Mindegy, hogy az iskolapadot koptatod, vagy felnőtt fejjel okosodnál, egy ütős jegyzettel nem maradnak majd el az eredmények. Ha jól építed fel, és ügyesen ragadod meg a lényeget, néhány oldalba sűríthetsz egy vaskos könyvet – ezt pedig garantáltan szívesebben veszed majd kézbe, mint egy fél tégla méretű kötetet. Arról nem is beszélve, hogy a jegyzetelés hatékony tanulás is egyben: ha leírod a lényeget, az rögtön meg is marad a fejedben. A cikkből megtudhatod, hogyan vágj neki a feladatnak, emellett hasznos tippek garmadájával is segítek.

Milyen egy jó jegyzet?

Ahány ember, annyi tanulási módszer. A jegyzeteknél azonban van néhány alapszabály, amihez érdemes tartanod magad. Fogadd meg az alábbi tanácsokat, és törekedj rájuk minden esetben!

  • Legyen megfelelően tagolt! Egy tömör, zsúfolt szöveg olyan, mint egy Rorschach-teszt. Fogalmad sem lesz, mit kéne látnod benne.
  • Emeld ki a lényeget! Ha különböző színeket, betűméretet és nagybetűket használsz, a jegyzet nemcsak hatékony, de mutatós is lesz.
  • Próbálj szépen írni! Mármint a kézzel készült jegyzeteknél. Fontos a sebesség, de fontosabb, hogy ne kelljen kódfejtőket hívni a jegyzethez.
  • Adj okot! A jegyzetedben jelenjenek meg az összefüggések, ok-okozati kapcsolatok. Ehhez használj nyilakat! Sokat. Nagyon sokat.
  • Lásd át a káoszt! Akárcsak én ezt a cikket, te is tagold címekkel, alcímekkel a szöveget. Később ráérsz majd megköszönni.

Kézzel vagy géppel?

Akik a kézi jegyzetelésre esküsznek, azzal érvelnek, hogy ez a megoldás segíti a legjobban a koncentrációt. Ráadásul a művész is kitörhet belőled, hiszen ki ne rajzolgatná tele alapokat? Ez pedig nemcsak jó móka, de a memóriát is serkenti. Az ellenzők azonban joggal mondhatják, hogy a papírfecnik könnyen elveszhetnek, ráadásul sokszor olvashatatlanok.

Éppen ezért sokan már a tabletjüket vagy a laptopjukat használják jegyzeteléshez, olyan alkalmazásokkal, mint a Word vagy az Evernote. Kétségtelen, hogy ez a módszer a gyorsabb, a jegyzetet pedig feltölthetjük egy bombabiztos felhőbe, így másokkal is megoszthatjuk. Igen ám, de egy kütyün mindig akad valami, ami eltereli a figyelmünket, arról nem is beszélve, hogy papírt, tollat kérhetünk a padtársunktól. Ha a laptop maradt otthon, kellemetlenebb a helyzet.

Hogyan jegyzetelj az órán?

Ha hatékonyan jegyzetelsz az órákon, a legdurvább szorgalmi időszak sem fog majd ki rajtad. Némi gyakorlással tökélyre fejlesztheted a módszered, a kezdőlépésekben pedig segítek pár jó tanáccsal.

Csak azt írd le, ami igazán fontos! Jó, jó, mondhatod erre, de honnan tudjam, mi az? Egy jó előadó szekciókra osztja az előadását, ezek végén pedig összefoglalja a lényeget. Ekkor jön el a te időd! Óraközben pedig figyelj azokra a szavakra, melyek elárulják, hogy kulcskérdésekről van szó: ilyen, ha az oktató fontosnak, nélkülözhetetlennek vagy kiemelkedőnek nevezi az infót.

Ha pedig már az információknál tartunk, érdemes a dátumokat, neveket lejegyzetelned, néhány kulcsszóval megtámogatva. Írj fel magadnak kérdéseket, melyekre választ vársz az óra során, vagy amikhez később majd önállóan visszatérhetsz! Tudom, hogy sokan ódzkodnak tőle, mégis célszerű az első sorba ülni. Igen, szem előtt leszel, viszont mindent tisztán hallasz majd, és nem maradsz le semmiről. Főleg, ha a telefonodat is kikapcsolod, vagy legalább is lenémítod.

4 bevált jegyzetelési módszer

Most, hogy ennyit beszéltem a hatékony jegyzetelésről, ideje megismerkedni néhány konkrét metódussal. Ezeket az eljárásokat a világvezető egyetemein fejlesztették ki, és nemcsak akkor jönnek majd jól, ha otthon tanulsz egy tankönyvből. Később is nagy hasznukat veszed majd, ha a munkahelyeden egy kutatási tervet[1]  vagy esettanulmányt kell készítened, esetleg prezentációkészítéssel bíznak meg. Sőt, a módszerek egy része az órai jegyzetelés során is beválik majd. Ha pedig eléred a pro-szintet, mindig tudni fogod, melyik technikát válaszd az adott tantárgyhoz, témához vagy előadóhoz.

