A plágiumkeresők használatával könnyebbé válhat a szakdolgozatírás

2020. 09. 10.

FacebookXPinterestLinkedIn

Plágiumról akkor beszélünk, amikor valaki a saját maga által publikált munkájában sajátjaként használja és tünteti fel az eredeti szerző írását, és nem hivatkozik rá, nem jelöli meg azt forrásként. Az eredeti forrásra történő hivatkozás nélkül szintén plagizálásnak minősül egy-egy szövegrész behelyettesítése és átfogalmazása, valamint a statisztikai adatok, ábrák vagy grafikák felhasználása is.

A jogsértő cselekedetnek minősülő plágium egyaránt fellelhető tudományos, műszaki és irodalmi területen, de a művészeti alkotásoknál is egyértelműen jelen van. Mások szellemi termékei nem mindig kerülnek megjelölésre szakdolgozatok, könyvek, blogbejegyzések és weboldalak szövegezése kapcsán, valamint online és offline információt tartalmazó termékek, tréningek és prezentációk esetében.

A plagizálás kifejezetten veszélyes lehet az elkövetőre nézve, hiszen az esetleges feljelentést követően akár büntetőjogi következményekkel is járhat. Nem beszélve arról, hogy az elkövetés bebizonyosodása negatív irányban befolyásolja a vétkes fél megítélését, emellett az eset anyagi következményekkel is járhat.

Ahogy az internetfelhasználás egyre inkább az életünk részévé vált, a plagizálás sem feltétlenül maradt meg azon a szinten, ahol egy-egy szakdolgozat témáját kell kidolgozni. A plágium megnyilvánulási formái mára egyértelműen az online tartalmak irányába tolódtak. A szakcikkek egy az egyben történő átvétele, a nem jogtiszta fotók engedély nélküli felhasználása, illetve a külföldi anyagok tükörfordítása és hivatkozás nélküli publikálása egyre több problémát okoz.

Bejegyzésünk egyik célja felhívni a figyelmet a plagizálás jogi következményeire. Másrészt az elkerülés érdekében bemutatjuk a forrásmegjelölés helyes módját, végül pedig az online plágiumkereső szoftverek használatában rejlő előnyökre is rámutatunk.

A plágium jogi következményei

A plagizálás nemcsak szakmai és morális következményeket vonhat maga után az elkövetőre nézve, hanem polgári, illetve büntetőjogi szempontból is érintheti azt a személyt, aki bizonyítottan plágiumot követett el.

Ezeknél az eseteknél az eredeti szerző személyhez fűződő joga szenved csorbát. Apolgári törvénykönyv szerint plágium esetének fennállásakor a következő polgári jogi igények érvényesítésére adottak a lehetőségek:

  • egyrészt engedi annak a bírósági megállapítását, hogy a jogsértés valóban megtörtént-e;
  • a sértett kérelmezheti ajogsértő tevékenység megszüntetését, illetve a jogsértést elkövető eltiltását arra nézve, hogy tovább folytassa ezt a tevékenységét;
  • szintén kérelmezhető annak az elérése, hogy a jogsértő megfelelő kárpótlást szolgáltasson;
  • érvényesíthető a plagizálás következtében fennálló szituáció megszüntetése, az előzetes állapot visszaállítása, valamint a jogsértés útján előállított szellemi termék felszámolása;
  • továbbá szintén érvényesíthető, hogy a plágiumot elkövető fél a jogsértő tevékenység következtében szerzett vagyon előnyeit a kárvallott javára bocsássa, mégpedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak megfelelően.

Amennyiben a jogsértéssel kapcsolatban feljelentés történik, úgy a büntető törvénykönyvben foglaltak szerint aszellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények körébe tartozó bitorlás bűncselekményének megállapítására kerülhet sor. Bitorlásról beszélhetünk eszerint, ha a kérdéses dolgozat írója, vagyis a jogsértő személy állítása szerint a szóban forgó szellemi alkotás a sajátja. A szerzői vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése pedig akkor áll fenn, ha a szerző vagyoni jogai is sérülnek: vagyonban okozott kár és elmaradt vagyoni előny esete merül fel.

A helyes forrásmegjelölés módja a plagizálás elkerülésére

A plágium potenciális jogi következményeinek ismeretében joggal merülhet fel benned a kérdés, mit is kell tenni a plágium elkerülése végett, hogy az eredeti szerző jogait ne sértsük. Az, hogy pontosan mire és milyen formában hivatkozol, egyaránt roppant fontos az általad megírt munka hitelessége szempontjából. Afelsőoktatási intézmények által elfogadott egyik hivatkozási forma alábjegyzetes, a másik pedig az idézett szövegrészt követő zárójeles, más néven szövegközi hivatkozás.

