Szakdolgozatminta: megmutatjuk, milyen legyen a szakdolgozatod felépítése!

2020. 11. 02.

FacebookXPinterestLinkedIn

A szakdolgozat megírásával koronázod meg a felsőoktatási tanulmányaidat: alapos és körültekintő kutatás keretei között vizsgálsz meg tüzetesen egy általad választott témakört, méghozzá meghatározott keretrendszer alapján.

Kiemelkedően fontos próbatételről van szó, hiszen az elkészült és elfogadott szakdolgozat az egyik alapfeltétele a diploma kézhezvételének. Ráadásul egy ütősre sikerült diplomamunkával a kedvező érdemjegyen kívül megbecsülést is kiérdemelhetsz, továbbá a munkaerőpiacon is értékes előnyhöz juthatsz.

Cikkünkben összegyűjtöttük azokat a lényeges fogalmakat és tartalmi elemeket, amelyekre a sikeres diplomamunka elkészítéséhez szükséged lehet. Bejegyzésünk segíthet abban, hogy a szakdolgozat írásával minél hatékonyabban tudj haladni,a végeredmény pedig kiváló minőségű legyen.

A szakdolgozathoz kapcsolódó fogalmak köre

A szakdolgozat elkészítése messze nem csak abból áll, hogy leülsz a laptop elé, és megállás nélkül csak gépelsz. A sikeres diplomamunka eléréséhez hosszú út vezet. Ahhoz, hogy némileg megkönnyítsük a dolgodat, az alábbiakban áttekintjük a szakdolgozathoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakat.

Kezdjük mindjárt egy kellemetlen kérdéskörrel, a plágium fogalmával! A plagizálás azt jelenti, hogy mások munkáját a publikált szakdolgozatodban a sajátodként használod fel, azaz ezt hivatkozás, forrásmegjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül tünteted fel. Ez jogsértő cselekedet, ezért célszerű mindenképp elkerülnöd. A diplomamunka készítése közben tehát muszáj betartanod a forrásmegjelölésre, illetve a hivatkozások megadására vonatkozó általános és intézményi szabályokat.

A szakdolgozat témáját illetően két fontos szempontot javasolt szem előtt tartanod. Az egyik a saját személyes érdeklődésed. Ha valóban érdekel a feldolgozott témakör, az gördülékenyebbé teszi majd a munkádat, ellenkező esetben viszont a saját dolgod nehezítheted meg. Az ideális téma kiválasztásának másik szempontja az, hogy olyan témát célszerű keresned, amelyre vonatkozóan bőven akad megbízható szakirodalmi forrás.

Fontos, hogy a szakdolgozatod célja a hipotézised alátámasztása vagy cáfolata legyen. Az előzetesen szerzett ismeretanyagaid birtokában meg kell tudnod fogalmazni egy feltevéseken alapuló állítást, a hipotézist, amelyről aztán kutatással kell bebizonyítanod, hogy igaz-e, vagy sem.

Készülj fel arra, hogy a diplomamunkát a megadott határidőre mindenképp el kell készítened! Azért, hogy a szakdolgozat írása végül ne torkolljon őrült kapkodásba, célszerű előzetes ütemtervet készítened és azt be is tartanod. Az ütemterv optimális esetben tartalmazza a témaválasztásra szánt időt, az anyaggyűjtés időkeretét, valamint az írásra fordítandó napokat és a részletes teendőidet. A biztonság kedvéért célszerű inkább bővebb időkeretet adnod önmagadnak, lehetőséget biztosítva ezáltal az esetleges csúszások, illetve az előre nem látható módon a tervezettnél több időt igénylő feladatok miatti korrekcióra.

Az ütemterv igény szerint tartalmazhatja a konzulens, témavezető kiválasztásának, felkeresésének, illetve a vele folytatott egyeztetéseknek az időpontjait is. A hallgató által felkért konzulens egyfajta mentori vagy segítő szerepet tölt be a diplomamunka készítése során, egyaránt képviselve a tanintézményt, illetve a szakmai és minőségi követelményeket.

Konzulensválasztásnál fontos a közös hang megtalálása. Olajozottabban haladhat a munka, ha örömmel veszed a konzulens hasznos észrevételeit, így a konstruktív javaslatok megosztása egyfajta háttértámogatásnak is tekinthető.

A sikeres diplomamunkához a pontos tervezés nemcsak az időbeli ráfordítás, hanem a téma kutatása során alkalmazott módszer szempontjából is elengedhetetlen. Az előzetes kutatási terv összeállításával időben felkészülhetsz a tartalmi források begyűjtésére, az esetleges interjúk előkészítésére, valamint a szintén opcionális kérdőíves kutatások kivitelezésére.

A dolgozat leadása után viszont még nem dőlhetsz hátra nyugodtan, ugyanis akad még bőven feladat ezt követően is. A következő fázis az, hogy az általad megírt munkát szakértők bírálják el, méghozzá a következők alapján: egyrészt azt vizsgálják meg, hogy a diplomamunkádban milyen mélységben dolgoztad fel a választott témakört, másrészt pedig azt, hogy mennyire ismered és használtad fel a releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat.

