Szakdolgozatvédési kisokos: prezentációra fel!

Egyetemi tanulmányaid végén a záróvizsgák mellett a szakdolgozatod elkészítésével és megvédésével adsz számot mindarról, amit az évek alatt elsajátítottál. Míg a záróvizsgára való felkészüléshez türelemre, kitartásra és sok esetben magolásra is szükséged lesz, addig a szakdolgozatod témáját saját magad választod meg, és elsősorban a kreativitásod, a problémamegoldó-képességed lesz az, aminek igazán hasznát veheted az elkészítésekor. A szakdolgozatvédésen pedig rendkívül fontos a fellépésed, hogy igazán profi, szakmailag felkészült és talpraesett hallgató benyomását keltsd a bizottságban.

Cikkünkben a szakdolgozatvédési prezentációra való felkészüléshez nyújtunk neked segítséget. Igyekszünk hasznos tippeket adni és felhívni a figyelmedet néhány lényeges szempontra, illetve azokra a hibákra, amelyeket semmiképp nem tanácsos elkövetni.

A szakdolgozatvédés fontossága

A szakdolgozat elkészítése során egy általad választott témát dolgozol fel, elemzel azon szempontok szerint, melyeket hallgatóként az előadások és a gyakorlat során megismertél. A „védés” kifejezés talán kissé félrevezető, hiszen nem egy támadólag fellépő bizottsággal szemben kell füled-farkad behúzva védekezned. Épp ellenkezőleg: a bizottságot arról kell meggyőznöd, hogy igenis jó munkát végeztek, hiszen itt egy hallgató, aki érti, átlátja és képes használni mindazt, amit ők egész eddig sulykoltak a hallgatóságukba.

A szakdolgozatvédés célja

Ha a dolgozatod elkészült, a munka fárasztóbb, szárazabb részét szerencsére már letudtad. A diplomamunkádat még a védés előtt le kell adnod, és mire a szóbeli meghallgatásra sor kerül, azt már a témavezetőd és a bizottság is elolvasta, átnézték ők is a hivatkozott forrásokat, statisztikákat, kimutatásokat, elemzéseket. Éppen ezért a védés során nem az a cél, hogy ezeket az adatokat kívülről felmondd. A bizottság tagjai sokkal inkább arra kíváncsiak, hogy átlátod-e a témát, érted-e a lényeget, és tudod-e, mit miért csináltál: miért tartottál fontosnak bizonyos szempontokat, miért az adott módszereket – és egyáltalán miért az adott témát – választottad.

Nem az a lényeg tehát, hogy elvessz a részletekben, hanem az, hogy átfogóan és egyúttal precízen mutasd be a dolgozatod lényegét a rendelkezésedre álló időkeretben. Fontos a saját szerepedet hangsúlyoznod a kutatómunkáddal és a kapott eredményekkel kapcsolatban, tehát érdemes tömören beszámolnod a kutatómunkád körülményeiről, a felmérésed sajátosságairól, a személyes meglátásaidról és az általad levont konklúziókról.

A szakdolgozatvédés keretei

A „védés” szó ijesztően hangozhat számodra, de ha a munkádat rendesen elvégezted és előzetesen alaposan felkészültél, igazából nincs mitől tartanod.

A szabályok intézményenként valamelyest eltérnek, de a védés során általában a témavezetődből és a terület szakértőjének számító két másik oktatóból álló bizottság előtt kell bemutatnod az elkészített munkádat, és a témával kapcsolatban feltett kérdéseikre is válaszolnod kell.

Rendszerint először lehetőséget kapsz arra, hogy tíz–tizenöt percben bemutasd a választott témát, ismertesd az elvégzett kutatásokat és a felhasznált módszereket, valamint beszámolj a levont következtetésekről, amelyekre a munkád során jutottál. Mindezt követően várhatóak a bizottság kérdései.

A vizsgákkal ellentétben rajtatok kívül más nem lesz a teremben, sőt az is elő szokott fordulni, hogy egy adott napon csak egy védésre kerül sor.

A koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében 2020-ban egy ideig a prezentációk is kizárólag online formában zajlottak, bár bizonyos keretek között a személyes meghallgatás is megoldható volt. Online védés esetében jellemzően valamennyi védésre váró hallgatónak jelen kell lennie az összes épp zajló védés során. Fontos, hogy ne engedd, hogy ez a szituáció feszélyezzen téged: aki már túl van a védésén, az örül neki, aki pedig még hátravan, az valószínűleg épp próbálja összeszedni a gondolatait, így a bizottsági tagokon kívül senki nem fogja árgus szemmel figyelni az előadásodat.

