Így keress szakirodalmat a beadandó dolgozatodhoz

2020. 09. 14.

FacebookXPinterestLinkedIn

A szakdolgozat írását minden esetben alapos kutatómunka előzi meg, amelynek során az egyik legnagyobb kihívást a megbízható szakirodalmi anyagok kiválasztása jelenti. Ehhez még az előre megadott hosszú irodalomjegyzékek sem mindig nyújtanak megfelelő segítséget, hiszen a bőség zavarában egyáltalán nem könnyű megtalálni a valóban releváns forrásokat.

A nem elegendő mennyiségű szakirodalom szintén problémákat okozhat. A túl kevés idézett mű miatt az elvárásokhoz képest túl rövid lehet a beadandó dolgozatod, illetve annak hitelessége is megkérdőjelezhetővé válik.

Ez a cikk bemutatja neked a dolgozatokkal szemben támasztott általános formai követelményeket, és támpontokat is ad a szakirodalom-kutatáshoz.

A beadandó dolgozat formai követelményei

Ha még nem tudod, milyen módon foglald össze a gondolataidat az adott dolgozat keretében, nem árt még az írás megkezdése előtt megismerkedned a dolgozatok alapvető formai követelményeivel.

A beadandó dolgozat mindig a címoldallal kell kezdődjön, amelynek tartalmaznia kell a rövid és frappáns főcímet. Az alcímben pedig kicsit hosszabban és konkrétabban is megfogalmazhatod a témádat. A nevednek, a szakodnak, valamint az intézmény nevének és a beadás évének szintén a címoldalon kell szerepelnie. A tartalomjegyzék általában ezek után következik, és a fejezetek címe mellett az oldalszámot is jelzi.

A bevezetésben röviden járd körbe a témát, említsd meg a kutatás céljait, valamint az alkalmazott módszereket is! Ez a rész különösen akkor hatásos, ha kedvet ébreszt az olvasóban a teljes mű megismerésére.

A dolgozat gerincét az alapfeltevésed bemutatása és annak nagyobb tartalmi egységekre osztott alapos kidolgozása adja. A jól felépített szöveg logikusan egymásba fűzött mondatokból áll, amelyek gördülékenyen viszik tovább a gondolataidat.

A következtetések levonása is fontos tartalmi eleme a dolgozatnak. Ez irányt mutathat a következő kutatásoknak is. A munkád a hivatkozásjegyzékkel kell záruljon, emellett megadható még az ábra- és képjegyzék, illetve az irodalomjegyzék (azaz a felhasznált irodalom jegyzéke), valamint a bibliográfia (azaz az ajánlott irodalom jegyzéke) is. 

A házi dolgozat formai követelményeinél a betűtípus megválasztására is ügyelned kell! A túldíszített karakterek helyett használd inkább a jól bevált és könnyen olvasható Times New Roman betűtípust! A sortávolságot pedig állítsd másfélszeresre vagy kétszeresre!

Honnan szerezz megbízható szakirodalmat?

Az alábbi szekciókban arról az 5 fő szakirodalmi forrásról olvashatsz, amely könnyebbé teheti a kutatásodat.

A könyvtári munka

Napjainkban a szakirodalom felkutatása az internet térhódítása ellenére is gyakran a könyvtári olvasótermekben zajlik. Itt a hagyományos cédulakatalógusokat azonban már egy ideje felváltották az elektronikus formában elérhető adatbázisok, melyek segítségével még azelőtt felmérheted egy adott könyvtár szakállományát, hogy személyesen is ellátogatnál az épületbe. Ha ezeket a rendszereket használod, nincs más teendőd, mint a keresőmezőbe írni a témádhoz kapcsolódó kulcsszavakat, és a katalógus pillanatokon belül listázza is az elérhető forrásokat.

A fenti adatbázisok mellett olyan online könyvtárak is léteznek, amelyek a műveket digitális formában teszik elérhetővé az olvasók számára. A legnagyobb hazai példa erre a Magyar Elektronikus Könyvtár, amely nagyon sok szépirodalmi és tudományos művel is büszkélkedhet, de lexikonok, szótárak, térképek, kották, valamint katalógusok és bibliográfiák megtalálhatóak benne.

Ha viszont kimondottan a szakmai könyvek érdekelnek, tekintsd át az Akadémiai Kiadó által 2016-ban elindított Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) adatbázisát, amelyben rengeteg magyar nyelven íródott tudományos munka, kézikönyv és felsőoktatási tankönyv közül válogathatsz!

A könyvtárak használata tehát mindig előnyös, akár virtuális módon történik, akár nem, hiszen általuk a szakterületek eddig felgyűlt tudásanyaga könnyen elérhetővé válik számodra a kutatás során.

A folyóiratok és a szakmai kiadványok felhasználása

Manapság még mindig népszerű – sőt sokszor elvárt követelmény is – a tudományos munkákat szakmai folyóiratok hasábjain publikálni, ezért a kutatás során ezek áttekintésére is érdemes némi időt szánnod. A könyvtárak rendszerint külön folyóirat-olvasó részlegekkel rendelkeznek, ahol nyugodt körülmények között tanulmányozhatod a szakdolgozatod témájába vágó cikkeket.

A folyóiratok nagy előnye a könyvekkel szemben az, hogy folyamatosan megújuló tartalmakat biztosítanak az olvasók számára. Az itt megjelent publikációk ugyanis a legfrissebb kutatási eredményekről számolnak be napjaink tudósainak és szakembereinek tollán keresztül.

