Tanácsok szakdolgozathoz: hogyan fogj neki a munkának?

Az egyetem utolsó évében szakdolgozatot is írnod kell. Bár a szorgalmi időszak alatt kevesen foglalkoznak a vizsgákra való felkészüléssel, a szakdolgozattal kapcsolatban mindenképp arra buzdítanánk, hogy kezdd el időben a munkát, különben pótolhatatlan lesz a lemaradásod. Ebből a cikkből megtudhatod, hogyan lehet befutó a te szakdolgozatod is!

Téma, cél és hipotézis: mi a különbség?

Röviden összefoglalva, a szakdolgozatod célja az, hogy bizonyítsa egy adott témában való jártasságodat egy érvényes hipotézis felállításán keresztül, annak igazolásával vagy cáfolásával. Ezt most elsőre nem feltétlenül értetted? Nyugi, kifejtjük!

Témaválasztás

A témaválasztásnál két dolgot is érdemes figyelembe venned: hogy az adott téma kapcsolódjon a szakodhoz, illetve a tárgyaidhoz, és hogy az érdeklődési köröddel is összhangban legyen, mert a jól megírt munka alapja a téma iránti őszinte érdeklődés.

Mielőtt elköteleződnél egy számodra szimpatikus téma mellett, nézz utána, könnyen hozzáférhetőek-e a szükséges felhasználandó források, így jelentős anyagi kiadásoktól és persze némi utólagos zsörtölődéstől is megkímélheted magad.

Célok kitűzése

A szakdolgozat fő célja, hogy bizonyítsa az adott témában való jártasságodat és azt, hogy képes vagy az egyetem alatt tanultakat, illetve a szakirodalmat és a forrásokat értő módon alkalmazni. A cél kitűzésekor légy nagyon átgondolt, ugyanis ha a cél nem teljesül, a dolgozatod értéke alacsony lesz!

Hipotézis

A hipotézis egy előzetes feltevés, amelyet a dolgozat megírásával, illetve a kutatómunkád révén igazolsz vagy cáfolsz. A hipotézis nem kérdés, hanem egy állítás! A dolgozatírónak tehát nem egy kérdést kell felvetnie, hanem az előzetes kutatási eredményei alapján állítania valamit az adott szakterületen.

Döntsd el, hogy milyen típusú szakdolgozatot készítesz!

Alapvetően kétféle szakdolgozattípusról beszélhetünk a kutatás módja szerint: létezik primer és szekunder kutatás.

A primer kutatás a saját munkád, amikor közvetlenül az adatokból szerzel információt, azaz kérdőívek és interjúk révén önállóan dolgozod fel a választott témát.

A szekunder kutatás a mások által összeszedett adatokban való kutatás, azaz a már megírt, elkészített anyagok feldolgozását jelenti.

A munkád kezdetekor készíts kutatási tervet, azaz lásd előre, milyen stratégia mentén fogod megírni a szakdolgozatot.

A kutatás során érdemes először a fókuszcsoportos interjúkra (egyfajta csoportos beszélgetés, amit a kutató moderál) koncentrálni, és csak akkor nekiállni a kérdőívezésnek, amikor már kezdesz mintákat kihallani az interjúkból!

Ehhez persze elengedhetetlen, hogy legyen némi tapasztalatod a témában, hiszen ismeretek hiányában nem tudnál megfelelő opciókat ajánlani a kérdőívet kitöltőknek.

Ezért még egyszer hangsúlyozzuk: mielőtt számadatokká alakítanád az állításaidat, csináld meg az interjúkat!

Vázlat nélkül ne kezdj el dolgozni!

A vázlat nem egyenlő a kutatási tervvel! A vázlat célja, hogy útmutatóként szolgáljon neked a munkád során, és hogy segítsen megmutatni a konzulensednek, miről és hogyan szeretnél írni. Ha úgy vesszük, ez tulajdonképpen egy jegyzet arról, mi mindent kell majd megcsinálnod ahhoz, hogy a munkád végeztével egy kész szakdolgozatot tarthass a kezedben!

Ennek minimum tartalmaznia kell a címet, a fő fejezetek címeit és a leendő irodalomjegyzéket. Ha elfogadod a tanácsunkat, mégsem állsz meg a minimumnál, és belefogalmazod a hipotézist és az alfejezeteket is! Így előre láthatod, milyen fába vágod a fejszédet, és még idejében tudsz módosítani az esetleges téves elképzeléseiden!

A konzultáció igenis fontos: használd fel a tanárod tudását is!

Ne becsüld alá a konzultációkban rejlő lehetőséget! A tanárod tudása is egy forrás, amit érdemes használnod! Épp ezért a konzultációkra ne terhes kötelezettségként, hanem lehetőségként gondolj!

Az időpontok révén elengedhetetlen, hogy következetes legyél, és folyamatosan haladj a munkával. Másrészt, ha elakadnál, az oktató segíthet a munka továbblendítésében. Harmadrészt pedig, ha esetleg tévútra tévednél, idejében jelezni tudja. Hidd el, jobb, ha a konzulensed a konzultációk alkalmával világít rá az esetleges hibákra és tévedésekre, nem pedig a szakdolgozatod értékelésekor.

