Jobb agyféltekés tanulás – mítosz vagy valóban működik?

Mindenki másképp csinálja – mármint a tanulást. Van, aki magol, más az összefüggéseket próbálja megérteni, és persze ott van az örök klasszikus, a könyvet a párna alá tevő tanuló típusa is. E módszerekben az közös, hogy főként az agyunk bal féltekéjét bírják működésre, vagyis azt az oldalt, amely általánosságban véve a logikus gondolkodásért, a realista szemléletért és az analitikus megközelítésért felel.

Aki a jobb agyféltekéjét – általánosságban véve a kreativitás, az intuíció és a vizualizáció lelőhelyét – is szeretné tudatosan bevonni a tanulásba, az jó, bár göröngyös úton jár. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, milyen előnyökre tehetsz szert ezáltal, illetve milyen képességeket kell elsajátítanod, ha kreatív tanulási módszerekre vágysz.

A tanulás folyamata

A tudósokat emberemlékezet óta érdekli, hogy pontosan hogyan is zajlik a tanulás folyamata. Miként lehet, hogy egyes információkat fel sem fogunk – egyik fülünkön be, a másikon ki –, míg más adatokra és tényekre akár évtizedek távlatából is emlékezünk? Mi a magyarázat arra, hogy kedvenc dalszövegeinket pikkpakk meg tudjuk tanulni, de a történelmi évszámok sehogy sem akarnak megmaradni a fejünkben?

Ma már biztosan tudjuk azt, hogy az agyunkban nem egyetlen, specifikus rész felelős csak a tanulásért. Épp ellenkezőleg: a teljes agy, azaz mindkét félteke részt vesz a folyamatban, így a tanulás több területet is aktivizálhat egyszerre. Mindez gyökeresen megváltoztatta a kutatók és a szakemberek hozzáállását, hiszen korábban az volt az elfogadott tézis, hogy a tanulás kizárólag a bal agyfélteke privilégiuma.

A tanulástól elválaszthatatlan folyamat az emlékezés. Nem mindegy azonban, hogy épp mire emlékezünk, hiszen gyakran nem is tudatosan tesszük ezt. Egész más agyterületek aktivizálódnak, ha egy ízt vagy dallamot idézünk fel, és egész más régiók lépnek működésbe, ha például a biciklizés tudományára van szükségünk, vagy ha épp ki kell számítanunk egy másodfokú egyenletet. Mindez a tudás bőven elfér a fejünkben, hiszen az agyi szinapszisok (azaz az idegsejtek közötti kapcsolatok) száma nagyjából 100 billió körül mozog, ami bizony lepipálja bármelyik mai szuperszámítógép kapacitását!

A memóriánk, más szóval az emlékezetünk alapvetően kétféle lehet. A rövid távú memóriát munkamemóriának is nevezik. A rövid távú emlékezet csupán kis mennyiségű információt képes tárolni nagyon rövid ideig, az információ kódolása pedig az azt fogadó érzékszerv szerint történik, azaz például akusztikusan, vizuálisan vagy más szenzoros módon (mint például a szaglás vagy a tapintás útján).

A tanulás szempontjából a másik, a hosszú távú memória az érdekes – ahol az információkat hosszú távon őrizhetjük meg azok értelme, jelentése szerint –, és annak is az egyik fajtája, a deklaratív, más néven explicit memória. Agyunk itt tárol minden olyan információt, amely az életünk során velünk és körülöttünk történt dolgokra vonatkozik. Emellett itt rögzülnek azok az ismeretek is, amelyeket szándékosan szeretnénk megőrizni, azaz a megtanult információk is. Ahhoz viszont, hogy az információkat azok értelme, jelentése szerint tudjuk tárolni, majd később megfelelően elő is tudjuk hívni, elengedhetetlen, hogy először azokat valóban megértsük, különben pusztán mechanikusan raktározódhatnak el.

Az információ a rövid távú memóriánkból ismétlés és gyakorlás által kerül át a hosszú távú memóriánkba. A jó hír, hogy a deklaratív memóriakapacitása lényegében végtelen (mind az információ mennyiségét, mint a megőrzés időtartamát tekintve), a rossz hír pedig az, hogy az agy – a számítógép merevlemezén futó programokhoz hasonlóan – folyamatosan „nagytakarítást” végez. Így az egyes információk az idő előrehaladtával elveszhetnek, elfelejtődhetnek, vagy jelentősen elhalványodhatnak, tehát egyre kevésbé válnak felidézhetővé.

