Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Szerb Antal. Csak néhány példa hazánk kiváló esszéírói közül. Ez alapján joggal gondolhatnád, hogy az esszé csakis a legnagyobb írók játszótere, ez azonban koránt sincs így. Az esszé jelentése ugyanis igencsak sokféle, és az élet több területén is találkozhatunk vele. Például az egyetemi felvételiken, a középiskolákban vagy éppen a nyelvvizsgázás során.

Ami biztos, hogy az esszé rövid és tömör, és bármilyen témáról is szóljon, erősen tükrözi írója véleményét, nézőpontját. Az is nagyon gyakori, hogy sokszor szépirodalmi igénnyel íródik, ez azonban nem alapfeltétel. Amikor tanulmányaid során esszét írsz, tisztában kell lenned a kritériumokkal és a szabályokkal. Pontosan ebben segít aktuális cikkünk, amelyben minden fontos részletet megismerhetsz.

Mit jelent pontosan az esszé?

Az esszé definíciója

Térjünk vissza az esszé meghatározására. Azt már tudjuk, hogy rövid, és témáját tekintve változatos. Az irodalomtudományban a líra-dráma-epika hármas felosztásban általában az epikánál szerepel, az esszé fogalmát azonban ennél jobban is kibővíthetjük. Ez alapján létezik esszévers és esszéregény is, ebben az esetben akár önálló, negyedik műnemként is tekinthetünk rá (a szűkebben vett esszé változatlanul átmeneti műfaj marad).

A mindennapi életben és az oktatásban az esszé olyan prózát takar, ami egy adott témával kapcsolatban párbeszédet generál. Az esszéírás minden esetben érthetőbbé és világosabbá akarja tenni azt, amiről szól, így akár elemző fogalmazásnak is nevezhetnénk.

Az esszé típusai

Az igazoló esszé a legtömörebb fajta. Jellemzően mindössze öt bekezdésből áll: ebbe kell beleférnie az ötlet feltárásának, a tárgyalásnak és a következtetéseknek. Tipikusan az általános iskolákban használják, hiszen kiválóan alkalmas a megfelelő vitakultúra kialakításához.

A leíró esszé már sokkal szabadabb műfaj, ahol az írói kreativitás is komoly szerepet kap. Az egyedi gondolatmenet igen hangsúlyos, azonban a közérthetőség és az egyértelműség ebben az esetben is alapelvárás.

A narratív esszé lényegében történetmesélés. Még a rövid történetek is tekinthetők narratív esszének, emellett az is igen tipikus, hogy egy meglévő könyvről szóló beszámoló készül ebben a formában.

Az érvelő esszé talán a legtudományosabb típus. Itt hatalmas hangsúly kerül az észérvekre és bizonyítékokra. Az igazoló esszénél ismertetett ötös felosztás ennél az esszéfajtánál is nyerő lehet.

Az esszé felépítése

Egy tipikus esszé felépítése hármas tagolást követ:

  • Bevezetés: a legerősebb bekezdés, ahol meg kell ragadunk az olvasó figyelmét. Ebben a részben szerepel maga a téma és a tézisünk is.
  • Tárgyalás: felsorakoztatjuk az érveinket, amelyekkel meg szeretnénk győzni az olvasót.
  • Záró bekezdés: eljött az idő, hogy megfogalmazzuk a saját álláspontunkat, és levonjuk a következtetéseket az előző két bekezdésből.

Milyen esetben kell esszét írnunk?

A középiskolát lehetetlen úgy elvégezni, hogy ne írjunk számtalan esszét. Amikor pedig eljön az érettségi ideje, az írásbelin garantáltan lesz esszéfeladat is. Ezekben az esszékben ugyanakkor az egyéni véleménynek csak kevés hely jut, inkább a tudás átadásán van a hangsúly. Hasonló a helyzet a nyelvvizsgáknál is, ahol szintén előkerül az esszé. Az egyetemen viszont már klasszikusabb esszét is várhatnak tőlünk, sőt már a felvételihez kért motivációs levél is esszének tekinthető (különösen az angolszász oktatásban).

Melyek a sikeres esszé jellemzői?

Jó téma és saját gondolatok

Hogy mi számít jó témának, azt nagyon nehéz megmondani. A kezdő íróknak Kurt Vonnegut klasszikus tanácsát idézzük: „Vadidegenek idejét ne pazaroljuk!”, vagyis igyekezzünk olyan témát választani, ami érdekes, releváns, újszerű és nem lerágott csont. Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy eleve meghatározott témában kell esszét írnunk. Ilyenkor törekedjünk arra, hogy valamilyen új nézőpontból közelítsük meg a témát.

Egy esszé esetében fontos, hogy ne mások korábbi munkáit ismételgessük, hanem a saját érveinket és gondolatainkat vessük papírra. Sokszor ez az esszé írásának legnehezebb része, ami sok-sok utánaolvasást és elmélyülést igényel.

