Mindenkinek van egy bejáratott elképzelése a projektmunkáról, pedig a pedagógia több különböző típust is ismer. Ebben a cikkben bemutatom, hogy milyen változatokkal találkozhatsz, illetve általánosságban véve mi lehet az adott típus célja és szerepe a tanulási folyamatban.

A projektmunka: elmélet a gyakorlatban

Az egyetemeken és a főiskolákon egyre nagyobb tér és lehetőség van olyan gyakorlatias típusú feladatok elvégzésére, mint a projektmunka. Ez leginkább abból következik, hogy egy-egy szeminárium vagy előadás általában kétszer olyan hosszú, mint egy gimnáziumi tanóra, másrészt pedig a felsőoktatás szintjén az oktatók próbálják átadni a kutatásmódszertan és prezentálás képességeit is.

A legtöbb egyetemi projekt munkacsoportosan zajlik, ezért sokan nem kedvelik ezeket, hiszen számukra ismeretlen emberekkel kell közösen dolgozniuk. Sok esetben a csoportok összetételét az előadók választják meg, illetve ők szabják ki a témát is, ami külön stresszfaktor lehet egy egyetemista számára. Ezeken a nehézségeken azonban érdemes hamar túllendülni, hiszen ezen múlhat a kurzus osztályozása.

A módszer egy sajátos tanulási technika, amelynek lényege az önálló és csoportos tapasztalás, megismerés. Érdekesség, hogy Magyarországon csak a kilencvenesévek elejétől, azaz a rendszerváltás utáni időszakban kezdték csak elhasználni.

A projektmunka során nemcsak a diákok és a hallgatók szerepe változik meg, de az oktatóé is: támogató szerep jut neki, hiszen feladata a munkafolyamatok koordinálása, a tanácsadás. Érdemes hozzá fordulni, ha a csapat elakadt afeladatok kiosztásában vagy a kutatómunka valamelyik területén.

A projektmunka típusai

Típustól függetlenül egy projektmunkának mindig van egy vagy több meghatározott és konkrét célja. Ezek a következők lehetnek:

  • Leírás, azaz egy jelenség, egy feladat vagy egyfolyamat részletes dokumentálása.
  • Háttérismeretek rendszerezése, vagyis a már meglévő szakirodalom listázása, ismertetése és összevetése.
  • Oknyomozás, amelynek célja egy kialakult helyzet, jelenség vagy folyamat kiváltó okainak feltárása.
  • Funkciókeresés, azaz a vizsgált objektum szerepének vizsgálata egy meghatározott környezetben.

Művészeti projekt

A művészeti projekt célja, hogy a résztvevők a már meglévő és a később megszerzett tudásukat egy művészeti termékben rögzítsék. Az ilyen jellegű munka innovációra és kreativitásra ösztönöz, és célja, hogy minél egyedibb, érdekesebb megoldások szülessenek. Az értékelésnél a tudás prezentálása mellett az esztétikai szempontoknak is nagy jelentőségük van.

Bizonyos iskolai projekteknél meghatározzák az elvárt műfajt, azaz megmondják a tanulóknak, hogy például fényképeket, plakátot, színdarabot készítsenek. A technika fejlődésével és az internet elérhetőségével sok esetben kérhetnek egy videót, egy honlaptervezetet vagy akár digitális grafikai elemeket is.

Technikai projekt

A technikai projektek legelőször az amerikai szakmunkásképző intézményekben terjedtek el, és ebben az esetben a cél egy fizikai munkával elkészített, a mindennapi életben is hasznosítható tárgy készítése.

A módszer hasznosságának ismertetésére sokszor a csónakkészítés példáját hozzák fel. Ennél a feladatnál egyrészt szükséges az elméleti tudás, hiszen ismerni kell az úszó testek fizikáját és a ragasztóanyagok működését, másrészt pedig kétkezi munkával meg kell építeni egy használható járművet. Ehhez pontosan végre kell hajtani a munkafolyamatokat, illetve szükséges a tárgy kipróbálása is.

Kutatási projekt

A projektmunka az elméleti tárgyak esetében is ugyanolyan hatékonysággal működik. Ebben az esetben a cél egy szűk téma komplex feldolgozása, amelynek fontos részét képezi az önálló kutatás.

Ilyenkor is készül valamilyen nyilvánosságnak szánt produktum. Ez általában egy dolgozat formájában valósul meg, de bizonyos esetekben egyéb megoldás is elképzelhető. Az ilyen jellegű projekt nagy hasonlóságot mutathat az esettanulmánnyal.

