Hogyan hivatkozz helyesen szakdolgozatodban?

Minden szakdolgozatíró előbb-utóbb szembesül a tudományos munkák során felhasznált hivatkozások és hivatkozási rendek olykor bonyolult és sokféle rendszerével. A különböző szakkönyvekben és szakcikkekben eltérő formátumú és stílusú hivatkozások szerepelhetnek, így jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a szakdolgozat elkészítése közben melyiket is kell használni.

Cikkünk rövid útmutató, amely igyekszik általános képet adni a leggyakoribb hivatkozási formákról és gyakorlatokról.

Miért és mire kell hivatkozni?

Forrásokra hivatkozni minden olyan esetben kell, amikor mások gondolatait, eredményeit, írásait vagy megállapításait szeretnéd felhasználni egy általad írt szövegben. Kötelező lehivatkozni minden olyan átvett információt, amelyet parafrázisként, azaz átfogalmazva használsz fel, illetve a szó szerinti idézeteket is. Tudományos kutatások és publikációk során bevett gyakorlat, hogy egy témában való eligazodás, vagy egy ismeretkör bővítése csak más szerzők munkája által lehetséges, így a hivatkozások használata az ilyen jellegű írásoknál elengedhetetlen.

A hivatkozások több, egymással összefüggő funkciót is ellátnak. A legfontosabb feladatukazeredeti gondolat megfogalmazójának vagy az eredeti mű szerzőjének feltüntetése. Emellett a hivatkozások segítenek a saját munkád felépítésének rendszerezésében és a szakirodalmi összefüggések jobb átlátásában és megértésében is. Végül pedig a megfelelő hivatkozások használatával mások számára is követhetővé és transzparenssé teheted írásodat.

A hivatkozásoknál fontos, hogy az átvett gondolatok, adatok eredeti előfordulását jelöljük meg – ezt a szakirodalom elsődleges forrásnak nevezi. Másodlagos forrásként hivatkozhatunk minden olyan műre, amely egy meglévő szövegrészt elemez, bemutat, vagy értékel (például tankönyvek). Harmadlagos forrásként tartanak számon minden olyan forrást, amely több elsődleges és másodlagos forrást foglal magában (mint például az enciklopédiák). Szakdolgozat vagy bármilyen más tudományos munka készítése során érdemes az elsődleges források használatát előnyben részesíteni. Az ilyen típusú források gondos áttanulmányozása és precíz felhasználása sokat javíthat a dolgozatod minőségén.

Hivatkozási módok

A magyar felsőoktatási intézmények többsége általában kétfajta hivatkozási rendszert fogad el. A hivatkozási rendszerek közt funkciójukat tekintve nincs nagy eltérés, alkalmazásuk azonban függ az adott intézménytől, illetve az adott tudományos terület formai követelményeitől. Mivel a hivatkozások során az egyes kutatási ágazatokon belül az egységesítés elve érvényesül, előfordulhat az is, hogy egy adott intézmény keretei között szakonként más és más hivatkozási rendszert írnak elő a követelmények.

Lábjegyzetben

Az egyik rendszer a kontinentális európai tudományos munkák többségénél alkalmazott lábjegyzetes hivatkozási mód. Az ilyen hivatkozást a szövegrészletet követően, felső indexbe írt számmal vagy csillaggal szokás jelölni, ésa kifejtést a lap alján (lábjegyzetben) szokás megadni.

A lábjegyzet természetesen nemcsak egy másik szövegre vonatkozó hivatkozást tartalmazhat, hanem kiegészítést, háttér-információt és megjegyzést is.

Használatát előszeretettel alkalmazzák olyan tudományos szövegeknél, amelyeknél a megértéshezfontos, hogy az adott szövegrész gondolatmenete ne szakadjon meg.