Alábjegyzet száma az idézett szövegrészletet követően adandó meg csillaggal vagy felső indexbe írt számjeggyel. A részleteket a lap alján, a lábjegyzetben kell kifejteni, értelemszerűen ugyanazon a szövegoldalon, amelyen a lábjegyzet száma is szerepel. Az is sokszor előfordul tudományos művekben, hogy egy-egy lábjegyzet szövege olyan hosszú, hogy a lábjegyzet vége a következő oldalra kerül át.

A lábjegyzet egyaránt tartalmazhatja a főszöveghez tartozó háttér-információkat, valamintaszerző megjegyzéseit és egyéb kiegészítéseit is. Tehát nem csupán hivatkozások kerülhetnek bele egy másik szerző kijelentésére vagy szó szerint történő idézésére. Roppant hasznos és gyakran alkalmazott megoldás a lábjegyzetek beiktatása, hiszen a szövegben ezek segítenek elkerülni a gondolatmenet megszakítását.

Aszövegközi hivatkozás használatakor zárójelbe téve, az idézett szöveg után kell feltüntetned az eredeti szerző vezetéknevét, a forrás évszámát, valamint az idézett oldal pontos számát. Egy fiktív példán keresztül szemléltetve ezt: a (Kovács, 2017: 25) hivatkozás azt jelenti, hogy a Kovács nevű szerző 2017-ben kiadott művének 25. oldalán található az idézett kijelentés. A részletesebb forrásadatokat elegendő ahivatkozásjegyzékben kell megadnod, amely rendszerint a szakdolgozat tartalmi részét követően, a szakdolgozat végén szerepel.

Fontos ezenkívül az is, hogy a statisztikai és számadatok feltüntetésekor mindenképp támaszd alá hivatkozással az adatokat, mint a következő, szintén fiktív példánál: „Magyarország nyugdíjas korú lakossága 3,7 millió” (KSH, 2020)

Táblázatokra, ábrákra vagyképekre hivatkozva is célszerű lehetőség szerint minden fontos adatot megadni, például így: (Forrás: Simon Róbert: Az iszlám világa az ezredfordulón. História, 1999/9–10. 18. o.).

Amennyiben az internetről letöltött cikket használsz forrásként, akkor szintén meg kell adnod a szerző nevét a publikálás évszámával együtt (ha nevesítve van), kiegészítve ezt a cikk címével, a megjelenés helyével és idejével, valamint a cikk linkjének címével. Szintén illik azt az időpontot is megadni, amikor a linket olvasásra megnyitottad, a cikk tartalmát letöltötted. Például: Kreatív nyelvtanulás a jobb eredményekért. Szotar.net blog, 2019. május 16. https://www.szotar.net/blog/kreativ-nyelvtanulas-a-jobb-eredmenyekert/ (Utolsó letöltés: 2020.08.22.)

Így könnyítheti meg az életed a plágiumkereső

A plagizálás elkerülését, illetve a plágium tényének leleplezését ma már fejlett szoftveres megoldások segítik. Ezeket az ellenőrző platformokat azért is célszerű alkalmazni, mert fényévekkel gyorsabban és precízebbenteljesítenek az emberi kontrollnál.

Egy-egy komolyabb tudással bíró algoritmus percek alatt képes lehet észlelni a lopott szöveget, méghozzá az eredeti forrás pontos helyével együtt. Ráadásul több szoftver gyakorlatilag bármilyen nyelven ki tudja szűrni a plágiumot.

Az alábbiakban olyan plágiumkeresőket mutatunk be, amelyek mindenki számára könnyedén hozzáférhetők és egyszerűen használhatók.

SZTAKI – KOPI Plágiumkereső

A KOPI használata abban jelenthet segítséget, hogy azáltalad vagy mások által feltöltött dokumentumok között egyező részeket, hasonlóságot,illetveteljes egyezést tudj keresni mindössze másodpercek alatt.

A KOPI fejlesztői nyelvfüggetlen algoritmussal látták el a felületet, így a keresés lehetősége valamennyi európai nyelven rendelkezésre áll. A rendszer mindezek mellett képes az idézetek mennyiségének a mérésére, a feltöltött dokumentumok közötti átfedés mutatására, továbbá az eredeti szerzők megtalálására.