A jellemzői általában a következőképpen alakulhatnak:

  • Az első lépés mindig a konkrét problémafelvetés, ahol meghatározásra kerül egy hipotézis.
  • Ezt követően be kell mutatni a vizsgálatimódszert, felsorolni a kutatáshoz felhasznált eszközöket.
  • Bizonyos esetekben érdemes vizuális elemeket (grafikonokat, térképeket, táblázatokat) csatolni, amelyek segítik a jobb érthetőséget.
  • Ha ezek elkészültek, jöhet a munka legfontosabb része, a következtetés. Ilyenkor általában a készítő vagy alátámasztja, vagy megcáfolja a felvetett hipotézist.
  • Egy ekkora munka nem készülhet el hivatkozások nélkül, amiket minden esetben pontosan kell megjelölni.

Gazdaságismereti projekt

A gazdaságismereti elméleteket és szabályokat gyakorlat, használat közben a legegyszerűbb elsajátítani, hiszen így a tanuló kézzelfogható eredményeket és következményeket tapasztalhat meg.

Az ilyen jellegű munkák egyik legismertebb példája az általános iskolákban alkalmazott almaprojekt. A diákoknak minden folyamatot maguknak kell elvégezniük, azaz nekik kell megvásárolni vagy leszedni az almát, majd egy képzeletbeli részvénytársaság alapításával eladni az árut. A vásárláshoz vagy az almaszedéshez szükséges költségeket (szükséges eszközök, engedélyek) a vállalkozás keretein belül el kell számolniuk, majd ezt követően kezdődhet meg az értékesítés.

Ezt a legkülönfélébb módszerek segítségével tehetik meg, például az almából lekvárt, befőttet vagy almás pitét készíthetnek. A módszernek köszönhetően nemcsak a gazdasági ismereteik bővülnek, de egy kis biológiát és konyhatechnikát is elsajátítanak.

Környezeti projekt

A környezettudatosság egyre fontosabbá válik napjainkban, ezért az ezzel foglalkozó nevelés szívesen használja fel a projektmódszertant. Az ilyen jellegű feladatok a gyerekek és a felnőttek számára is sokat adhatnak, hiszen egy-egy erdőség kitakarítása, vagy egy folyó szennyezettségének vizsgálata bárki számára adhat új tudást és tapasztalatot. Mindezek mellett pedig közösségkovácsoló ereje van, valamint pozitív hatást eredményez a környezetben.

Egyetemi szinten természetesen összetettebb biológiai, kémiai és társadalomismereti összefüggéseket is lehet vizsgálni. Ebben az esetben a hallgatók könnyen megtapasztalhatják, hogy az emberi tevékenységeknek milyen környezetkárosító hatásai vannak, és megismerhetik az önkormányzatok, a városok hozzáállását a zöld mozgalomhoz,hiszen sok esetben egy-egy környezeti projekt hatósági engedélyhez kötött.

A biológiával foglalkozó hallgatók számára pedig kulcsfontosságú, hogy elsajátítsák a kutatás és a megfigyelés gyakorlati jellegét is, hiszen ezek szükséges képességek lesznek a későbbi karrierjük, tanulmányuk során.

A környezeti projekteknél fontos megemlíteni az erdei iskolákat. Ilyenkor egy-egy tanulócsoport a természetben, az erdőhöz közel tölt el néhány napot, amelynek lényege, hogy a mai elvárosiasodott életformából kicsit kikerüljenek a gyerekek a szabad levegőre. Nemcsak növénytanról, állattanról tanulnak, hanem ennek a néhány napnak egészségügyi szempontból isjelentősége van, hiszen a kisebb projektek végrehajtásához aktív testmozgásra van szükség.

Ezek tehát a különböző projekttípusok legfőbb ismertetői. Amint az aleírásokból jól látható, szinte mindegyik számos buktatóval rendelkezik, de a helyes időbeosztás kialakításával, a szerepek és a feladatok kiosztásával, valamint a megfelelő kommunikáció segítségével a feladat könnyen teljesíthető.

A projektmunka a fent említett készségeket erősíti, hiszen az iskolapadból kikerülve, a munka világában sokat kell majd csapatban dolgozni. Ahogy az egyetemen, úgy sokszor a munkahelyeden sem választhatod meg, kivel munkálkodj egy adott feladaton, ezért érdemes komolyan venni a projektek elvégzését.

Nyitókép: Freepik

Kapcsolódó cikkek