1. Cornell-módszer – A szentháromság

A Cornell Egyetemen kidolgozott jegyzetelési technika mára az egyik legelterjedtebbnek számít a tanulók körében. Egy igazán egyszerű, de nagyszerű módszerről van szó, melyhez mindössze néhány A4-es lapra lesz szükséged, melyeket három részre osztasz. A papír oldalára kerül a Felidézés oszlop, az alsó részre az Összegzés, míg a fennmaradó helyre kerülnek maguk a jegyzetek.

A Cornell-technika attól igazán hatékony, hogy már olvasás közben megkezded a tananyag feldolgozását, később pedig stabil alapokkal idézheted fel a lényeget. Nagy előnye, hogy kifejezetten strukturálttá teszi az információt, ahhoz azonban, hogy igazán hatékonyan tudd alkalmazni, kell némi rutin.

Mind órai, mind tankönyvi jegyzeteléshez tökéletes – utóbbi esetében pedig a PQ4R módszerrel is érdemes közelebbi barátságot kötnöd.

2. Gondolattérkép – Open your mind!

Képzelj magad elé egy fát, ahonnan csak le kell szedned az információkat! Jól hangzik, nem? Pontosan ezt kínálja a gondolattérkép, ami elsősorban a vizualitásra és az asszociációkra támaszkodik. Akár egy több száz oldalas kötetet is összesűríthetsz egyetlen A4-es oldalra, így egy pillantással átláthatod a folyamatokat és az összefüggéseket.

Hogyan kezdj neki? Tedd magad elé a papírt fektetve, és rajzold meg a fa törzsét, ami a fő téma lesz. Ebből ágaznak majd le a különböző altémák, melyeket kulcsszavakkal jelölhetsz. Annyi ágat rajzolhatsz, amennyit csak a tananyag megkíván.

Kiváló választás nyelvtanuláshoz vagy otthoni készüléshez, ugyanakkor órai jegyzetként messze nem annyira hatékony, mint a többi megoldás.

3. Vázlatos módszer – A jól bevált technika

A vázlatos jegyzetet már te is használtad, legfeljebb nem tudtad, hogy így hívják. Igazi klasszikus, amit már az általános iskolában elsajátítunk. A főbb gondolati egységek itt szépen egymás alatt, pontokba és alpontokba rendezve követik egymást, akár hosszú-hosszú oldalakon keresztül. Egyesek csak kulcsszavakat írnak fel, míg mások az egész mondatokra esküsznek.

Gyorsaságban ez a módszer verhetetlen, ráadásul szinte alapkészségnek számít mindenkinél, ezért órai jegyzetelésnél bátran kapd elő a tarsolyodból. Ugyanakkor bizonyos tantárgyak esetében érdemes elkerülni, hiszen matematikai vagy kémiai formulák leírására nem alkalmas. További hátránya, hogy az egyes pontok utólag nehezen bővíthetők, ezért komplexebb fogalmak jegyzetelésére sem a legjobb választás.

4. Táblázatos módszer – Rend a lelke mindennek

Ha a tananyag, amin át kell rágnod magad, jól elkülöníthető kategóriákra, érdemes adnod egy esélyt a táblázatos módszernek. Nomen est omen: ebben a technikában táblázatokat rajzolsz a papírra, melyek megfelelnek egy-egy témakörnek. Később az oszlopokat szépen feltöltöd a lényeges infókkal, így egy nagyon rendezett és átlátható jegyzettel leszel gazdagabb.

Kifejezetten jó választás, ha az összefüggésekre kell fókuszálnod, és akkor is, ha nagy mennyiségű információt kell feldolgoznod. Élőszavas előadásoknál azonban inkább kerülendő, hacsak az oktató nem olyan precíz, mint egy gép – ellenkező esetben nehéz lesz meghatározni a táblázatokat adó főbb témákat. Némi előkészületet is igényel, hiszen a táblázatos papírokat célszerű előre legyártani.

Alakítsd ki a saját szokásaid!

Akármelyik megoldás mellett teszed is le a voksod, fontos, hogy a saját képedre formáld a technikát. Tapasztald meg, hogy melyik módszerrel tanulsz a leghatékonyabban, és melyik az a változat, ami inkább hátráltat! A jó jegyzet olyan, mint az ujjlenyomat: sok mindent elárul rólad, és segítségével pillanatok alatt hozzáférhetsz a legfontosabb adatokhoz.


Nyitókép: Freepik

Kapcsolódó cikkek