A tanulási hatékonyság mindig azon áll vagy bukik, miként definiálod magadban a tanulási folyamatot. Gyermekkorban már hamar eldől, hogy az információgyűjtés és a tudásszerzés intézményesített formáját pozitívan vagy negatívan ítéled-e meg. A befogadás során tanúsított hozzáállásod ugyan képet fest a jövőbeli motiváltságodról, sok esetben mégsem garancia arra, hogy később nem fogsz nehézségekkel küzdeni a túlterhelt időszakokban.

A szakemberek a tanulási problémáknak, korlátoknak több fokozatát és definícióját is megkülönböztetik azáltal, hogy az adott egyén milyen személyiségjegyekkel, képességekkel bír. A problémák hátterében számos ok-okozati összefüggés húzódik meg, amelyekkel érdemes időben megismerkedni. Kíváncsi vagy, mely dolgok okozzák a zökkenőket, és miért? Szívesen megtudnád, mik a különbségek a tanulási korlátok különböző típusai között? Olvasd el cikkünket, hogy átfogó képet kapj a témakör leglényegesebb pontjairól!

A tanulási problémák fogalomtára

A tanulási problémák megértéséhez ismerni kell az egyes definíciók pontos jelentését, ugyanis első látásra nem egyértelmű, hogy például a tanulási zavar és a tanulási nehézség fogalma között lényeges különbség van. Sokan ezeket a szókapcsolatokat szinonimaként kezelik, pedig számos fontos eltérésre bukkanhatunk, ha a témakör fogalmait közelebbről vizsgáljuk meg.

Az iskolai teljesítményben felmerülő problémákat a szakemberek több aspektus mentén vizsgálják és kategorizálják. Fontos szempont például a bizonyos képességekben való elmaradás vagy a tantervben meghatározott követelményekhez viszonyított elmaradás, valamint ezeknek a jelenségeknek az egyes fokozatai. Ennek értelmében a szakirodalom a következő fő kategóriákat különbözteti meg:

  • tanulási nehézség,
  • tanulási akadályozottság,
  • tanulási zavar.

A tanulási nehézség

A szakemberek a tanulási nehézség definíciója alatt a legenyhébb tanulási problémát értik, amely szinte bárkit érinthet átmenetileg. Ilyenkor általában az történik, hogy a gyermek a megoldandó feladatokat az átlagos teljesítési időhöz képest lassabban képes csak megoldani. Ezt okozhatja akár hosszabb iskolai hiányzás, akár például családi probléma miatti elmaradás a tanulásban. A tanulási nehézségekkel küzdők általában gyógypedagógiai szakértelmet nem igényelnek, de rendkívül fontos a szülők és a pedagógusok közös és folyamatos együttműködése a nehézségek feloldásában (például korrepetálás, egyéni foglalkozások segítségével). Rendszerint az okok megszűntével a tanulási nehézség is megszűnik.

A tanulási akadályozottság

A tanulási akadályozottság gyakorlatilag a tanulási nehézség szöges ellentéte, ugyanis ez a fogalom a tanulási problémák legsúlyosabb kategóriáját jelöli. Ebben az esetben ugyanis a probléma általános jelenségként szinte minden területen tartósan kiütközhet, legyen szó akár a beszéd lassú fejlődéséről, akár a figyelemben és a viselkedésben megmutatkozó rendellenességekről. Ilyenkor elengedhetetlen a folyamatos és intenzív fejlesztési folyamat, illetve terápia, épp ezért a tanulásban akadályozottak számára olyan speciális intézmények biztosítottak, ahol a tantervet eleve az ő képességeikhez és módszereikhez igazították.

A tanulási zavar

A tanulási zavar esetében fontos leszögezni, hogy ez nem fogyatékosságot jelent – inkább az iskolai teljesítéshez szükséges képesség(ek) helytelen működése jellemzi. Bár a tanulók hiányosságokkal is küzdhetnek, emellett kiemelkedő képességekkel is bírhatnak. Például vannak, akik kiváló vizuális, kreatív vagy intuitív adottságokkal rendelkeznek, és olyanok is, akik másokhoz képest sokkal hamarabb látnak át bizonyos logikai összefüggéseket, noha zavarokkal küszködnek a tanulás során.