Szintén az elbírálás alapját képezi majd a szakdolgozatod szakmai és nyelvi színvonala, azaz a tartalom eredetisége, az alkalmazott stílus és persze a nyelvhelyesség is. Ezenkívül a bírálók mérlegelik a felhasznált szakszókincs minőségét és használatának pontosságát is. Ezek mellett pedig a hivatkozások pontos megjelölésére is figyelmet fordítanak majd.

A folyamat zárásaként avédés vár majd rád. A szakdolgozat védési eljárása tulajdonképpen a saját prezentációd, amelynek keretében a dolgozatod miértjéről, a vizsgálatod eredményéről, illetve a kutatásod konklúzióiról kell minél meggyőzőbben előadást tartanod a szakmai bizottságnak, a bennük felmerülő kérdéseket is megválaszolva.

Vizsgáljuk meg most közelebbről is a diplomamunka tartalmi elemeit!

A szakdolgozat tartalmi elemei

A felsőoktatási intézmények rendszerint a saját követelményrendszerüknek megfelelően kérik a szakdolgozat elkészítését. A különböző intézményi követelményrendszereknek azonban vannak lényeges közös elemei, amelyeket az alábbiakban felsorolunk, kitérve azok céljára és funkciójára is. Így cikkünk e részét nyugodtan használhatod egyfajta általános ellenőrző listaként is annak érdekében, hogy minden lényeges tartalmi egység szerepeljen a dolgozatodban.

Borító

A szövegszerkesztővel elkészített, majd kinyomtatott szakdolgozatot rendszerint keményfedeles kötésben kell leadni, fekete vagy esetleg kék színű borítóval ellátva. Ezen szerepelnie kell a „Szakdolgozat” felirat mellett a dolgozat címének, a szerző nevének, az elkészítés/benyújtás évszámának, illetve bizonyos esetekben az oktatási intézmény megnevezésének is, általában aranyszínű betűkkel.

Belső címlap

A szakdolgozat első lapja a borítón szereplő adatoknál már jóval több információt tartalmaz. A „Szakdolgozat” feliraton, a néven, a címen és az évszámon kívül szerepel rajta az oktatási intézménynek és a beadás helyének konkrét megnevezése, valamint a konzulens neve és beosztása is.

Tartalomjegyzék

Az oldalszámokkal is ellátott tartalomjegyzék [1] egyfajta térképként szolgál a diplomamunkán belül való hatékony tájékozódáshoz. A tartalomjegyzéknek a dokumentum minden egyes lényeges tartalmi elemének, tehát a fejezeteknek, az alfejezeteknek, az irodalomjegyzéknek, a mellékleteknek és az egyéb járulékos tartalmi egységeknek a címét és az oldalszámát is tartalmaznia kell a szakdolgozat elején.

Mielőtt elkezdenéd a szakdolgozat írását, célszerű átnézned a számítógéppel előállítandó tartalomjegyzék készítésének, illetve gyakorlati kezelésének az alapjait, hogy később erre ne kelljen indokolatlanul sok időt és energiát szánnod.

Táblázat-, ábra- és képjegyzék

A dolgozatodban fel kell sorolnod minden egyes táblázatot, ábrát és képet, amely a szövegben előfordul, természetesen a sorszámukkal és az elnevezésükkel (azaz a táblázatcímekkel, illetve az ábra- és képaláírásokkal) együtt. Ha ezek nem saját készítésűek, hanem más forrásokból vetted át őket, meg kell adnod a hozzájuk tartozó konkrét források adatait is,internetes források esetén pedig a letöltési elérhetőséget és a letöltés dátumát is.

Köszönetnyilvánítás

Opcionális tartalmi elem, ezért a beillesztése nem feltétlenül elvárt minden oktatási intézményben. Pozitív gesztus, ha megköszönöd mindazoknak a segítségét, akik a diplomamunkád elkészítéséhez bármilyen formában hozzájárultak.

Absztrakt, rezümé

Az absztrakt a szakdolgozat rövid kivonata, amelyben mindössze 1–3 oldalon foglalod össze a dolgozatod lényegét. Ebben be kell mutatnod az olvasónak a kutatásod fő célját, valamint tömören és világosan meg kell fogalmaznod a fő mondanivalódat. Sok intézményben egyoldalas angol nyelvű összefoglalót is mellékelned kell.

Az absztraktban szerepelnie kell az általad alkalmazott kutatási módszertanoknak, a fontosabb megállapításaidnak, mint például a vizsgálat eredményeként kapott főbb adatoknak és felfedezéseknek, valamint a konklúzióidnak.

Az absztrakt tulajdonképpen a kutatási anyagod zanzásított változata. Ennek szellemében célszerű a szövegét lényegre törően, de egyúttal figyelemfelkeltő jelleggel megfogalmaznod, hogy egyúttal kedvet csinálj a teljes szakdolgozat elolvasásához is.

Bevezető

A bevezető a dolgozatban vizsgált problémát felvető tartalmi egység, mely a dolgozatnak hozzávetőlegesen mintegy 10–15%-át teszi ki. A bevezetésben indokolod meg a témaválasztásodat, itt mutatsz rá az előzményekre, valamint itt fogalmazod meg a kutatásod célkitűzését is.

