6 tipp a sikeres vizsgaidőszakért

Azok, akik még csak most készülnek az egyetemre, már biztosan hallottak egy-két rémtörténetet a híres vizsgaidőszakokról. Azoknak pedig, akik egyetemisták, már nem kell nagyon bemutatni ezt az évente kétszer ismétlődő horrort, ami a téli és a tavaszi félév végén veszi kezdetét. Az általában hat hétig tartó szenvedést szinte mindenki máshogy éli meg, egy dolog mégis a legtöbb egyetemi diákban hasonló, ez pedig az állandó szorongás érzése.

A tanárok gyakran kecsegtetik azzal a hallgatókat, hogy ha lelkiismeretesen tanulnak egész félévben, a vizsga már gyerekjáték lesz. A valóság azonban ettől gyakran eltér. A több száz oldalas kötelező irodalom, a szótagra pontosan visszakérdezett fogalmak és az olykor magas bukási kvótával rendelkező tanárok útvesztőjében sok diák elvérzik. Ebben a cikkben most ahhoz nyújtok egy kis segítséget, hogy te ne legyél közöttük!

Szánj időt magadra!

Érdemes már a legelején megemlíteni, hogy a vizsgák előtti hajrában bizony kell idő a pihenésre is. Sok felsőoktatásban tanuló diákon látni a végkimerülés jeleit, akik a jobb eredmény érdekében hajnalokig magolnak, aztán épphogy átcsúsznak egy kettessel, vagy egyáltalán át sem mennek a vizsgán. Ennek az az oka, hogy nem szánnak időt magukra, arra, hogy feltöltődjenek egy kicsit és elmélyítsék a tudásukat.

Az emberi agy átlagosan maximum másfél órát tud egy dologra koncentrálni, de ez ennél lehet jóval kevesebb is. A középiskolások például megszokták a negyvenöt perces tanórákat, így nekik a másfél órás előadások kínszenvedésnek tűnhetnek. A tanulásra szánt időt is érdemes vállalható időszakokra osztani. Foglalkozz például negyven percet a leckével, majd tarts tíz perc szünetet, kétóránként pedig iktass be egy hosszabb pihenőt is! A vizsgák között sem árt kihagyni egy-két napot, hogy legyen időd kikapcsolni és feltöltődni a következő megmérettetés előtt. Az alvástól se vond el az időt, kimerülten ugyanis lehetetlen tanulni!

Készíts vizsganaptárat!

Ez nemcsak azt jelenti, hogy beírod a naptáradba a vizsgáid időpontját, hanem azt is, hogy megtervezed a teljesítésükhöz szükséges tanulást is. Ezt vezetheted digitálisan, a telefonodon, vagy egy határidőnaplóban is. Attól függően, hogy mennyi a feldolgozásra szoruló anyag, a két-három naptól akár egy-két hétre is rúghat az előkészületek időszaka. Lerövidítheti a folyamatot, ha már a szorgalmi időszakban elkezded a kötelező és ajánlott irodalmak elolvasását, és a lényeges információk kijegyzetelését.

Fontos, hogy a vizsganaptárad elkészítésekor ne ámítsd magad, a legtöbb diák ugyanis ott véti a legnagyobb hibát, hogy rosszul becsüli meg a felkészüléshez szükséges időt. Amikor erre rájönnek, legtöbbször már késő, és ekkor érkezik meg az a bizonyos pánik, amiről mindenki beszél. Oszd fel a tananyagot a saját tempódnak megfelelő egységekre, és jelölj ki minden nap tanulással töltött órákat! Ekkor mással már ne foglalkozz, csak az adott vizsgára való felkészüléssel! Ha szükséges, éjjel már csak jegyzeteket készíts, minden mást hagyj nappalra!

A vizsgaidőszak lelke: a felkészülés

Időt kell szánni a megfelelő felkészülésre is, amit akár már a vizsgaidőszak előtt elkezdhetsz. Ez nem azt jelenti, hogy sűrű hétköznapjaidba még plusz tanulást is be kellene iktatnod, a szükséges jegyzeteket és könyveket azonban érdemes előre beszerezni. Nem jó az utolsó pillanatban rádöbbenni, hogy egy teljes témakör hiányzik, mert épp nem voltál órán, vagy csak nem írtál le valamit elég részletesen, mondván, erre úgyis emlékezni fogsz majd.

A felkészüléshez tartozik a vizsgáztató tanár megismerése is. Akár korábbi diákoktól vagy előző évfolyamosoktól is tájékozódhatsz a várható vizsgakérdésekről, szóbeli esetében a tanár vizsgázóhoz való hozzáállásáról.

Legyen egy fix tanulósarkod!