Fontos, hogy a dolgozatod írásakor a folyóiratokban talált cikkeket is forrásként kell kezelned, ehhez pedig természetesen a cikkek pontos bibliográfiai adatainak feltüntetése is szükséges. Kellemetlen tud lenni, ha már csak otthon jössz rá, hogy a könyvtárban ezeket elfelejtetted lejegyezni…

A folyóiratok mellett az egyéb szakmai kiadványok szintén naprakész információkkal láthatnak el a kutatási témáddal kapcsolatban.

Az internet előnyei

Tudományos körökben az internet még mindig nem számít fenntartások nélkül megbízható forrásnak, ezért ha online felületeken kutatsz, kiemelt figyelmet kell fordítanod a hitelességre! Bár a közösség részéről létezik egyfajta javítási és lektorálási törekvés, általában véve a népszerű tudástárakban felhalmozott ismeretek tudományos szinten továbbra sem mindig ellenőrzöttek.

A kulcsszókutatásban viszont az internet tagadhatatlan előnyökkel rendelkezik, hiszen a fő kulcsszó alatt megjelenő találati lista egyéb gondolatébresztő ötleteket is adhat a kutatásodhoz.

A hazai és nemzetközi digitális könyvtárak szintén rengeteg lehetőséget kínálnak a számodra. Mivel az állományuk folyamatosan frissül, lehetőségük adódik mindig a legfrissebb szakmai írásokat közvetíteni az olvasók felé. Ha beszélsz valamilyen idegen nyelvet, érdemes tehát átnézned az itt tárolt külföldi publikációkat is – ha ezekre hivatkozol, az az írásod színvonalát is emelheti.

A bibliográfiák jelentősége

A különféle művekről készült rendszerező jegyzékek, vagyis bibliográfiák hasznos segédanyagként állnak rendelkezésedre a kutatás során. Ezeknek két alapvető típusa létezik.

  • A bibliográfiai könyvek könyvészeti jegyzékként az egy-egy szakterület berkein belül megjelent tudományos munkákat összesítik. Ezekből a hiteles forrásokból nagyon sok hasznos további forrás adataihoz juthatsz hozzá.
  • A bibliográfiakutatás másik módja a korábban megjelent publikációk és szakdolgozatok végén található hivatkozásjegyzékek áttekintése. Ezek általában sokkal jobban kötődnek egy konkrét témához, tehát érdemes mindenképpen időt szánnod erre a feladatra is.
    Ha egy korábbi dolgozat hivatkozásjegyzékét kívánod használni, figyelj arra, hogy az ott idézett szakirodalom mennyire számít aktuálisnak! Előfordulhat ugyanis, hogy a megjelenés óta már számtalan új elmélet és eredmény született az adott tudományágban.

Modern források: CD-k, filmek és interjúk

A 20. és a 21. század technikai vívmányai új forrástípusok megjelenését is eredményezték. A különféle hang- és képrögzítők korában lehetőséged van igényesen kidolgozott dokumentumfilmek és interjúk megtekintésére is. Annak ellenére, hogy ezek az alkotások még viszonylag ritkán szerepelnek hivatkozási alapként a szakcikkekben, a tudományos értékük egyáltalán nem hanyagolható el.

Többek között sokat segíthetnek a kutatási témád alaposabb megértésében, közelebb hozva azokat a kérdéseket, amelyekre épp a válaszokat keresed. Ráadásul képesek az idő és a tér korlátait is átlépni, mivel általuk például olyan konferenciák és események is megtekinthetővé válnak, amelyeken a szakmabeliek többsége nem tud személyesen részt venni. A folyóiratok és könyvek mellett bizonyos szakterületeken ezek a rendezvények jelenthetik az egyik legfontosabb publikációs fórumot.

Mindenképp érdemes tehát felhasználnod ezeket a modern forrásokat is a munkád során!

Befejező gondolatok és hasznos tippek

Hiteles szakirodalom idézésével megbízhatóan támaszthatod alá a gondolataidat és további fontos felvetéseket is megfogalmazhatsz az írásodban. Ez pedig kitűnő alapként szolgálhat a következő kutatásodhoz.

Nem szabad azonban megfeledkezned a helyes hivatkozási módszerekről, amelyek az adott szövegre vonatkozó követelményektől függően változhatnak! Idézéskor rendszerint mindenképp meg kell jelölni a szerző nevét, az idézett mű címét, a mű egyéb azonosító adatait (például folyóiratok esetében a folyóirat címét és számadatait, illetve a cikk oldalszámát), a megjelenés helyét, a kiadó nevét, a kiadás évét és a terjedelmet is. Online elérhető tudományos források esetében a DOI (azaz a Digital Object Identifier) egyedi azonosítóját is egyre gyakrabban meg szokás adni, mely állandó internetcímként a forrásdokumentum aktuális webhelyére vezeti az olvasót.

Fontos a plágium elkerülése is – ezt az idézetek megfelelő felhasználásával tudod elérni. A szó szerinti idézeteket mindenképp rakd idézőjelbe, hivatkozásként pedig konkrétan jelöld meg a felhasznált forrásukat! Emellett az átfogalmazott (azaz nem szóról szóra idézett) idézeteknél – tehát a parafrázisok esetében – is okvetlenül add meg a felhasznált mű részletes adatait!

A szakirodalmi műveket felsoroló hivatkozásjegyzék ideális hossza a témától függően eltérő lehet – a lényeg viszont minden esetben az, hogy minél teljesebben fogja át a kutatási területedet. Ha megfelelő és mindenre kiterjedő jegyzéket sikerül összeállítanod, akkor a dolgozatod írása is sokkal könnyebben megy majd!

Fotó: Freepik


Kivonat
fullscreenclose
printsave