Egy hétköznapi beszélgetés során vagy esszéírás közben egyaránt előfordulhat, hogy érvelned kell valami mellett vagy ellen. De mi is az érvelés, más néven argumentáció? Egy retorikai fogalom: az álláspontunkat igazoló tények, körülmények vagy bizonyítékok felhasználása arra, hogy beszédpartnerünket a mi oldalunkra állítsuk.

Alkalmazhatod a meggyőzés művészetét, amikor egy döntést a magad számára kedvezően alakítanál (pl. állásinterjún), valakit elhatározásra sarkallnál, de akkor is, ha egy iskolai dolgozatban vagy esszében bizonyítanál egy tézist. Hogyan lesz az érvekből érvelés, és milyen technikákkal lehetsz Te a legmeggyőzőbb? Cikkünkből mindez kiderül.

Az érvelés örök – története az ókorig nyúlik vissza

Az érvek azok a megállapítások, amelyekkel az igazadat bizonyíthatod. Az érvelés azonban nem új keletű: Arisztotelész Rétorikája, Szókratész védőbeszéde vagy Cicero híres megnyilvánulásai a mai napig benne vannak a köztudatban. Mi a közös bennük, Lincolnban, Steve Jobsban és Churchillben? Hogy mindannyian lenyűgöző szónokok voltak: képesek voltak megragadni hallgatóságuk figyelmét, és meg is tudták tartani azt – méghozzá az érveléstechnikák pontos ismeretével!

Az érvelés fogalmát több irányból is meghatározhatjuk:

  1.  A logika felől: innen nézve az érvelés az érvek terméke – az érvek pedig állítások egy halmazát alkotják
  2. Az érvelés rekonstrukciója felől:
  3. deskriptív leírás – az eszmecsere leírása
  4. normatív leírás – egy utólagos értékelés: a résztvevőknek hogyan kellett volna inkább képviselniük a nézeteiket?
  5. A retorika vagy a dialektika felől: az érvelők vagy a saját álláspontjukat igyekeznek igazolni, vagy a másikét cáfolni
  6. a retorika (szónoklattan) felől: mennyire meggyőző a szónok?
  7. a dialektika (filozófiai módszertan) felől: milyen a két érvelő közötti kölcsönhatás?

Az érvelést három fő részre oszthatjuk:

TÉTEL – A csatár szerződését nem hosszabbítják meg a jövő évre.

ÉRV, BIZONYÍTÉK – Idén alig rúgott néhány gólt.

ÖSSZEKÖTŐ ELEM – Pedig azért fizetik, hogy pontokat szerezzenek vele a bajnokságon.

Az érvelést az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

  1. Hossza szerint:
  2. rövidebb, pl. egyetlen mondat (magyarázatoknál gyakori):
    Ne haragudj, hogy késtem, nagy volt a forgalom.
  3. hosszabb, pl. esszék, dolgozatok, vád- vagy védőbeszédek
  4. A központi érvfajta alapján:
  5. Ok-okozati összefüggésekből származó: amikor megvizsgáljuk, részletesen feltárjuk az okokat, amelyek a következményekhez vezettek.
  6. Általános és egyes elvén alapuló: azon alapszik, hogy ha egy tézis általában mindenkire igaz, akkor az egyénre is az lesz.
  7. Meghatározásból levezetett: ilyenkor egy pontos fogalommeghatározással kezdjük: először tágabb fogalomkörbe soroljuk, majd sorra vesszük azon tulajdonságait, amelyek megkülönböztetik a többi fogalomkörbe tartozó elemtől.Pl. Az ecet egy folyadék (tágabb fogalom), amely átlátszó, szúrós szagú és savanyú (megkülönböztető jegyek).
  8. Ellentéten alapuló: egy adott tézis ellentétének a bizonyítása.
  9. Bizonyítékokból származtatott: egymegbízható forrásból származó kutatási eredményen, tényen, adaton alapuló érvelés.
  10. Összehasonlításon alapuló: alapja általában képszerű – egy hasonlat vagy egy metafora; azonban minden esetben megalapozott.
  11. Valószínűségen alapuló: egy, a többség által elfogadott, igaznak vélt megfigyelésen vagy megállapításon alapuló érvelés.
  12. Körülményekből levezetett: a legtöbbször rossz cselekedeteink magyarázásakor alkalmazzuk:
    Pl.: Nem tehettem mást, hiszen sarokba szorítottak.
  13.  A fortiori (’minél inkább’) érv: jellemzően az erősségi sorrend alapján történő összehasonlítása két lehetőségnek. A legszemléletesebben a szülők kedvenc szólamaival lehet bemutatni.