Ez lehet az otthonodban, a könyvtárban vagy egy kávézóban is, attól függően, neked melyik válik be a legjobban és melyik a legkomfortosabb. Vannak olyan kutatások, amik az agy képzettársításaira irányulnak, és kimutatták, hogy az egyes illatok, hangok és maga a környezet segíthet bizonyos információk felidézésében. Nem 100% tehát, de ha mindig ugyanazon a helyen tanulsz egy vizsgára, könnyebben össze tudod majd kapcsolni a hozzá tartozó információkat, ezzel növelve az esélyed a sikerre.

Egyes kutatók egészen odáig mentek a vizsgálódásaik során, hogy akár az is segíthet, ha ugyanazt a parfümöt viseled, amit tanulás közben, az illata ugyanis segíthet visszaemlékezni a tanultakra. Ez már valóban extrémnek tűnhet, de az elkeseredett idők elkeseredett megoldásokat kívánnak!

Ha egyedül nem megy, fogjatok össze!

Van, akit frusztrál az egyedüllét, esetleg könnyen elkalandoznak a gondolatai a feladatától, ha nincs mellette valaki, aki motiválná és segítené, ha szüksége van rá. Neki jó megoldás lehet a közösségi tanulás. Nem mindegy persze, hogy csak azért ültök össze csoportosan a sorstársaiddal, hogy közösen sajnáljátok magatokat, vagy azért, hogy minél jobban kihasználjátok a rendelkezésetekre álló időt.

A mobiljaitokat némítsátok le ilyenkor, a közösségi médiát pedig felejtsétek is el néhány órára! A közösen töltött idő szóljon csak a tanulásról! Ilyenkor sem muszáj feltétlenül beszélgetni, a könyvtár így ideális helyszín lehet. A közösségi tanulásnak megvan az az előnye, hogy bármikor segítséget kérhetsz a csoporttársadtól, ha nem értesz valamit, ugyanakkor zavaró is lehet, ha nem fókuszáltok mindannyian a célotokra, vagyis a sikeres vizsgára.

Jelöljétek ki, mennyi idő alatt meddig akartok eljutni az anyagban, majd kérdezzétek vissza a tudást egymástól. Ez a kérdezőben és a válaszolóban is segít elmélyíteni az ismereteket, ha pedig nem lenne valami elég világos, közösen sokkal könnyebben megfejthetitek azt, mint egyedül.

Memóriatrükkök, avagy hogyan tanuljunk hatékonyan?

A tanulás már a jegyzetkészítéssel elkezdődik. Az előadásokon is könnyebb aktívan figyelni, ha közben jegyzetelsz, ha pedig vizuális típus vagy, a saját kézírásoddal és a saját logikai rendednek megfelelően elrendezett információkat könnyebben fel is tudod idéznimajd. Ugyanerre a módszerre építenek a tanulókártyák vagy a puskaírás módszere is. Méretük miatt ezekre nem fér el túl sok tudnivaló, így ki kell választanod a legfontosabbakat, amikről aztán több hozzájuk kapcsolódó dolog is beugrik majd. Ezt úgy képzeld el, mintha egy fa lenne, aminek a törzse a tanulókártya és a rajta lévő információ, az ágak pedig más, ehhez kapcsolódó tudnivalók.

Ha csak pár napod van felkészülni egy vizsgára, a puskaírás is jó ötlet lehet, na persze nem azért, amiért gondolnád. Azzal, hogy elolvasod, kijegyzeteled és újra leírod az információt, valójában ugyanúgy tanulsz, mint ha hosszú órákat töltenél magolással.

Végezetül jöjjön még néhány jó tanács!

Bármilyen nehéznek tűnik is a vizsgaidőszak, soha ne felejtsd el, hogy egyszer csak vége lesz! Ha nehezen megy a tanulás, vagy nem találod a motivációdat, segíthet, ha felírod egy lapra, vagy post it-re, és olyan helyre teszed, ahol szem előtt van, hogy mindig emlékeztessen, miért csinálod ezt. Egy nap lediplomázol, és vége lesz a gyomorgörccsel, szorongva töltött napoknak. A megszerzett tudásod (vagy legalábbis egy részét) már a munkahelyeden kamatoztathatod majd vérre menő zh-k és hátborzongató szóbelik nélkül. Ha valakin, hát rajtad múlik a sikered!

A nagy vizsgaidőszakos hajrában ugyanakkor soha ne feledkezz meg magadról! Ha úgy érzed, összecsapnak a fejed fölött a hullámok, dőlj hátra néhány percre, nyugodj meg, sétálj egyet, és újult erővel folytasd ott, ahol abbahagytad!

Nyitókép: Designed by senivpetro / Freepik