Hogyan készítsd el a szakdolgozatvédés prezentációdat?

Milyen programot használj a prezentáció elkészítéséhez?

Prezentációkészítéshez a két legnépszerűbb program a Microsoft PowerPoint és a Prezi. A PowerPoint használatáról valószínűleg te is tanultál az informatikaórákon, még ha csak az alapokat is érintettétek. Összességében nem bonyolult a program használata, könnyen kiismerhetőek az egyes funkciói, logikus a működése, és egy átlagos prezentáció elkészítéséhez bőségesen elegendő az, amit a program nyújt. A gyors előre-hátra diaváltást viszont mindenképp érdemes előre begyakorolnod. Emellett fontos, hogy élesben lehetőleg ugyanazt a PowerPoint-verziót használd, mint amellyel a prezentációt korábban elkészítetted, mert ellenkező esetben nem biztos, hogy a fájl kompatibilis lesz az épp használt programmal, így könnyen széteshet a diák tartalma a szépen felépített bemutatódban.

Ha kicsit jártasabb vagy a bemutatószoftverek kezelésében, választhatod a Prezit is. A Prezit kifejezetten prezentációk készítésére fejlesztették rengeteg funkció- és megjelenésbeli extrával. Ha korábban nem használtad még ezt a programot, akkor viszont nem célszerű pont a védésre való felkészülés középen még ennek a programnak a megismerésére is koncentrálnod.

Mindenképpen érdemes figyelmet fordítanod azokra az intézményi és tipográfiai követelményekre is, amelyek a prezentáció fájljában szereplő szöveg formázására (például a használható betűméretekre, színekre, animációkra), a képfájlok minőségére, valamint a szöveg olvashatóságára és a grafikus elemek jól láthatóságára vonatkoznak. Az intézmény feltételül szabhatja azt is, hogy például a védés időpontja előtt egy héttel már le kell adnod a prezentációd végleges fájlját kipróbálásra.

Hogyan épüljön fel a védés?

A védés során nem az a cél, hogy „felmondd” a diplomamunkádat. Hivatkozhatsz persze száraz adatokra, statisztikákra is, de nem tanácsos minden részletbe belemenned, már csak az idő rövidsége miatt is. Természetesen fontos, hogy a szóbeli bemutatód kövesse , a beszámolónak legyen jól elkülönülő eleje és vége is, valamint az előadás könnyen érthető és koherens legyen.

Bevezetés: a probléma ismertetése

Az első dián – mint a diplomamunkád címlapján is – a nevedet és a szakdolgozatod címét, valamint az évszámot, a konzulensed nevét és az intézményed, szakod megnevezését tüntesd fel, a következő dián pedig ismertetheted az előadásod rövid vázlatát.

Akárcsak a szakdolgozatot, a prezentációt is a problémafelvetéssel érdemes kezdened. Itt kitérhetsz arra, hogy miért az adott témát választottad, emellett felvetheted azokat a kérdéseket, amelyekre a diplomamunka elkészítése során válaszokat, megoldásokat kerestél, valamint összefoglalóan utalhatsz mindarra, amiről az elkövetkező percekben beszélni fogsz.

Tárgyalás

A tárgyalás a prezentációd érdemi része: ha például a bemutató megengedett hossza tíz perc, akkor ebből legalább nyolc percet a tárgyalás kell kitegyen. A lényeg az, hogy kitérj minden fő szempontra, amelyet a szakdolgozatban is feldolgoztál. A részletekre utalhatsz, de semmiképpen ne próbálj meg minden adatot pontosan felsorolni – ezeket egyszer már úgyis leírtad, a bizottság tagjai pedig már mind elolvasták korábban a diplomamunkádban. A megengedett hosszúságtól függően legfeljebb 10–15 diát érdemes készítened, melyeken logikus sorrendben haladva, címszavakban foglalod össze a lényeget. Figyelj oda, hogy mindegyik részre egyforma hosszúságú idő jusson, hiszen nem veszi ki jól magát az, ha a nagy sietségben az előadás végén kénytelen vagy pár diát gyorsan átpörgetni!

