Amikor bejutsz egy felsőoktatási intézménybe, egyre többször szembesülsz azzal, hogy már a feladat meghatározását sem érted. Mi az a kutatási terv, miért kell egyáltalán ilyennel foglalkozni? Olyan, mint az esettanulmány, vagy mint a prezentációkészítés? Nem egészen.

A kutatási terv lényegre törően, de annál precízebben vázolja fel egy kutatás legfontosabb lépéseit: például miért érdemes foglalkozni egy adott jelenséggel. Ha jól csinálod, lehet, hogy előre megalapozod egy szakdolgozat vagy doktori disszertáció alapjait. Mitől lesz menő a kutatási terved? Megmutatom!

Miért fontos kutatási tervet készíteni?

A kutatási terv olyan, mint egy ház alaprajza, amelyben pontról pontra meg van határozva, hogy mi hova kerül, és miért. A kutatási terv elkészítésével pontos képet adsz arról, hogy milyen eszközökkel, vizsgálati módszerrel végzed el a kutatás legfőbb lépéseit.

Egy vizsgálat több ponton is elbukhat, például nem megfelelő fókuszcsoportot választasz, vagy nem a megfelelő mintavételi módszerrel kezded el a munkát. A több szem többet lát elvén, ha át tudod beszélni szaktanárokkal/csoporttársakkal a kutatási terv alapjait, sokkal nagyobb az esélye, hogy már előre ki tudod szűrni a vizsgálat buktatóit. Természetesen hibák mindenkinél előfordulnak, de nem mindegy, hogy milyen módon és mekkora mértékben.

A legmenőbb kutatási terv 7 lépése

1. Az alapok lefektetése: a kutatási célok meghatározása

Az első lépés általában az egyik legnehezebb feladat. Ilyenkor meghatározod, hogy mi a vizsgálat célja, és ami még fontosabb, hogy miért tartod relevánsnak a kutatást? Esetleg történt valami, ami nagy port kavart a médiában, vagy rábukkantál egy új társadalmi jelenségre, amelyet szeretnél megvizsgálni? Ha sikerül pontosan megfogalmazni a kutatásod paramétereit, innentől csak könnyebb döntések várnak rád.

Bármi is legyen tehát az indíték, tisztázd a legelején. A pontos témakör meghatározásával sokkal könnyebb eldönteni, hogy 1) leíró/feltáró jellegű kutatást kell végezni, és azt is, hogy 2) ki lesz a számodra megfelelő célcsoport.

2. A kutatás alátámasztása: a szakirodalmi háttér feltérképezése

A következő lépés a releváns szakirodalmi háttér feltérképezése. A kutatási előzmények sorában az egyik legidőigényesebb, de egyben legfontosabb feladat, hiszen a szakirodalmi háttér segítségével válik a dolgozat tudományosan elfogadottá.

A forrásanyagokat nem elég elolvasni és kijegyzetelni, kötelező kritikus szemmel is megvizsgálni őket. Számos jelentős, lehivatkozható tudományos cikket találsz már az interneten, azonban ha nem figyelsz, lehet, hogy elavult gondolatokkal próbálsz érvelni. Ne legyenek illúzióid, így van ez a könyvek esetében is – csak körültekintően!

3. A kutatás relevanciája: problémafelvetés és hipotézis

A kutatási terv első pontjában már tömören bemutatásra került, hogy mit szeretnél vizsgálni, de csak a harmadik pontban következik a lényeg: a problémafelvetés tárgyalása, és a hipotézisek felállítása. A hipotézisek – más néven kutatói feltevések – az általad vizsgált terület „problémamegoldására” irányulnak.

A problémát ilyenkor ne pejoratív módon definiáld, tudományos szemmel a megválaszolatlan kérdéseket is problémának nevezzük. A feltételezés gyakorlatilag a kutatás tételmondata, a kutatási kérdésre adott feltételezett válasz, amely a vizsgálat után vagy beigazolódik, vagy megdől. Részletes, kellően átgondolt érvrendszerrel dolgozz, amelyben az állítások mellett megjelennek a saját cáfolatok is!

4. A kutatás fogalmai: konceptualizálás

Amikor a kutatási terv negyedik pontjához érkezel, akkor az elméleti gondolatokat, felváltják a gyakorlati megközelítések, mint a fogalmak pontos tisztázása. A konceptualizálás az adatgyűjtés egyik mérföldköve, amely bebizonyítjahogy valóban azt vizsgáljuk és mérjük, amire szükségünk van. A felmerülő fogalmak folyamatos finomításának köszönhetően a kutatás hitelességet nyer, tisztázza a homályos fogalmi kereteket.

5. A kutatás mérési szintjei: az operacionalizálás

A fogalmak tisztázásának kiegészítése az operacionalizálási folyamat, amely méri a felmerülő eljárásokat és változókat. Amikor a kutatási terv ötödik pontjánál jársz, akkor a vizsgálat módszertanát – a begyűjtött adatokat kvalitatív (minőségi) vagy kvantitatív (mennyiségi) eljárással végzed – és a mintavétel módját határozod meg (például interjút vagy kérdőívet készítesz). Ennek eldöntésében gondold végig az

  • adatok jellegét (megbízható/mélyreható),
  • az alany és kutató kapcsolatát (közeli/távoli),
  • a kutató helyét az alanyhoz képest (bennfentes/kívülálló),
  • a kutatási stratégia jellegét (statikus/folyamatos),
  • a magyarázat jellegét (törvényszerű/egyedi),
  • és a társadalmi valóságának a képét (szereplőktől független/szereplők által konstruált).