Logikus gondolatmenet

Ha már megvan a téma, és azt is tudjuk, hogy mit akarunk róla mondani, már csak arra kell ügyelnünk, hogy mindezt mások számára is érthetően adjuk át. Ez nehezebb, mint gondolnánk, és rengeteg gyakorlatot igényel. Néhány formai elemmel ugyanakkor nemcsak az olvasók, hanem a saját dolgunkat is megkönnyíthetjük az írás során.

Egy jól megválasztott cím például önmagában mankóként szolgál, ezenkívül a főbb érveinket érdemes alcímként használni a dokumentumban. Ezzel pontosan tudjuk majd, hogy mikor mi következik, és miként épülnek egymásra a részek. Bátran használhatjuk a magyar nyelv kötőszavait is. A logikus felépítést segítik az olyan kifejezések, mint a mert, a mivel, a mindazonáltal, az ugyanakkor, az egyrészt-másrészt stb.

Megfelelő formai elemek

Ahogy az esszének nincs pontos definíciója, úgy univerzális formai követelmények sem léteznek. Ettől függetlenül érdemes az általános, tudományos, irodalmi szövegek irányában támasztott elvárásokat követnünk. Ennek az az alapja, hogy a dokumentumunk legyen könnyen áttekinthető és rendezett. Ezt a célt szolgálják a fejezetek és bekezdések, illetve ezek számozása. Sokkal gyorsabban és egyszerűbben átfutható a szövegünk, ha gondosan és logikusan tagolt.

A betűtípust illetően nem kell nagyot villantanunk. Nyugodtan maradjunk az olyan jól bevált fontoknál, mint az Arial vagy a Times. A különleges betűtípus csak elvonja a figyelmet. A betűméret tekintetében is a konzervatív hozzáállás a célravezető: 11-es vagy 12-es, ugyanakkor a kiemelések és a megjegyzések lehetnek valamivel kisebbek vagy nagyobbak.

Egy esszében használhatunk táblázatokat, képeket vagy akár fotókat is. Természetesen nem tehetik ki a szöveg nagy részét, de sokszor ezekkel a megoldásokkal tudjuk a legjobban átadni a mondanivalónkat. A legfontosabb gondolatainkat, tételmondatainkat vagy a tanulságot esetleg kiemelhetjük vastag vagy eltérő színű betűvel.

Mi segíthet az esszé megírásában?

Senki sem születik úgy, hogy kiváló esszéket tud írni. Gyakorlat teszi a mestert, no meg persze a „puskázás”. A neten több száz esszémintát és példát találhatunk, amelyeket nyugodtan tanulmányozhatunk. Ezek remek kiindulási alapot jelentenek. Esszéírás közben olyan online segédeszközöket is igénybe vehetünk, mint a plágiumellenőrző, a tézis- vagy a hivatkozásgenerátor.

Esszé írása lépésről lépésre

Válaszd ki a témát!

Amennyiben előre meghatározott témában kell írnunk, ez a lépés természetesen irreleváns. Más esetben a mi dolgunk, hogy olyan témával rukkoljunk elő, ami nem lerágott csont, és amellyel kapcsolatban tudunk valami újat mondani. Arra is ügyeljünk, hogy a téma legyen összhangban az óra, az előadás vagy a fogadóintézmény profiljával. A téma kapcsán az a legelemibb kitétel, hogy minket érdekeljen a dolog és szívesen foglalkozzunk vele hosszú órákat, napokat.

Állíts fel reális menetrendet az esszé elkészítéséhez!

Igen ritka, hogy egy esszéfeladatnak ne legyen leadási határideje, amit mindenképp tartanunk kell. Márpedig a feladatunk sokrétű és összetett, ezért nem jó ötlet mindent az utolsó pillanatra hagyni. Már csak azért sem, mert nem vagyunk gépek: egy nap jellemzően egy-két oldalt lehet jó minőségben megírni. Ezt még megelőzi a kutatás, a forráselemzés és a vázlatkészítés is. Egy átgondolt menetrenddel sokkal átláthatóbbá tehetjük a folyamatot.

Előkészületek – forráskeresés

A forrás bármi lehet: könyv, tanulmány, podcast vagy egy YouTube-videó. Egy a lényeg, hogy hiteles legyen. De honnan tudhatjuk, hogy egy forrás megbízható-e? Jó módszer, ha a MeRSZ online könyvtár szolgáltatásait vesszük igénybe. Itt lektorált kézikönyveket, tanulmányokat, szakkönyveket és jegyzeteket találunk, amelyek hitelességéhez nem férhet kétség. Az online katalógusban ráadásul pofonegyszerű keresni, és akár jegyzeteket is írhatunk az egyes anyagokhoz.