A jobb agyféltekés tanulás módszere

Már volt szó róla fentebb, hogy a kedvenc dalunk szövege gyakran mintha magától belemászna a fejünkbe. Ennek fő oka az, hogy a két agyfélteke együtt dolgozik a tanuláskor: a szöveghez társul egy dallam, sőt egy érzés is, amelyet a szám vált ki belőlünk.

Ha dióhéjban kéne összefoglalni, a jobb agyféltekés tanulás lényege a következő: a cél a tényekhez, adatokhoz például képeket, színeket, ritmust vagy formákat rendelni. Ez a módszer bármilyen tananyag megtanulása során használható – minden azon múlik, mennyire vagy kreatív, és mennyire sajátítod el a jobb agyféltekés tanulás technikáit. Agyunk ezerszer jobban szeret ugyanis képekre, benyomásokra, illatokra vagy akár hangokra emlékezni, mint puszta számokra és száraz tényekre. Nincs tehát korlát: a jobb agyféltekéd segíthet akár a magfizikától a marketingen át a biokémiáig bármilyen témakör megtanulásában.

A tökéletes kiegészítő: a jobb agyféltekés rajzolás

Biztosan hallottál már történeteket emberekről, akiknek korábban egy pálcikaember vázlata is kihívást jelentett, a jobb agyféltekés rajzolás elsajátítása után viszont tökéletes önarcképet rajzoltak. Ezek a sztorik túlzónak tűnhetnek, az azonban tény, hogy a rajzolás alternatív megközelítése sokat segíthet a két agyfélteke összehangolásában.

A rajzolás eleve kreatív folyamat, ahol inkább intuícióra van szükség, mintsem lineáris, racionális gondolkodásra. Ez tökéletes terep tehát a jobb agyféltekének, és kitűnő lehetőség a két agyfélteke kiegyensúlyozására. Ráadásul olyan vizuális technikákat is megtanulhatsz, amelyek később jól jöhetnek, ha új tantárggyal kell épp megbirkóznod. A jobb agyféltekés rajzolás ugyanis nem rajzolni tanít meg, hanem az egyedi látásmódot, a gyors nézőpontváltást és a részletek alapos megfigyelését segít elsajátítani, így újszerű módon szemlélheted majd a világot.

Egy kis agykurkászás…

Az agy két féltekéje bizonyos szempontok alapján két-két további területre, azaz negyedre osztható tovább. Mind létfontosságú, és mind hadra fogható a tanulásnál.

Az egyik baloldali negyedben kapnak helyet a tények. Leginkább egy számítógéphez hasonlítható hely ez, amely akkor van igazán elemében, ha számokkal, logikus tényekkel kell dolgoznia, vagy ha analitikus feladatokkal látjuk el. A másik baloldali negyedben kapnak értelmet az információk, itt rendeződnek értelmes egységekbe a gondolatok és az ötletek, valamint itt születnek a terveink is.

Ha viszont az Agymanók átköltöznek a jobb agyféltekébe, egész más területeket találhatnak. Az egyik negyed itt az érzéseink és érzékeink otthona. Aligha kell ecsetelni, mennyire fontos része ez a személyiségünknek és a mindennapjainknak. De a másik negyed is legalább ilyen lényeges, ugyanis ez a rész felelős az intuícióért, a kreativitásért, illetve a jövőbeli dolgok előrejelzéséért.

Így gyakorolhatod a módszert

Most, hogy már tudod, hogyan működik az agyad és az emlékezőképességed, ideje a tettek mezejére lépned! A jobb agyféltekés tanulás igazán nem ördöngösség, sőt elég napi 5–10 percet rászánnod a gyakorlásra, és máris kézzel-, vagyis aggyal fogható lesz az eredmény. Megtanulhatsz analitikusan, mégis kreatívan gondolkodni, könnyen felismerheted az összefüggéseket, és példákat is alkothatsz, ami mind segíthet a tanulásban.

Az első lépés az, hogy együttműködésre bírd az agyad két oldalán játszó csapatokat. Ennek begyakorlásához mindössze egy ceruzára vagy tollra lesz szükséged: egyensúlyozd az íróeszközt a bal mutatóujjadon, és közben beszélj folyamatosan (az mindegy, hogy mit mondasz). Mi történik ekkor? Mindkét agyféltekédnek dolga akad, méghozzá egyszerre: a jobb egyensúlyoz, a bal pedig beszél.