Természetesen használhatod a prezentációt arra, hogy vizuálisan szemléltess bizonyos dolgokat például grafikon, diagram vagy összefoglaló felsorolás, vázlat formájában. Egyáltalán nem ajánlott viszont a diákon hosszas magyarázatokba bocsátkozni vagy telezsúfolni a diákat adatokkal. Ha menetközben „puskáznál” a prezentációdból, akkor arra figyelj, hogy ezt ne a kivetített képről, hanem inkább a laptopod képernyőjéről tedd!

A lényeg, hogy az előadásodnak legyen íve, megfogható eleje és vége, és világos logikai sorrendet kövess. Tehát ha a bevezetésben már felvetted a problémát, a tárgyalást kezdheted azzal, hogy mi volt a fő hipotézised, milyen irányba indultál el, hogyan fogtál neki a kutatásnak, a probléma megoldásának. Ismertesd a kutatási módszereidet, térj ki arra, hogy miért ezeket a módszereket választottad, illetve hogy milyen forrásokból dolgoztál, és e forrásokat hogyan használtad fel! Végül pedig számolj be arról, hogy az így megszerzett ismeretekből, információkból milyen következtetéseket tudtál levonni, és röviden foglald össze, miért tartod ezeket helyesnek!

Befejezés

A bemutató végén pár mondatban összegezd az elmondottakat! Itt nyugodtan tehetsz személyesebb megjegyzéseket is akár, például arról, hogy számodra mi volt a legérdekesebb az egész kutatómunka során, mi volt a legfontosabb tanulság számodra, vagy szerinted a jövőben melyek lehetnek a legjelentősebb kérdések, megoldandó problémák a területtel kapcsolatban. De erre a szakaszra már tényleg csak pár összefoglaló jellegű mondatot szánj!

Így készülj fel a szakdolgozatvédésre!

A szakdolgozatod már leadtad, a prezentációd összeállítása is a végéhez közeledik, azonban hátravan még egy nagyon fontos lépés – ezt nevezhetjük akár pszichológiai felkészülésnek is.

Természetesen elengedhetetlen feltétel, hogy jó témát válassz, rendesen dolgozd ki azt, és logikus, átlátható prezentációt állíts össze a dolgozatod alapján. De ugyanennyire lényeges, hogy mindezt a bizottság előtt is meggyőzően tudd előadni, ezért rendkívül fontos az előadásra való felkészülés, a gyakorlás is. Próbáld meg előre beleélni magad a szituációba, és alaposan gondold végig, hogy mit és hogyan fogsz előadni!

Ha a fejedben már összeálltak az előadáshoz, az egyes diákhoz kapcsolódó gondolatok, először próbáld meg hangosan elmondani magadban mindazt, amit majd a bizottság előtt is elő kívánsz adni! Így te is hallani, érezni fogod, mely kifejezések, szófordulatok nem passzolnak az előadás szövegébe, illetve melyek azok a frappáns mondatok, amelyekkel át lehet kötni az egymást követő diákat, vagy amelyekkel pontosabban tudod kifejezni a mondanivalód lényegét. Ezeket a kulcsszavakat, kifejezéseket fel is írhatod magadnak, vagy memorizálhatod is őket, hogy majd élesben is könnyedén el tudd sütni mindet.

Ha ezzel megvagy, próbáld meg az egész előadást összeszedetten, végiggondolva elmondani a tükör előtt! Ez azért nagyon jó módszer, mert így te is látni fogod, melyek azok a gesztusok, mozdulatok, testtartások, amelyek jól néznek majd ki a bizottság előtt is, és melyeket kell feltétlenül elfelejtened.

Nyugodtan mondd fel magadnak úgy is az előadást, hogy közben váltogatsz a diák között! Próbáld meg minél inkább szimulálni a vizsgakörülményeket! Érdemes időmérővel is mérned a diák magyarázatával eltöltött időt, hogy biztosan megfelelő időtartamú legyen az előadásod. Ha pedig még biztosabbra szeretnél menni, nyugodtan megkérheted akár a családtagjaidat, akár a barátaidat, hogy hallgassák végig a mondandódat, így az ő észrevételeikkel is továbbcsiszolhatod az előadásmódot.

Ezekre készülj a szakdolgozatvédési prezentáció során!