Ha ezzel megvagy, akkor markánsan megmutatkozik, hogy mivel érsz el sikeresebb eredményt a kutatás során.

6. A kutatás elemzése: a választott mintavétel kidolgozása

Ha sikerült eldöntened, hogy számodra melyik adatgyűjtési módszer lesz a leghatékonyabb, akkor a kutatási terv egy sarkalatos pontjánál tartasz. Hatodik lépésként egy komplex feladat vár rád, a kérdőív/interjú kérdéseinek kidolgozása.

Az interjú sokszor eltérhet a megszerkesztett kérdések sorától, azonban figyelni kell, hogy a szerkezeti egység ne essen szét. A kérdőívet érdemes ismerősökkel tesztelni, mielőtt elküldöd az általad kiválasztott célközönségnek, hiszen ilyenkor sok logikai bukfenc a felszínre törhet. A kérdőív és az interjú szerkezeti egységei a kutatástól függően változhatnak.

7. A kutatás ütemterve: timeline készítése

A menő és jól strukturált kutatási terv végállomása egy időbeosztás készítése. A határidők meghatározásával egy strukturált keretet adsz a vizsgálatnak. Nemcsak a „határidő parákat” kerülöd el egy timeline felállításával, de így a munkafolyamat sem csúszik ki a kezed közül.

Az időbeosztás csak iránymutató, ne frusztráljon, ha nem pont ott és akkor valósul meg valami, ahogyan te azt megálmodtad. Ha szereted az átlátható dolgokat, akkor szöveges megfogalmazás helyett táblázatban tüntesd fel a kutatás lépéseinek ütemtervét.

5 gyors tipp a profi kutatási terv elkészítéséhez

A jól elkészített kutatási terv a hatékony tanulás mellett, a nyugis szorgalmi időszak, és ezáltal a stresszoldás kulcsa is. Ha mindent megterveztél, sok baj már nem érhet. Szeretnél még 5 gyors, tuti, ropogós, friss tippet? Legyen meg a te akaratod.

1. Dizájnos első benyomás

Attól, hogy egy Word fájlról vagy egy darab papírról beszélünk, a külső nem elhanyagolható. Teremts stílust a kutatási terved dizájnjával! Készíts címlapot, figyelj az oldalszámokra és a betűtípusokra, legyél következetes a szerkesztés során – minden maradjon egységes! Ha jól csináltad, akkor gyorsolvasás után is megmaradnak a leglényegesebb információk. Az igényesség menő!

2. Egyszer volt, hol nem volt…

…még az Óperenciás-tengeren is túl? Még mit nem. A kutatási terv tartalmát ne Ádámtól és Évától kezd el, és lehetőleg még napjainkban fejezd be: két oldalnál ne legyen hosszabb, mert teljesen felesleges. Kövesd a 7 lépéses szabályt, és fogalmazz minél lényegre törőbben és precízebben!Hidd el, megéri az áldozatot, ez is az összeszedettség része.

3. Tudományos értékteremtés

Ahhoz, hogy a konyhanyelven és a szubjektív véleménynyilvánításon túlmutass a kutatási terveddel, alaposan nézz utána a meglévő forrásaidnak. Nem győzöm felhívni a figyelmet a szakirodalmi háttér relevanciájára, de ennek oka van. Ha ezer százalékra szeretnél menni, keress fel a témában már sokat elért szakembereket. Kérj tanácsot, teremts értéket!

4. A témaválasztás Bugattija

Egy kutatási téma kiválasztása során sokan abba a hibába esnek, hogy egy nagyon népszerű témát választanak. Nincs ezzel semmi gond, de nehéz benne újat felmutatni, a lerágott csont pedig nem menő. Próbáld megtalálni a „piaci rést” és a legkülönlegesebb aspektust, amit úgy hívunk, újdonság!

5. Folyamatos ellenőrzés

Kisgyerekként neked is meggyűlt a bajod a matematikai egyenletek ellenőrzésével? Persze nem azért, mert nem tudtad, hogy kell, csak mindig rávilágított, hogy valamit elrontottál, és kezdheted elölről. Akármennyire is idegesítő és kockázatos, mindig ellenőrizd vissza a munkádat! Inkább vedd észre a hibákat, mint hogy végül az eredmény egy nem reprezentatív kutatás legyen.

A jó kutatási terv képet alkot rólad

Egy jól összeszedett kutatási terv elismerés. Ha egyetemi professzorok hada a te kutatási terveddel példálózik, akkor nemhogy megjegyezték a neved, de el is ismerik, amit alkottál. Ez a munkamorál sokat segít majd a későbbi pályaválasztás során, csak mindig törekedj az igényességre, a stílusra és a kritikus szemléletre.

Nyitókép: Freepik

Kapcsolódó cikkek