Hozzá kell azonban tenni, hogy a felületnek megvannak a maga korlátai. A KOPI ugyanis az adatbázisába a hazai és nemzetközi oktatási intézmények hallgatói által feltöltött szakdolgozatokat, dokumentumokat tartja nyilván. Mindezt a programozók igyekeztek kibővíteni egy Wikipédiára, valamint több digitális gyűjteményre kiterjedő fejlesztéssel, manapság viszont ez a viszonyítási alap már kevésnek számít a plágium minél biztosabb elkerüléséhez.

A KOPI arra a célra persze mindenképp hasznosnak bizonyulhat, hogy a saját szakdolgozatod lefuttasd az adatbázisban az esetleges egyezések kiküszöbölése végett. Az internet térnyerésével viszont már bárki létrehozhat disszertációt az internetről összeollózott tartalmakkal is.

Plag.hu

A KOPI-val összehasonlítva a plag.hu lényegesen nagyobb és összetettebb adatmennyiséggel dolgozik, hiszen a keresést 14 trillió weboldal, cikk, könyv, szakfolyóirat és periodika alapján végzi. Az ingyenesen használható felület lehetővé teszi akár ezeroldalas szövegek vizsgálatát is, egy-egy szűrés pedig legfeljebb tíz percet vesz csak igénybe.

A három országban is államilag elismert központi plágiumkeresőnek számító felületen a regisztrációt követően csak feltöltöd a vizsgálandó anyagot, a rendszer pedig könnyen értelmezhető, minden fontos részletre kiterjedő jelentést készít neked.

A kimutatás többek között felhívja a figyelmed a szerzői jogokat sértő részletekre, valamint arra, ha valahol gondolatjeleket vagy hivatkozásokat hagytál ki, továbbá arra, ha aparafrázisok és az eredeti szöveg között túlzottan nagy a hasonlóság. A plag.hu használatával 95%-os eséllyel kerülheted el a plagizálást.

Plagium.com

Angol nyelven használható opcióként a plagium.com is optimális választás lehet. A szoftver 1000 karakterig díjmentesen használható, nagyobb volumennél pedig az igényeknek, a keresés mélységének megfelelően alakul az árazás.

A felület egyaránt alkalmazható két különálló feltöltött dokumentum összehasonlítására, a plágium kiszűrését célzó gyorskeresésre, illetve összetettebb ellenőrzésre is. Az utóbbi opció az úgynevezett „deep search” elnevezést kapta. Ezt egyértelműen a számos bekezdést tartalmazó, terjedelmes írásos anyagokhoz javasolt alkalmazni.

A plagium.com felületén a szimpla Ctrl + C és Ctrl + V billentyűzetes megoldást is bevetheted egy-egy szövegrész vizsgálatához, összetettebb dokumentumoknál viszont jobban jársz afájlok feltöltésével vagy aGoogle Drive-integráció lehetőségével.

Telefonos appok

Manapság, amikor az internetezés nagy része okostelefonon történik, jogosan merül fel az igény a telefonos plágiumkereső alkalmazások iránt. A Plagiarism Checker – Duplicate Content Checker okostelefonos applikáció például könnyen használható, emellett kifejezetten sokat tudó megoldást is biztosít. Képek, cikkekvagykész szövegek ellenőrzésére egyaránt használhatod, hiszen a fentebb említett szoftverekhez hasonlóan figyelmeztet a plágium eshetőségére. Nagy előnye, hogy lokációtól és időtől függetlenül bárhol tudod használni, és még csak számítógép sem kell hozzá.

Összefoglalás

A plagizálás erkölcsi, anyagi és jogi értelemben is kockázatokkal járó tettnek számít, amelyet mindenképp célszerű elkerülnöd. Szakdolgozat, diplomamunka és egyéb tudományos munka készítésekor tehát érdemes maradéktalanul betartanod a forrásmegjelölésre vonatkozó szabályokat.

A plágium elkerülésében nagy segítséget jelenthetnek az online plágiumkereső szoftverek. Egy fejlett internetalapú rendszerrel percek alatt kideríthető ugyanis, hogy a munkád mely pontokon szorulhat még korrekcióra. Ezután teljes nyugalommal publikálhatod az elkészült írásaid, hiszen azok tökéletesen megfelelnek majd a vonatkozó szabályoknak.

Nyitókép: Freepik


Kivonat
fullscreenclose
printsave