Pl.: Ha arra ráértél, hogy találkozz a barátaiddal, a tanulásra is szakíthatnál végre időt!

Az érvelés azonban nem tévesztendő össze a rokon értelmű fogalommal, a vitával: a vita alapja mindig egy feloldandó konfliktus, míg az érvelésé pusztán egy nézőpont. A racionális vita, amely egyenértékű az érveléssel, csupán egy altípusa a vitának.


Érvek az érvelés mellett

Hétköznapi helyzetek, ahol fontos a meggyőző erő

Már a tanév vége felé járunk, több a szabadidőd, ezért szeretnél elmenni a barátaiddal kávézni/este iszogatni, vagy áthívni magadhoz a kedvesedet – anyukád azonban visszaküld tanulni. Ismerős? Ha beleásod magad az érvelés tudományába, ezekben a helyzetekben is meggyőzőbb lehetsz!

Iskolai helyzetek, amikor hasznos a jó érveléstechnika

Legkésőbb az érettségin biztosan találkozol az érveléssel mint választható szövegalkotási feladattal. Bár elsőre nehéznek tűnhet, néhány erős érvet összeszedni egy adott témáról korántsem lehetetlen! Hiszen az érvelés rólad is szól: az adott témáról alkotott saját véleményedről, amit csak fel kell tudnod vezetni.

Milyen további készségeidet fejleszted, ha megtanulsz érvelni?

A vitakultúrád mellett fejlődhet a gondolkodásmódod, tárgyalókészséged és a fellépésed is: miközben megtanulsz mindent több irányból megközelíteni, magabiztosabbá válsz. Tudásodat a szóbeli vizsgáktól kezdve az üzleti tárgyalásokon át számtalan helyzetben kamatoztathatod.

Felvértezve a modern kor átveréseivel szemben
Ismerve a racionális érvelés legfontosabb jellemzőit, azonnal látni fogod, mikor akarnak szándékosan megtéveszteni, manipulációval rávenni valamire. Hiszen a reklámok szerint az ő „különleges termékük” (hajszárító/körömlakk/szuperolló stb.) nélkül nem élet az élet, a haverod szerint meg az „igazi férfi bírja az italt”. Vagy mégsem?

Érvekkel egy jó ügyért

Mindemellett számos jó ügyet mozdítottak már elő okos érveléssel. Gondolj csak a rászorulóknak szervezett karácsonyi adománygyűjtésekre, vagy a Martin Luther King vezette afroamerikai polgárjogi mozgalomra!


Így javíthatod érvelési készségedet!

Írott vs. szóbeli érvelés: hasonlóságok és különbségek

A kétféle érvelés módszerében és felépítésében is megegyezik. Egyéb jellemzőikben azonban eltérőbbek nem is lehetnének! Hiszen, amíg írásban tudod, hogy van időd jól átgondolni és kifejteni az érveidet, esetleg itt-ott metaforákkal is megtűzdelni, addig egy szóbeli érvelés „éles” helyzet. Ott a legtöbbször nincs gondolkodási időd, mielőtt megszólalnál – viszont előtted áll a beszélgetőpartnered, akinek a gesztusait akár a magad javára is fordíthatod!

Az érvelés módszerei
Az érvelésnek két alapvető módszere van: a dedukció és az indukció. A deduktív érvelés esetén egy általános igazságból következtetünk az egyedi esetre.
Pl.: Az anyák empatikusak –> Anyukámmal szavak nélkül is értjük egymást.

Míg az induktív érvelés esetén egyedi esetből következtetünk az általános igazságra.
Pl.: A gladiátorok voltak az ókori Róma sztárjai -> Minden korszak és kultúra kitermeli a maga hírességeit.