A tanulási zavarokkal küzdők tehát ép értelemmel és érzékszervekkel bíró gyermekek, akik csupán az átlagos oktatási környezet minimumelvárásainak nem tudnak megfelelni. Ennek oka, hogy az alapvető készségek – az írás, olvasás, számolás – szintjén elmaradnak a kortársaikhoz képest. A szakemberek eszerint úgy vallják, hogy a tanulási zavar az elvárt intelligenciaszinthez képest nyújtott tartósan alacsonyabb tanulási teljesítmény, amelyet egyedi kognitív tünetegyüttessel kiegészülő neurológiai deficit vagy funkciózavar okozhat.

A tanulási zavar két fő típusa a részképességzavar és a komplex tanulási zavar.

A részképességek azok a kognitív és motoros funkciók, amelyek lehetővé teszik a komplex teljesítményt, azaz az írást, az olvasást, illetve a számolást. Amikor részképességzavarról beszélünk, akkor ezeknél a funkcióknál számolunk be egyfajta deficitről, amely teljes mértékben független az intelligencia szintjétől.

A komplex tanulási zavar több módon is megnyilvánulhat:

  • Diszlexia – speciális olvasási nehézség: ezzel a fogalommal többféleképpen is találkozhatsz, mivel sokan így definiálják az olvasási nehézségen kívül az olvasási és írási nehézségek együttes megjelenését is, de az is előfordul, hogy a diszlexia szót a tanulási zavarok gyűjtőneveként használják.
  • Diszgráfia/diszortográfia – az írás/helyesírás nehézsége.
  • Diszkalkulia – számolási nehézség/zavar.
  • Diszpraxia – a motoros készségek zavara: annak következtében, hogy ez a probléma elsősorban például a ceruza- vagy ollóhasználat során jelentkezik, sokan nem tekintik valódi tanulási zavarnak, pedig ugyanolyan mértékű teljesítményzavarnak minősíthető, mint az itt felsorolt egyéb esetek.
  • ADHD – a hiperaktivitás problémája: az egyik leggyakoribb tanulási zavarnak számít, sok esetben még sincs diagnosztizálva. Az ADHD-s gyermekek nagyon rövid ideig képesek csak egy dologra koncentrálni, rendszerint ugyanis intenzív figyelemzavarral küzdenek.

Túl a személyiségjegyeken: a leggyakoribb tanulási problémák valódi okai

A tanulási problémák okait nem könnyű általánosságban megragadni, ugyanis kifejezetten komplex háttérrel rendelkeznek. Személyenként eltérhet, kinél és minek a hatására alakul ki az őt érintő tanulási korlát, de az biztos, hogy ezek mind a személyes, mind a szociális közegből adódó okok keresztmetszetének nyomán jelentkezhetnek, tehát egyaránt lehetnek genetikusan örököltek és környezeti eredetűek is.

A teljesség igénye nélkül érintve a fő okokat: az egyik legfontosabb tényező, hogy a tanulási problémát meghatározhatják már a születés előtti, utáni vagy a születés alatti pillanatok is. Ez például előfordulhat az édesanya várandósság alatti megbetegedése, a veszélyeztetett terhesség, illetve a hosszan tartó vagy (épp ellenkezőleg) a hirtelen szülés miatt is.

Ezenkívül nem szabad elfeledkezni az esetleges toxikus közegekről sem, ugyanis sok gyermek olyan mértékben feszeng az iskolai környezetben, hogy az elsősorban viselkedési problémát, ezáltal koncentrálási nehézséget, végül pedig tanulási zavart vált ki. Ugyanez igaz a szociális helyzetre is, de ennek másik aspektusában megjelenhet a társadalom felől érkező megbélyegzés is (például az eltérő nyelvhasználat, a szegénység okán).

A felnőttkori tanulási problémák

Cikkünkben a tanulási problémáknak csak a lényegét érintjük, de már így is tisztán látható, hogy napjainkban erről a témakörről számos ismerettel rendelkezünk. Ez azonban nem mindig volt így, ezért sokak számára csak felnőttként derül ki, hogy egészen a gyermekkoruk óta küzdenek a tanulási problémák egyikével.Sajnos még mindig előfordul az is, hogy a diákokat a lusta vagy a figyelmetlen címkével ruházzák fel az iskolában, épp azért, mert sem a pedagógusok, sem a szülők nem ismerik fel időben a tanulási zavarok tüneteit.

