A technológiai fejlődés a 21. század társadalmi berendezkedését egészen új mederbe terelte. Napjainkban az információ önálló értékké vált. Az információink alapján a hétköznapok során számos olyan érvrendszert állítunk fel, amelyet saját tapasztalatainkkal és intuícióinkkal bizonyítunk.

De mi történik akkor, amikor kézzelfogható tudományos alapot szeretnénk teremteni érveink alátámasztására? Mit kell tenni ahhoz, hogy a gondolataink empirikusan, azaz a tapasztalataink alapján is igazolást nyerjenek? A kutatásmódszertanezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában segít. Cikkünkben e terület legnépszerűbb módszereivel ismerkedhetsz meg.

A kutatás általános megközelítése és jelentősége

Lehet, hogy most még elképzelni sem tudod, mikor is lenne szükséged tudományos kutatás elkészítésére, azonban ennek az előfordulási esélye nem is olyan csekély. A felsőoktatásban szinte törvényszerűen megjelenik az erre való igény – és nem kizárólag a szakdolgozat írása során –, a különböző kutatások ugyanis számos projektmunka alapjaként is szolgálhatnak.Ezenkívül bizonyos munkáltatók és cégek is igényelhetik a különféle kutatási módszerek alkalmazását megkövetelő időszakos állapot- és igényfelméréseket. Például egy új termék vagy szolgáltatás bevezetése alkalmával elengedhetetlen, hogy meggyőzően érvelj az eladásra szánt újdonság és a potenciális célközönség összefüggései mellett, az érveidet pedig kutatási adatokkal tudod a legmeggyőzőbben alátámasztani.

De mi is pontosan a kutatás fogalma?

A szakirodalomban számos definícióval találkozhatsz. Bár némelyik egészen elrugaszkodottnak tekinthető, vannak köztük könnyen emészthető megfogalmazások is, amelyek lényege a következő: a kutatás az, amikor egy témakörön belül olyan egyedi kutatási kérdést, feltevést fogalmazunk meg, amelynek megválaszolásához, bizonyításához adatokat gyűjtünk, amelyeket aztán feldolgozunk, szisztematikusan elemzünk, majd az elvárt tartalmi elemeknek megfelelően szakmai publikáció keretében közzéteszünk. Az empirikus (vagyis a tapasztalatokra épülő) érvelés elengedhetetlen követelménye az ésszerűség, a logika alkalmazása, az objektív és alapos megfigyelés. A lényeg, hogy minél inkább mellőzzük saját szubjektivitásunkat.

A mennyiségi és a minőségi kutatási módszer alappillérei

A szakirodalom a  kutatási módszerek két alapvető típusát különbözteti meg, a mennyiségi (idegen szóval: kvantitatív) és a minőségi (idegen szóval: kvalitatív) kutatási módszert. A két módszer nem zárja ki egymást, ugyanis bármit is szeretnél empirikusan igazolni, ehhez mindkét típus eszköztárát ötvözheted. Lássuk részletesen, mi a különbség a két módszer között!

Kvantitatív megközelítés

A kvantitatív megközelítés alapja a számszerűsítés. Ez azt jelenti, hogy a módszer szerint az emberi tulajdonságok egyes megnyilvánulásai pontos és mérhető adatokkal egyszerűen meghatározhatóak. Ezzel az eljárással könnyen feltárható a kutatási hipotézis, feltevés alapja és háttere, ugyanis a kapott adatok segítségével a válaszokat meghatározott szabályszerűségekmentén tudod csoportosítani. A kvantitatív módszerrel a kutatás legalapvetőbb kérdéseire kapsz választ (például: mennyi?, hányan?, hány százalékban?), a mért adatokat ezért mennyiségi mutatóknakis nevezik. Leggyakoribb fajtájaként a kérdőíves kutatást tartják számon.

A mennyiségi kutatási módszer előnyei:

  • biztosítja a kutatás eredményének struktúráját,
  • −        segítségével a kutató rövid időn belül nagy információmennyiséghez jut,
  • a kvantitatív eredmények megalapozott általános jellegű következtetésekhez vezethetnek,
  • a kvantitatív eredmények könnyen átláthatóak, ezáltal gyorsabban feldolgozhatóak.

A mennyiségi kutatási módszer hátrányai:

  • a kérdező általában nem szokott közvetlenül találkozni a kutatás alanyaival,
  • a kutatási módszer kizárólag a megszerkesztett kérdések strukturált válaszait biztosítja, de a bonyolultabb háttérbeli összefüggésekre nem mutat rá,
  • a kvantitatív eljárás adatai gyakran „feketék vagy fehérek”, „a szürke mező” bizonyítására, azaz a kérdéskör árnyalására kevésbé alkalmasak.