Lábjegyzetekre vonatkozólag általános szabály, hogy hosszuk az 5-6 sort ne nagyon lépje túl, mivel a túl hosszú lábjegyzet felborítja az adott oldal szöveg-lábjegyzet arányát az olvashatóság rovására. Amennyiben a lábjegyzetes hivatkozási módszert választottad, úgy a hivatkozott források kerüljenek a lábjegyzetbe. Szövegközi hivatkozások esetén a lábjegyzet funkciója a magyarázás, így célszerű ebbe a részbe olyan gondolatokat írni, amelyek segítenek a szakdolgozat törzsszövegének megértésében.

Szövegközben

A szövegközi azaz az APA, vagy Harvard stílusú hivatkozás során a hivatkozás fő alkotóelemeitaz idézett szöveg után zárójelben kell megadni. Itt a szerzőre, az évszámra és idézett oldalszámra kell hivatkozni, míga szerzők és a művek pontos adatait a külön az erre célra összeállított és a dolgozat végén szereplő hivatkozásjegyzék tartalmazza. A zárójelben kiindulásképpen megadott név-, évszám- és oldalszám-kombinációk tehát olyan konkrét forrásokat jelölnek meg, amelyeknek a pontos elérhetősége a hivatkozásjegyzékben található meg.

Jótanácsok a hivatkozások használatához

Hivatkozni nem csak akkor van lehetőséged, ha konkrét forrást szeretnél megjelölni. Az adott szövegrészhez, gondolatmenethez kapcsolódó plusz információkat, kiegészítéseket nyugodtan beszúrhatod hivatkozásként a dolgozatodba, ezzel segítve az olvasó megértését és teljesebb képet adva az általad kifejtett témáról.

Nagyon fontos, hogy a két hivatkozási módszer közül, konzekvensen csak az egyiket használd. Szakdolgozat írásakor az egymástól eltérő hivatkozási stílusok keverése ugyanis súlyos pontlevonásokkal járhat.

Amennyiben a lábjegyzetes hivatkozási módszert választottad, úgy a hivatkozott források kerüljenek a lábjegyzetbe! Lábjegyzetes hivatkozásra azonban nem csak abban az esetben van lehetőséged, ha egy-egy konkrét forrásművet szeretnél megjelölni. Ahogy korábban is említettük, az adott szövegrészhez, gondolatmenethez kapcsolódó további információkat, kiegészítéseket is nyugodtan beszúrhatod lábjegyzetként a dolgozatodba, ezzel is elősegítve azt, hogy az olvasók jobban értsék a gondolatmenetedet, és teljesebb képet kapjanak az általad kifejtett témáról. Szövegközi hivatkozások használata esetén viszont a lábjegyzet funkciója kizárólag a magyarázás, így célszerű ebbe a részbe csak olyan gondolatokat írni, amelyek segítenek a szakdolgozat törzsszövegének megértésében. A magyarázó lábjegyzetekre vonatkozó általános szabály az, hogy a hosszuk az öt-hat sort ne nagyon lépje túl, mivel a túl hosszú lábjegyzet –az olvashatóság rovására – felborítja az adott oldal szöveg–lábjegyzet arányát.

Erősen ajánlott a dolgozat megírásakor odafigyelned a helyesírásra is. Habár az elírásokat és a helyesírási hibák nagy részét a legtöbb szövegszerkesztő program felismeri, nem árt, ha egy friss szempárral is átfuttatod a szakdolgozatot a nyelvhelyességre is fókuszál. Érdemes odafigyelni továbbá a helyes központozásra, a vesszők és a pontok megfelelő elhelyezésére a szövegben, ez ugyanis a szöveg olvashatóságát, érthetőségét is befolyásolja.

Továbbá, ha nem vagy biztos egy évszámban vagy névben, ne alapozd az állításaidat bizonytalan információkra, inkább hagyd ki az adott részt a dolgozatodból!

Hivatkozás ábrákra, táblázatokra és képekre

A szövegrészek hivatkozási szabályainak áttekintése után érdemes néhány alapszabályt a táblázatok, az ábrák és a képek hivatkozásáról, illetve általános formai követelményeiről is tisztázni.