Hatékony érveléstechnikák
Felépítésük szerint három érveléstípust különböztethetünk meg: a fokozásosat, az egyetlen, erős érvre épülőt és a lejtésest. Fokozásos érvelés esetébena leggyengébb érvektől haladunk a legerősebb felé, míg ha csupán egy erős érvre építjük fel mondandónkat, köré rendezzük a gyengébb állításokat. Mindkét típus hatásos érveléstechnika, ám a lejtéses érvelés – amikor alegerősebb érvektől haladunk a gyengébbek felé – esetében kevesebb az esélyed a sikerre.

Szóbeli praktikák: így legyél meggyőző!
Ha szeretnél kiemelkedően jól teljesíteni egy órai vitán, egy vizsgán vagy egy állásinterjún, a következőket érdemes megfogadnod:

  • Gondolkozz az ő fejével: te mit kérdeznél magadtól?
    Ezzel a módszerrel átismételheted a tananyag legfontosabb részeit, miközben felkészülsz a vizsgahelyzetre.
  • Csak relevánsan!
    A témához kapcsolódó érveken túl NE hozz be semmi mást! Az irreleváns érvek egy idő után ugyanazt az agyi területet aktivizálják, ami az undorért is felelős.
  • Kommunikálj magabiztosan!
    Ha odafigyelsz a hangerődre, a szünetek elkerülésére vagy arra, hogy a beszédtempód kiegyensúlyozott legyen, jobb benyomást kelthetsz beszélgetőpartneredben.
  • Az ún. mirroring
    Amennyiben nem vagy túl ideges, a másik szóhasználatának megfigyelésével, és az ehhez való alkalmazkodással szimpátiát kelthetsz benne magaddal szemben.

Érvelés írásban: tippek ütős szövegekhez
A hatásos érvelő szöveghez nem elég tudnod, hogy ok-okozati alapon, minden állításodat alátámasztva írsz – az alábbiakra sem árt odafigyelned!

  • Készíts vázlatot: kell valami, amihez vissza tudsz nyúlni, ha elakadsz.
  • Pontos tagolás: legyen bevezetése, tárgyalása és befejezése is a fogalmazásodnak!
  • A feladat értelmezése: valami mellett, ellen vagy is-is kell érvelned?
  • Helyesírás: kit veszel komolyabban például egy chatben: azt, aki a „tudjuk” szót is gy-vel írja, vagy azt, aki hibátlanul pötyög? Akkor már tudod, miért olyan fontos ez.
  • Külalak: e cikk szerzőjének kézírása legendásan olvashatatlan, viszont az érettségire még én is megembereltem magam. Ugyanis megsejtettem: az idegen tanároknak nem lesz kedvük minden szónál találgatni, vajon mire gondolt a „költő”.
  • Közhelyek, pátosz és szóismétlések: ezeket inkább hagyd meg azoknak, akik évnyitókon mondanak beszédet, vagy elfajult veszekedésben vesznek éppen részt.

Ezekre figyelj: a leggyakoribb hibák érveléskor

  1. Értelmetlen mondatok: Tudom, hogy izgulsz, de legyél alapos!
  2. Logikátlan/homályos fogalmazásmód: Készíts VÁZLATOT (szóbelik előtt is), és fejtsd ki bátran, amire gondolsz!
  3. Szleng használata: A világért se. Még a lazább tanárokban sem kelt jó benyomást, higgy nekem. (Mondták.)

Összegzés


A fentiekből már láthatod, mekkora szerepe van az érvelésnek a mindennapi életünkben, és miért hasznos, ha ismered néhány fortélyát. Többé nem vehetnek rá a manipulatív reklámok (vagy emberek) olyasmire, amit igazából nem akarsz, hiszen már tudod: ők leggyengébb pontjainkra, az érzelmeinkre próbálnak hatni. Ha legközelebb vizsgahelyzet előtt állsz, lesz néhány bevethető módszer a tarsolyodban, hogy magabiztosan képviselhesd témádat, nézeteidet. Azonban akkor se keseredj el, ha a félelemtől először még elbizonytalanodsz magadban, és hibázol! Az élet hosszú, számos lehetőséged lesz még gyakorolni a meggyőzést. Kitartással, az érvelés tudományában való elmélyüléssel és gyakorlással Te is profi lehetsz benne!

Nyitókép: Freepik

Kapcsolódó cikkek