Kvalitatív megközelítés

A kvalitatív megközelítés ezzel szemben nem az általános érvényű megállapítások feltárását szolgálja, ehelyett céljai közt a fent említett „szürke mező” elemzése szerepel. Mit is jelent ez pontosan? Ezzel az eljárással a bonyolultabb, komolyabb és mélyebb összefüggések megfigyelésére leszel képes. Ez egyébként már feltételezi a kisebb mintavételt és a kisebb elemszámú adat felhasználását is. Általánosságban elmondható, hogy az ilyen típusú kutatásnak a legtöbben nagyobb hitelességet szavaznak, mivel pont a specifikus helyzeteket veszi górcső alá – innen jön a „minőségi” elnevezés is. A kvalitatív kutatási módszer leggyakoribb típusainak az interjús vizsgálatok tekinthetőek.

A minőségi kutatási módszer előnyei:

  • a befogadó megértheti a kutatás miértjeit,
  • a befogadó megismerheti a jelenség mélységeit (például a célcsoport/célszemély gondolkodását, bizonyos helyzetre adott reakcióját),
  • bensőségesebb kontextust teremt,
  • a kutató közelebbi viszonyba kerül a célcsoporttal/célszeméllyel,
  • a befogadó is könnyebben azonosul a kutatás relevanciájával.

A minőségi kutatási módszer hátrányai:

  • bár a kutatás hitelességét építi, épp ugyanannyira veszélyezteti is, ugyanis a kontextusba való belehelyezkedés szubjektivitást, végül pedig elfogultságot is sugallhat,
  • a kvalitatív felmérésekhez tartozó folyamatok mind időigényesek,
  • a minőségi eljárás kevesebb adatot biztosít, ami csökkenti a kutatás reprezentativitását (vagyis azt, hogy az adatok hitelesen és eredményesen bizonyítják-e a kutató korábban megfogalmazott hipotéziseit).

A legnépszerűbb mennyiségi és minőségi kutatási módszerek

Kérdőíves kutatás

A kérdőíves kutatás írásos formában elkészített, lényegre törő és általánosított felmérés, amely egyértelműen a legnépszerűbb kvantitatív módszerek egyike. Ennek oka az, hogy a jól irányított kérdéseivel rövid idő leforgása alatt hatalmas és releváns információmennyiséget képes biztosítani. Igen ám, azonban az elkészítése korántsem egyszerű: fokozott koncentrációt és jól megszerkesztett struktúrát igényel, hiszen a megbízhatóságáról éppen az árulkodik majd, hogy mennyire átgondolt a szerkezete, és a kérdéseire adott válaszok milyen mértékben támasztják alá a kutatási felvetéseket. Elkészítése során nem szabad megfeledkezni azokról a szerkezeti elemeiről sem, ahol a kutató bemutatja magát és prezentálja a kutatási célját a kitöltő számára.

Kérdőívkészítés lépésről lépésre:

  1. Ismertesd a kutatási célodat a válaszadóval!
  2. Mielőtt belevágsz, jól gondold át, mely kérdésekre akarsz feltétlenül választ kapni, tehát állítsd fel azokat a kutatási hipotéziseket, amelyeket alátámasztani vagy cáfolni szeretnél!
  3. Határozd meg a célcsoportodat, majd a kérdőív típusát és a kérdések típusait!
  4. Törekedj minél átláthatóbb és egyszerűbb kérdések megszerkesztésére! Itt vedd figyelembe az általad meghatározott célcsoport beállítottságát többek között a biológiai nem, a kor és az iskolai végzettség szempontjából is!
  5. Alkalmazd a tölcsérelvet, azaz a legegyszerűbb kérdéstől haladj a legbonyolultabb felvetésig!

Interjúkészítés

Mint már említettük, az interjú a kvalitatív kutatások közkedvelt fajtája, mert segítségével összefüggéseiben és mélységeiben látható át a kutatott terület. Szubjektív műfajnak tekinthető, így az interjúból nyert adatok nem számszerűsíthetőek. Sajátos élményeket, érzéseket, vágyakat, attitűdöket, hiedelmeket tár fel és kategorizál annak érdekében, hogy elősegítse a kutatási téma pontosabb megismerését.

Minden minőségi módszerről elmondható, így az interjú esetében is igaz, hogy a kérdező személyisége és moderáló képessége kifejezetten hangsúlyos szerepet tölt be. Az interjú készítése hierarchikus kapcsolatot feltételez, azonban empátiával és alázattal könnyen orvosolható az ebből fakadó esetleges kellemetlenség. Személyes jellegéből kifolyólag fontos a bizalmi viszony kialakítása, hiszen a kérdező és a kérdezett kapcsolata kifejezetten törékennyé válhat, amikor a kérdések ingoványos érzelmi területeket érintenek.