Mivel a konzultáció sikeressége leginkább rajtad múlik, fontos, hogy felkészülten érkezz, és tudd, miben szeretnéd kérni a konzulensed segítségét vagy útmutatását!

Nem kell feltétlen könyvtárba járnod a szakirodalomért!

Azt mondják, a jó szakdolgozat könyvtárban születik, és ezzel mi is maximálisan egyetértünk! Jó hír, hogy mivel ma már a könyvtár online is létezik, a kutatómunkát akár az interneten is végezheted! Egy nyomós érvünk mégis lenne a klasszikus könyvtár mellett: ahogy a konzulensed, úgy a könyvtárosok is hiteles „forrásnak” számítanak, bátran hagyatkozhatsz a tudásukra! Természetesen a munkát ők sem fogják helyetted elvégezni, de a hiteles és jól használható könyvek megtalálásában rengeteget tudnak segíteni!

Dolgozhatsz elsődleges és másodlagos forrásokból is: előbbi egy bizonyos területtel és problémával foglalkozik, utóbbi az ezzel foglalkozó szakirodalmak és bibliográfiák listája.

A szakirodalmak kiválasztásakor két fő szempont lebegjen a szemed előtt: a relevancia és a hitelesség.

Ahhoz, hogy a felhasználandó könyveknél ez stimmeljen, bizony a kutatómunkád kezdetekor akár egy egész napot is erre kell szánnod a könyvtárban! Ha viszont ezzel megvagy, már otthonról, online is használhatsz egy e-könyvtárat!

4 tipikus hiba, amit ha elkövetsz, buktad az egészet

A jó szakdolgozat ismérveit hosszasan sorolhatnánk, a rossz dolgozat viszont már az alábbi négy dologról is megismerszik. Ezekre a hibákra figyelj oda, és kerüld el őket messzire a siker érdekében!

Hivatkozások hiánya, rossz hivatkozások, plagizálás

Ez az egyik leggyakoribb hiba, amit az internetes kutatómunka és a mindössze két kattintásos „copy paste” funkció révén sokan akaratuk ellenére is művelnek. Ha egy gondolat nem a sajátod, de forrásmegjelölés nélkül szerepelteted, máris plagizáltál!

A szakdolgozati útmutatóban részletes leírást találsz a szakszerű hivatkozás hogyanjához, ezért javasoljuk, hogy alaposan olvasd át még egyszer és a munkád során is térj hozzá néha vissza a biztonság kedvéért!

Ráadásul ma már plágium-ellenőrző oldalak is működnek a neten, így leadás előtt online is ellenőrizheted, hogy rendben van-e a szöveged!

Kevés szakmai munka, elemzés és/vagy önálló gondolatok hiánya

Ha szakszerűen és hibátlanul hivatkozol az összes felhasznált forrásra, idővel észreveheted, hogy a szakdolgozatod nem más, mint mások gondolatainak és adatainak a halmaza. Pedig a szakdolgozat egy önálló művet kell hogy jelentsen, így elengedhetetlen, hogy az önálló gondolataid, elemzéseid és a saját kutatómunkád is helyet kapjon benne!

Mivel ez az írás a tájékozottságodról és egy témában való szakmai felkészültségedről kell bizonyosságot adjon, elengedhetetlen, hogy a felhasznált irodalmak és adatok alapján önálló következtetésekre is juss!

Rossz struktúra

Egy jó struktúra már fél siker: ha megtalálod a helyes szerkezeti arányokat, nemcsak könnyebben megy majd a munka, de a szakdolgozat olvasóját is átlátható, érthető rendszeren keresztül vezetheted be az általad választott témába. A jó struktúra ismérve, hogy az olvasó már a tartalomjegyzéket átfutva is azt érzi, pontosan tudja, mit és hogyan fog kapni a dolgozatodtól!

Nem megfelelő nyelvezet, hangnem

Meglepő, de ez a hiba annak ellenére is gyakori, hogy szerintem kétség sem fér hozzá: a szakdolgozatnak szakmai nyelven kell íródnia. A pongyola fogalmazás, a szleng használata csakis abban az esetben megengedett, ha ez a dolgozatod témája.

A legnagyobb hiba, amit véthetsz

Talán meglepő lesz, amit most mondunk, de sokan nem a halogatás miatt csúsznak meg a szakdolgozatírással, hanem a túlságosan alapos és részletes „felkészülés” miatt.

Örülünk, hogy idáig eljutottál ebben a cikkben, de most itt az ideje, hogy valóban neki is kezdj a munkának! Válaszd ki azt a szakmai témát, ami nagyon tetszik, így a húzósabb napokon sem fogy majd el a kíváncsiságod és a lendületed!

Ha pedig további kérdőjelek lennének a fejedben, javasoljuk, kezdd a kutatómunkát egy személyes interjúval: tedd fel a kérdésedet valaki olyannak, akit már kitüntettek egy jeles értékeléssel a szakdolgozata miatt.

Nyitókép: Freepik