Akárhonnan származnak is a forrásaink, mindig többet használjunk. Egy-két forrás biztosan nem elég az esszénkhez, ennél nagyobb merítést kell alkalmaznunk. Az már egyénfüggő, hogy a forrásokat milyen módszerrel dolgozzuk fel. Vannak, akik a hagyományos, papírra jegyzetelős megoldásra esküsznek, mások ezt is számítógépen csinálják.

Vázlatkészítés

Az esszévázlat a dokumentum tervrajza. Sokkal könnyebb dolgunk lesz a megírásával, ha már előre meghatározzuk, hogy melyik bekezdés miről fog szólni, melyek lesznek a legfontosabb állításaink, és hogyan akarunk a gondolatmenetünkben eljutni A-ból B-be. A vázlat egy rövidebb esszénél is jól jöhet, egy hosszabb írásnál pedig egyenesen nélkülözhetetlen.

Mire figyelj esszéírás közben?

Most, hogy a vázlat formájában már van egy stabil alapunk, és a forrásokat is összeszedtük, nekiülhetünk a konkrét esszéírásnak. Ez értelemszerűen a bevezetéssel kezdődik, az olvasó számára legfontosabb bekezdéssel. Az első pár sor feladata az, hogy kedvet csináljon a továbbolvasáshoz, emellett utaljon arra is, hogy milyen megoldásokkal és ötletekkel fogunk előrukkolni.

A bevezetéssel rögtön megadjuk az alaphangot is, amit következetesen végig alkalmazunk. Az ugyanis igencsak furcsa, ha az esszénkben összevissza váltogatjuk a hangnemet és a stílust. Ezt is határozzuk meg előre: választhatunk könnyedebb vagy komolyabb hangvételt, de a stílushoz végig ragaszkodnunk kell. Ahogy ahhoz is – maradva a stiláris kérdéseknél -, hogy az elejétől a végéig érthetően fogalmazzunk. A túlbonyolítás, az idegen szavak és szakkifejezések halmozása ellenérzést válthat ki az olvasókból, és a megértést is gátolhatja.

Sokat tehetünk az érthetőségért és áttekinthetőségért, ha ügyesen tagoljuk az esszénket. Egy-egy bekezdés nagyjából ötven szót tartalmazzon, a hosszabb fejezeteket pedig érdemes alcímekkel megtörni. A források jelölésére már szigorúbb „szabályok” vonatkoznak. A forrásjegyzék a dokumentum végén kapjon helyet, és minden forrás kapcsán a következőket tüntessük fel: szerző(k), forrás címe, kiadó, kiadás éve, az idézet oldalszáma. Online forrásnál az URL-címet is közöljük.

Amennyiben idézetek is szerepelnek az esszében, ezek forrását is meg kell adnunk. Itt használhatunk lábjegyzetet is, vagyis az oldal alján is feltüntethetjük az idézet forrását (a fenti kritériumok ekkor is érvényesek). Az idézetekkel azonban csínján kell bánnunk: olvasóink az önálló gondolatokat díjazzák! Törekedjünk tehát arra, hogy csak akkor idézzünk, ha tényleg nincs más megoldás.

A plagizálásnak még a gyanúját is el kell kerülnünk, különben hitelét veszti az esszénk. Hogy biztosra menjünk, az esszé megírása után keressünk egy ingyenes online plágiumellenőrző oldalt. Nincs más dolgunk, mint bemásolni a szöveget, és azonnal kiderül, tartalmaz-e máshonnan átvett, azaz plagizált részeket a dokumentum. Ha vannak ilyen részek, azt is megtudhatjuk, hogy pontosan mely szöveggel mutat egyezést a mi esszénk.

Hagyj időt a szerkesztésre!

Ha végeztünk az írással, még nem végeztünk az esszével. Amennyiben időnk engedi, érdemes néhány napig félretenni a doksit, aztán friss szemmel és fejjel újraolvasni. Mire figyeljünk különösen? A helyesírásra, az elgépelésekre, a stiláris egységre és a szóismétlésekre. Az is remek megoldás, ha odaadjuk valakinek az esszét, és megkérjük, hogy nézze át.

Keresd meg a kedvenc esszéidet!

A jobbtól nem szégyen tanulni – tartja a mondás. Szóval bátran vedd be magad a könyvtárba vagy ülj le a laptop elé, és olvasgass esszéket. Bizonyára rengeteg olyan írást találsz majd, ami érdekel vagy kapcsolódik a témádhoz. Lesd el, hogyan építette fel a szerző az esszét, milyen retorikai fogásokkal ragadta meg és tartotta fenn az érdeklődést, és hogyan hivatkozott a forrásokra. Ezzel a tudással, no meg a cikkben említett tanácsokkal már te is magabiztosan vághatsz bele az esszéírásba!

Kapcsolódó cikkek