Interjúkészítés lépésről lépésre:

  1. A témakör hátterének alapos feltárása után határozd meg azt a célszemélyt/célcsoportot, akivel/amellyel interjút szeretnél készíteni!
  2. Több kategória mentén is válaszd ki az interjúnak azt a típusát, amely a legjobban illeszkedik a kutatási témádhoz! (Választhatsz például egyéni vagy csoportos interjút, spontán, mély- vagy kevert interjút stb.)
  3. Készítsd el az interjúvázlatot, amelyben már eleve összegzed, mely kérdésekre kell mindenképp választ kapnod a beszélgetés(ek) során!
  4. Vedd fel a kapcsolatot a megfelelő személyekkel/csoportokkal, és ismertesd velük a kutatási témád célját!
  5. A beszélgetések során törekedj a bizalmi helyzet megteremtésére, és ha a téma megkívánja, nyugodtan térj el az előre megfogalmazott kérdéseidtől! Mindenképp ügyelj arra, hogy a fókusz ne vesszen el, de az persze sosem árt, ha spontán és értékes információkkal bővíted az adatszerzést!
  6. Végül gépeld le a nyersanyagot, és elemezd az interjúk tartalmát! Ilyenkor ne kizárólag a kimondott szavakra koncentrálj! Figyelj a hangszínre és a hanglejtésre is! Idézd fel azt is, hogy az interjúalany(ok) nem verbálisan miként kommunikált(ak)!

Dokumentum- és tartalomelemzés

A kutatási módszerek részletesebb megismerése során juthatunk el az egyre specifikusabb vizsgálódási területekig is, mint amilyennek a dokumentum- és a tartalomelemzésis számít. Szintén kvalitatív metódusról beszélünk, amely során a rögzített kommunikáció segít a témakör feltárásában. Ilyenkor elsősorban a következő kérdések megválaszolásával mutathatsz rá az összefüggésekre: ki(k)?, mit?, ki(k)nek?, miért?, hogyan?, milyen hatással? Az elemzési források között gyakorlatilag bármi szóba jöhet, ami a kutatást előre viszi: például tankönyvek, szakmai folyóiratok, szóbeli előadások írásos jegyzetei vagy akár videófelvételek, művészeti alkotások, online cikkek és blogbejegyzések is felhasználhatóak.

Ahhoz, hogy a módszer megbízható legyen, fontos, hogy a mintavétel minél reprezentatívabb számadatokkal rendelkezzen. A tartalomelemzés a felkészülés, a megfigyelés és az adatok feldolgozása szempontjából is időigényes folyamat, amely során a kódolás különösen nagy pontosságot igényel. A kódolás során ugyanis az adott közléseket adatokká kell alakítani, majd a kiválasztott tartalmi elemeket kategorizálni kell. A megbízhatóságot végül az állandóság mértéke fogja biztosítani. Eszerint bizonyos időintervallumon belül a kódolási rendszer változatlan marad, azaz eltérő helyzetben is ugyanazokat az eredményeket produkálja.

Statisztikai források, adatbázisok vizsgálata

A statisztikai forráselemzés gyakorlatilag a tartalomelemzés rokon módszere, azzal a különbséggel, hogy a meglévő adatokat nem szövegesen, hanem számadatokként vizsgálod. Ezt a kutatási módszert érdemes akkor alkalmazni, amikor egy adott fogalom hátterét pontos és számszerűsített adatokkal szeretnéd feltárni.

Itt nagyon fontos, hogy mindig figyelj a meglévő adatbázisok elemzési egységeire, nem mindegy ugyanis, hogy az adatok egyéneket vagy csoportokat reprezentálnak, hiszen az egyedi és a csoportos összefüggések nem feltétlenül egyeztethetőek össze. Ráadásul abban az esetben, ha egy statisztika nem ugyanazokkal a változókkal mutatja be a kutatási területed, mint amelyekkel te dolgozol, csak nagyon meggyőző logikai érvelés mellett tudod csak felhasználni az adataidat empirikus bizonyítékként.

Kutatás a szakdolgozatban

A felsőoktatási tanulmányok befejezéséhez elengedhetetlen a szakdolgozat elkészítése, amelynek létjogosultságát a saját kutatásod eredményessége bizonyítja majd. Bármilyen témakört is választasz, mindenképpen ügyelj a dolgozat szerkezetére, az összes strukturális szempontból fontos elem szerepeltetésére! Mindenképpen alaposan ki kell dolgoznod írásban tehát a problémafelvetést, a szakirodalmi háttér bemutatását/kibontását, a hipotéziseid indoklását, valamint a kutatás módszertanát és stratégiáját, az eredményeid ismertetését, valamint a levont konklúzióidat!

A céljaidat a lehető legegyszerűbb módon fogalmazd meg! A kutatási feltevéseidet pedig a későbbiekben meghatározott változók mentén határozd meg! Az eredményes dolgozat érdekében törekedj a hipotéziseid minél logikusabb alátámasztására, de fontos, hogy megfelelő cáfolatot is képes legyél felállítani!

A fenti alapelvek betartása mellett garantált sikerre tehetsz szert!

Nyitókép: Freepik

Kapcsolódó cikkek