A bevezető megírásával egyébként javasolt addig várnod, amíg egyrészt a teljes elemzéssel, másrészt pedig a tárgyalás megírásával is elkészültél. Így sokkal könnyebb dolgod lesz majd, hiszen a bevezetőben szerepeltetendő minden lényeges gondolat és információ a rendelkezésedre állhat a korábban általad már megírt szöveg alapján.

Ha mégis szeretnéd a munkát a bevezetés megírásával kezdeni, akkor is mindenképp fogalmazd át a szövegét, miután elkészültél a fő szöveggel. Második nekifutásra ugyanis rendszerint frappánsabb és könnyebben olvasható szöveg hozható létre.

Irodalmi áttekintés

Ebben a részben azt mutatod be, hogy a szakirodalom alapján a választott témával kapcsolatban milyen kutatások és nézetek lelhetők fel. Az alapos áttekintés elkészítéséhez fontos közelről ismerned a rendelkezésre álló források tartalmát, hogy egyfajta általános betekintést engedhess a területre.

Hipotézis

A hipotézis különböző szakmai vitáknak is alapot biztosító, alapvetően elméleti feltevéseken alapuló állítás, mely nélkül egyszerűen elképzelhetetlen a szakdolgozatod. A tárgyalásban szereplő fejezetek a hipotézis alátámasztására vagy cáfolatára épülnek fel.

Módszertan

Miután megfogalmaztad a hipotézisedet, ismertetned kell a vizsgálatnál alkalmazott módszertant. Itt következik tehát az általad megvalósított kvalitatív vagy kvantitatív kutatási módszerek[2]  ismertetése. Ebben a részben arra is rá kell világítanod, mitől válik hitelessé a kutatásod. Emellett részletezned kell azt is, hogy az információszerzéshez primer vagy szekunder forrásokat használtál-e, azaz közvetlenül az információ szolgáltatóitól szerezted-e az adataidat (például kérdezés, megfigyelés vagy kísérlet végzése által), vagy mások által feldolgozott alapanyagokat (például tudományos cikkeket, statisztikai felméréseket, piackutatási adatokat) használtál-e fel.

Elemzés

Ebben a részben kötöd össze a hipotézist az alkalmazott módszertannal. Itt ismerteted a vizsgálataid és a kutatásaid eredményeit, és itt vonod le a szükséges következtetéseket is – képletesen szólva tehát: itt kötöd össze a pontokat.

Fontos, hogy itt még nem hozol döntést a hipotézisről, mindössze a kapott eredmények analizálásával foglalkozol.

Eredmények

A hipotézis alátámasztásáról vagy cáfolatáról az eredmények összegzése során hozol döntést. A jól megalapozott döntéshez fel kell használnod a kutatások során kapott, majd alaposan kielemzett eredményeidet.

Konklúzió, összegzés

Ebben a részben foglalod össze a munka során használt módszereket és a kapott eredményeket, és itt tehetsz javaslatot további jövőbeli kutatások szükségességére is. Terjedelme hozzávetőlegesen a dolgozat mintegy 10%-át szokta kitenni.

Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék

A hivatkozásjegyzék a dolgozat elkészítéséhez használt minden egyes forrás elérhetőségét, a források pontos és hiánytalan hivatkozási adatait foglalja magában a vonatkozó formai követelményeknek megfelelő stílusban. Célszerű ehhez előzetesen tájékozódnod arról, hogy az oktatási intézményed pontosan milyen követelményeket támaszt a hivatkozási stílusra vonatkozóan.

Mellékletek, függelék

Mellékletben, függelékben szükséges részletezned minden olyan, főként saját készítésű tartalmi elemet, amelyre a szakdolgozat fő szövegében is hivatkozol. Ez rendszerint a következőket tartalmazhatja: a kutatás alapjául szolgáló felmérések (például a kérdőív), nagy méretű táblázatok, grafikonok és ábrák, részletezett számítások, különféle listák és akár hosszabb idézett szövegrészek is. Ezek az elemek sokszor nem kapcsolódnak szorosan a dolgozat logikai fonalához, ugyanakkor mégis jelentősen hozzájárulnak a dolgozat tartalmához.

Eredetiségi nyilatkozat

Az elnevezésével összhangban ez a saját nyilatkozatod arról, hogy a diplomamunkádat teljes egészében önállóan írtad, és az általad közölt eredmények és konklúziók kizárólag a saját kutatásodból származnak.

Összegzés

A szakdolgozatírás meglehetősen összetett feladat. A dolgozat sikeres elbírálásához a szakmai megalapozottság biztosításán kívül maradéktalanul be kell tartanod a tartalomra és a formátumra vonatkozó intézményi kötelezettségeket is. Bejegyzésünk anyagát nyugodtan használhatod a dolgozat leadását megelőzően egyfajta ellenőrző listaként is, hiszen itt részletesen elemeztük a szakdolgozatban mindenképp feltüntetendő főbb tartalmi egységeket is.


Nyitókép: Freepik


Kivonat
fullscreenclose
printsave