A dolgozat írása közben a táblázatokat, legyenek azok akár saját munkából, akár más forrásból átvett részek, általában arab számokkal számozni kell, továbbá címmel is el kell őket látni.A táblázat címét rendszerint dőlt betűvel szokás jelölni, középre vagy balra igazítva a címszöveget. Az így elkészült táblázatokra a hivatkozás jegyzékben számuk szerint kell hivatkozni.A szakdolgozat táblázatjegyzékében pedig kötelező felsorolni az összes táblázat számát és címét.

Célszerű továbbá a táblázatokat úgy elkészíteni, hogy azoknak önmagukban is értelmük legyen. Amennyiben mégis plusz magyarázó szöveg szükséges a táblázathoz, azt lábjegyzetben érdemes mellékelni.

Az ábrákat és a képeket a táblázatokhoz hasonlóan kell számozni, és megnevezéssel (ábra-, illetve képaláírással) kell ellátni, a szövegben hivatkozni rájuk pedig ugyanúgy a számuk alapján kell. A dolgozatban szereplő összes ábra és kép számát és aláírását ábra-, illetve képjegyzékben kell összesíteni.

A hivatkozásjegyzék

Minden szakdolgozat végén szerepelnie kell ahivatkozásjegyzéknek, amelyben fel kell tüntetned a dolgozatban idézett összes forrást. A hivatkozásjegyzékben az idézett műveket a szerzők vezetékneve szerinti ábécésorrendben szokás közölni. Továbbá fontos kitétel, hogy a hivatkozásjegyzékben csak olyan forrásokat tüntess fel, amelyek szerepelnek a dolgozat szövegében, és hivatkozol is rájuk.

Említésre méltó, hogy bizonyos esetekben megkülönböztethetünk többféle szakirodalmi jegyzéket is. A fent említett hivatkozásjegyzéken kívül így megadható az irodalomjegyzék, azaz a felhasznált irodalom jegyzéke, valamint a bibliográfia, azaz az ajánlott irodalom jegyzéke is. Az irodalomjegyzék minden olyan művet tartalmaz, amelyet a szakdolgozatod során felhasználtál, de nem feltétlen idéztél belőlük. A bibliográfiában pedig rendszerint a témához kapcsolódó szakirodalmi művek szerepelnek, amelyek további kutatási irányokat jelölhetnek ki az olvasóid számára, viszont nem hivatkoztál rájuk a szövegben, és nem is használtad fel őket a munkád során.

Mi számít plágiumnak?

Röviden fogalmazva: plágiumnak számítminden olyan gondolat, amely nem a sajátod és nincs hozzá forrás megjelölve. A szakdolgozatok és egyéb tudományos munkák lehetőséget biztosítanak más szerzők gondolatainak, más művek tartalmának, sőt más szövegek szó szerinti idézeteinek átvételére, azonban csak akkor, ha ezekre pontos hivatkozás vonatkozik.

Fontos hangsúlyozni, hogy minden olyan gondolatra vagy szövegre muszáj hivatkozni a dolgozatban, amely nem a sajátod. Olyan nincs, hogy túl sok lenne a hivatkozás egy dolgozatban! Inkább legyen teletűzdelve a dolgozatod forrásmegjelölésekkel, minthogy plágium gyanújával kerüljön a vizsgálóbizottság elé!

A legtöbb felsőoktatási intézmény a plágiumellenőrzést ma már számítógépes plágiumellenőrző szoftverekkel végzi, így a kellemetlenségek elkerülése végett erősen ajánlott odafigyelni minden egyes forrás precíz megadására.

Összegzés

A hivatkozásokkal kapcsolatban a lehető legjobb tanács, amelyet megfogadhatsz, az, hogy a szakdolgozat megírása előtt alaposan olvasd át az adott felsőoktatási szak tanulmányi és vizsgaszabályzatát és szakdolgozatírási útmutatóját. Ha valamiben nem vagy biztos, mindenképp kérd a konzulensed segítségét, hiszen ő bizonyára válaszolni tud majd a szakdolgozattal kapcsolatos kérdéseidre!

Nyitókép: Freepik