A következő lépés, hogy elkezdesz képekben gondolkodni a szövegekről. Bármilyen szöveg megteszi, akár még az esti híradó vagy a kedvenc versed is. A lényeg, hogy minden egyes mondat után állj meg, és képzeld magad elé részletesen az épp zajló jelenetet – akár be is hunyhatod hozzá a szemedet. Ha sokat gyakorlod ezt a technikát, a jobb agyféltekéd mindig automatikusan el fogja indítani a saját mozid, ha szöveget hallgatsz vagy olvasol.

A következő gyakorlatot egy német fociedző találta ki, hogy a játékosait komplexebb gondolkodásra bírja. A feladat igen egyszerűnek tűnhet: a jobb kezeddel vállmagasságban formálj pisztolyt, a ballal pedig mutass V betűt, amely itt nyuszifület jelez, majd válts kezet. Bizony, vadászatról van szó, de folyton változik, melyik kezed a vadász, és melyik a nyuszi. A kezeiddel felváltva mutatni pisztolyt és nyuszifület nehezebb, mint gondolnád, a szokatlan mozdulatok azonban jól összehangolhatják a két félteke működését.

Végül a rajzolást is próbálgathatod minden nap – persze nem a hagyományos módon, hanem például tükörrajzolással. Ehhez mindkét kezeddel rajzold le egyszerre ugyanazt a dolgot, de tükrözve! Kezdd például egy nyolcassal, és ha már jól megy, válts bonyolultabb alakzatokra! A két agyféltekéd először valószínűleg nem érti majd, mit akarsz tőlük, de idővel harmonikusan dolgoznak majd együtt.

Nyelvtanulás a jobb agyféltekés módszerrel

A nyelvtanulás  az egyik legkeményebb munka, mert nemcsak tényeket és adatokat kell megjegyezned, hanem lényegében teljesen új gondolkodásmódot kell a magadévá tenned. Ebben pedig nagy segítség lehet a jobb agyféltekés módszer, amelynek gyakorlását akár kezdő, akár haladó nyelvtanulóként is elkezdheted. Ha ezt választod, egyrészt gyorsabban, másrészt szórakoztatóbb módon tanulhatsz.

A jobb agyféltekés nyelvtanulás főként élő, valódi angol szövegekre épül, szemben a klasszikus nyelvoktatás száraz tankönyvszövegeivel. Az anyanyelvi szövegek segítenek abban, hogy a való életben használt angolt tanuld, és ne azt, amely csak a nyelvkönyvekben létezik. Így bekerülhetnek a tananyagba filmek, dalok, újságcikkek vagy akár YouTube-videók is. Ha olyan szövegeken keresztül tanulsz, amelyek tényleg érdekelnek, viccesek és szórakoztatóak, valamint ha a megoldandó feladatok vizualizációra, illetve a képzeleted és az intuíciód aktív használatára ösztönöznek, lényegesen könnyebben rááll majd az agyad a tanult nyelv logikájára.

A nyelvtanulás elengedhetetlen része a szókincs felépítése, a jobb agyféltekés metódus pedig itt is remekül teljesít. A magolás rövid távú megoldás: a vizsgán talán tudni fogod a szavak jelentését, de pár héttel később már el is illanhat minden tudás a fejedből. A jobb agyféltekés módszer ábrákon, képeken keresztül, intuitív és elképzelt jeleneteket is felhasználva bővíti a szókincsedet. Az ekképp megtanult szavak elsajátítása hosszú távra szól, így aktívan tudod majd használni őket az éles szituációkban.

Könnyebb, hatékonyabb tanulás

A jobb agyféltekés tanulást valójában inkább két agyféltekés tanulásnak hívhatnánk, hiszen – mint fent is láthattad – nem arról van szó, hogy a bal agyféltekét kikapcsoljuk, hanem sokkal inkább arról, hogy együttműködésre bírjuk a két területet, erősítjük köztük az összhangot. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bal agyfélteke logikus, racionális beállítottságáhozhozzáadódik a jobb agyfélteke vizuális, kreatív tulajdonsága – ahogy például a tandem esetében is: így a két agyfélteke egyszerre és egy irányba tekerhet!