Ha eljön a nagy nap, feltehetően jó adagnyi izgalom, drukk lesz benned a prezentáció előtt. Lehet, hogy majd izzad a tenyered, hevesebben ver a szíved, vagy hirtelen azt sem tudnád megmondani, melyik évben születtél, de ne aggódj: ha rendesen felkészültél, nincs mitől tartanod!

A bizottság elsősorban téged fog figyelni, rád lesznek kíváncsiak. A lényeg az, hogy maradj higgadt, nyugodt és laza, de legyél összeszedett és udvarias is! Fontos, hogy kipihent is legyél, ezért érdemes úgy időzítened a felkészülést, hogy a védés előtti napon már ne kelljen a diákkal babrálnod vagy képeket keresned a mondanivalód szemléltetéséhez. A védés kezdete előtt érdemes még egyszer végiggondolnod a mondanivalód lényeges pontjait. Próbálj arra koncentrálni, hogy nyugalom és felkészültség látszódjon rajtad! Beszélj érthetően, artikulálj rendesen, és maradj nyugodt! Ne kezdj el hadarni vagy ide-oda csapongani!

A bizottság kérdései

A prezentáció végeztével számíthatsz pár kérdésre a bizottságtól is. Ezektől sem kell megijedned, hiszen általában arra kíváncsiak csak, hogy tényleg képben vagy-e a munkád tartalmával. Többek között például rákérdezhetnek a dolgozatod olyan részére, amelyet esetleg te nem tartottál fontosnak megemlíteni az előadás során, felvethetnek gyakorlati problémákat, vagy ha úgy érzik, hogy nem feltétlen a legjobb vagy az egyetlen következtetést vontad le, akkor tisztázó kérdések is előfordulhatnak.

Fontos, hogy nem kell kapásból válaszolnod egyik kérdésre sem! Először gondold végig, mit is lehetne az adott kérdésre válaszolni – pár másodperc szünet bőven bele fog férni az időbe! Ha nem tudod a pontos választ, semmiképpen ne azt válaszold, hogy „Ezt nem tudom…”! A bizottság tagjai nem arra kíváncsiak, hogy mit nem tudsz, hanem épp az ellenkezőjére: arra, hogy mi az, amit tudsz, vagy hogyan tudnád megoldani a felvetett problémát. A kínos hallgatásnál sokkal jobb az a fajta válasz (még ha nem is tökéletes a javasolt megoldásod), hogy „Úgy gondolom, ez egy érdekes kérdés, amely valószínűleg további kutatást igényelne, de álláspontom szerint… ezekkel a módszerekkel továbbhaladva… a következő jelenthetne például megoldást…”.

Mit kérdezz a bizottságtól?

A védés végén jellemzően lehetőséget kapsz majd te is a kérdezésre. Ha felmerült benned bármilyen kérdés, észrevétel, érdekesség a témával kapcsolatban, azt itt nyugodtan felvetheted. Nyilván nem azt várja el tőled a bizottság, hogy olyan kérdést tegyél fel, amelynek a megválaszolása talán még nekik is nehézkes lenne, de például egy kisebb lélegzetű, technikai jellegű, akár a témán kicsit túlmutató és a téma iránti érdeklődésedet jelző kérdés nagyon jó zárszó lehet a védés végén.

Lépj ki a nagybetűs életbe!

Ha alaposan felkészülsz és végig koncentrálsz, nem kell semmilyen meglepetéstől tartanod a diplomavédési prezentáció során.

Búcsúzóul még egy tippet adunk: egyáltalán nem javasoljuk azt, hogy például béríratással próbáld meg leküzdeni a prezentáció elkészítésének akadályát! A bizottság előtt ezzel könnyen lebukhatsz, aminek sokkal rosszabb következményei lehetnek, mint annak, amit ezzel el szerettél volna kerülni.

Gimnáziumban még mindenki a nagyobb témazáróktól tart, majd az érettségi vizsga helyett mindenki inkább csak a témazárókra készülne. Ugyanígy az első egyetemi vizsga előtt is inkább csak az érettségi vizsgát tennénk le újra, és így tovább. De hidd el, a sikeres szakdolgozatvédés nem lehetetlen küldetés: sokaknak sikerült már túlesnie ezen! Kellő odafigyeléssel és szorgalommal te sem leszel kivétel! Mindent bele!

Nyitókép: Freepik