A tanulási zavar viszont az értelmi képességektől független, emellett számos pozitív adottsággal is együtt jár, így a munka világában nem biztos, hogy kiütköznek az iskolai hiányosságok. Ettől függetlenül, ha valaki sok olyan jellegzetes viselkedésbeli problémát tapasztal magán, amelynek

  • az érzékeléshez,
  • a mozgáshoz,
  • a rövid távú memóriához,
  • a nyelvek elsajátítási nehézségeihez vagy esetleg
  • az érzelmi zavarokhoz

van köze, akkor nagy eséllyel előfordulhat, hogy tanulási problémája van.

A kisebb problémák kiküszöbölésére és a képességek fejlesztésére rengeteg apró technika is létezik, és szerencsére ma már akár felnőttként is igényelhető a gyógypedagógiai szakemberek segítsége. Jelenleg létezik olyan nyelviskola is, amely kifejezetten a tanulási zavarokkal küzdő felnőttek számára kidolgozott tantervvel és módszertannal dolgozik.

A problémák nagy része tehát gyermek- és felnőttkorban is kezelhető, azonban a kor előrehaladtával a készségfejlesztés már jóval nehezebb feladat. A hiányosságok és a gyengeségek precíz felmérése, illetve azok fókuszált orvoslása történhet szakember segítségével, de akár tudatos hozzáállással, egyéni módon is.

Maximalizáld a tanulási hatékonyságodat!

Cikkünk a tanulási problémák speciális területét érinti, pedig néha a tanulási korlátoknál sokkal kevesebb is elég ahhoz, hogy a tudásszerzési folyamat hatékonysága dugába dőljön. Biztosan számodra is ismerős „az utolsó utáni pillanat” fogalma – amikor a bulis egyetemista évek prioritási listájának élén minden ott szerepel, csak éppen a konzekvens tanulás és a sikeres vizsgaidőszak nem – vagy épp a „kávét kávéra halmozunk” elv, amikor egy éjszaka alatt szeretnénk fél év összes tudásanyagát elsajátítani.

Előbb vagy utóbb ezeken az életszakaszokon mindenki keresztül megy, ám a rossz hír az, hogy időközben ez stresszt és belső feszültséget is okozhat a szervezetednek. Éppen ezért érdemes időben felépítened a saját tudatos tanulási folyamatodat, amelyben szerepet kap az időmaximalizálás, a pihenés, valamint a számodra legkézenfekvőbb tanulási módszertan is. Hogyan csináld?

  1. Mérd fel, hogy vizuális, auditív vagy inkább kinesztetikus típus vagy, majd eszerint készítsd el az egyedi tanulási módszertanod! Ha például vizuális alkat vagy, akkor sokat segíthet a színes tanulókártyák vagy a szövegkiemelők használata.
  2. Tervezz előre! Ne hagyd a tanulást az utolsó pillanatra! Bár ezt a legtöbben még felnőtt fejjel is elhibázzuk, hidd el, erre már az is megoldás, ha a naptáradban rendszerezed, melyik nap milyen ismeretet sajátítasz el! Azzal, hogy leírod, tulajdonképpen már tudomásul is veszed a munkafolyamatot, és meghúzod a saját határaidat, ami további motivációt ad, mivel ösztönösen úgy vagyunk kódolva, hogy elsősorban önmagunknak szeretnénk bizonyítani.
  3. Teremts nyugodt körülményeket a tanuláshoz! Felnőtt korban az aktív figyelem általában 20–25 percig terjed, és ez az időtartam az elmúlt évek statisztikái szerint egyre csak csökkenni látszik. Bármennyi is legyen számodra a rekord, ha már csak tintapacákat látsz, mindig tarts minimum ötperces frissítő pihenőket! De figyelem, ilyenkor gyakran megéri a kávét zöldalmára cserélni!

Nyitókép: Freepik

Kapcsolódó cikkek