (önkitöltős)

Előnye:

  • ugyanaz, mint a postainak – postaköltségek nélkül

Hátránya:

  • ugyanaz, mint a postainak, plusz két dolog:
  • a válaszadó nem anonim – e-mail alapján beazonosítható → kevesebben vállalják
  • sajnos még ma sem érhető el így minden célcsoport, társadalmi réteg

Online (önkitöltős)

Előnye:

  • növelhető a kitöltési hatékonyság és a motiváltság (szép, igényes kivitelezéssel, utasításokkal a javításra)

Hátránya:

  • nem csak a célcsoport tagjai tölthetik ki
  • még mindig kevesen küldhetik vissza
  • beazonosíthatósági problémák
  • költséges lehet (igényes kérdőívhez kellhet programozó)

Kérdőív készítése hat lépésben

1.       lépés: A célmeghatározás – mire szeretnénk felhasználni a kérdőívet?

Csak azután szabad nekifognunk, hogy már pontosan letisztáztuk magunkban a hipotézist, és azt, hogy mire vagyunk a leginkább kíváncsiak. Így leszünk képesek nemcsak releváns adatokat kinyerni a válaszokból, hanem a válaszolóknak is hatékonyan kommunikálni kutatási céljainkat, ezáltal pedig megnyerni a szimpátiájukat a kitöltéshez.

2.     lépés: Hogyan kérdezzünk?

A fent felsorolt módszerek (telefonos, online, személyes) közül bármelyiket válaszhatod, sőt, akár kombinálhatod is őket. Az online manapság az egyik legnépszerűbb forma, nem véletlenül: a telefonos és személyes kérdezés kedvező tulajdonságait egyesíti magában; emellett az ábrázolásra, szemléltetésre is nagyobb tér nyílik.

3.     lépés: A kérdéssor szerkezeti felépítése

A leggyakrabban a következőképpen szokás felépíteni a kérdőívet:

  1. Bevezető kérdések (alapvető információk összegyűjtése, illetve a ráhangolódási fázis)
  2. Központi rész (a legfontosabb adatokra itt kérdezünk rá)
  3. Levezető kérdések (általában egyszerűbbek, gyakran nyitottak)

Mivel a cél az, hogy minél többen válaszoljanak kérdőívedre, két dolgot kell mindenképp szem előtt tartanod, amikor felépíted: az egyik az alanyok őszinte válaszadása, a másik a kérdéssor teljes kitöltésére való hajlandóság. Mindezeket úgy érheted el, ha Te magad is nyíltan leírod, miért fontosak a válaszaik, illetve odafigyelsz a kitöltők alapvető igényeire: az általuk elvárt, udvarias hangnemre és az anonimitás biztosítására.

4.    lépés: A kérdések összeállítása

Felépítésüket tekintve háromféle kérdést tehetünk fel kérdőívünk célcsoportjának: nyitott, zárt vagy félig zárt kérdéseket. A zárt kérdéseknek három altípusa is van, az alternatív (igaz-hamis válaszok), a skála (leggyakrabban 1–5-ig vagy 1–10-ig terjedő minősítési sorrend) vagy a szelektív (több válaszlehetőség). Ezeket akkor érdemes alkalmaznunk, ha például ellenőrizni szeretnénk hipotézisünk helyességét, esetleg egy szolgáltatás minőségét.

A félig zártak olyan kérdések, amelyek megengedik a válaszadónak, hogy saját maga fejtse ki a véleményét, de úgy, hogy mellette választhat már előre megadott lehetőségek közül is. (Ez általában az „Egyéb” opció, amikor egyik válaszlehetőséget sem találja megfelelőnek a kitöltő).

A teljesen nyílt kérdések egyértelműen a válaszadó egyéni véleményére kíváncsiak, és általuk olyan információkhoz is juthatunk, amiket direkt kérdésekkel talán nem szerezhetnénk meg. A kérdéstípusok közül mindig aszerint válasszunk, melyikre mennyire konkrét választ szeretnénk kapni rájuk (és figyeljünk arra, hogy minden hipotézisünkhöz legalább 2-3 kérdést kapcsoljunk, az érdemi információk érdekében); hogy mire vagyunk inkább kíváncsiak: az általuk kinyerhető adatokra, vagy a válaszokban tükröződő attitűdökre?

5.    lépés: A forma és a stílus; hogyan készítsünk online kérdőívet?

Fentebb már szó volt arról, mennyire fontos a megfelelő stílus; figyelned kell arra, hogy a célcsoportod a tegeződést vagy a magázódást preferálja-e inkább (idősebb generációknál ez többnyire a hivatalos, magázódós forma). A nem megfelelő megszólítás ugyanis kevesebb kitöltést generálhat. Ám ez még nem minden: ugyanennyire lényeges az áttekinthetőség, az esztétikusság is. Ha kérdezőbiztosokat alkalmazunk élőben vagy telefonon, akkor csak a kérdések sorrendjére kell figyelnünk, nem annyira a megjelenítésre. Azonban a postai, online vagy e-mailes kérdőívtípusoknál már ez is nagyobb hangsúlyt kap.

Ha az online formát választjuk, már szerencsére számos, előre elkészített minta közül szemezgethetünk; ezek mindegyike megfelel a kérdőívek előírásainak. Erre a feladatra már válogathatunk ingyenes kérdőívkészítő/-szerkesztő programok közül is: ilyen a Google Docs-ban található Google Form (amelyet ingyenesen elérhetünk Google személyes vagy üzleti fiókunkkal, és még elemezhetjük is vele a kapott eredményeket), valamint a szintén díjmentes kerdoivem.hu vagy ripet.hu.

6.    lépés: A tesztelési fázis 

Végül nincs más dolgunk, mint – ha akarjuk – letesztelni egy kis mintacsoporton kérdőívünket, mielőtt a nagy nyilvánosság elé bocsátjuk.

Reméljük, a tippeket végigolvasva Számodra is könnyebbé válhat a kérdőívkészítés. Bár sokrétű munka, ez ne riasszon el; számos hasznos információt nyerhetsz vele kutatásodhoz. Sok sikert az elkészítéséhez!

Nyitókép: Freepik

Kapcsolódó cikkek