Szaknyelvoktatási műhelyek

Tartalomjegyzék

• Szaknyelvoktatási műhelyek • Magyar mint idegen nyelv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen
• Impresszum
• Sorozatszerkesztői előszó
• Köszönetnyilvánítás
• Bevezető
• chevron_rightElső fejezet. Szakmatörténeti áttekintés • A magyar mint idegen nyelv szakmává válása
  • chevron_rightBevezetés
    • chevron_right1. A magyar nyelv oktatásának hagyományai
      • 1.1. A magyar mint idegen nyelv/hungarológia két fontos történeti pillére
      • 1.2. A hungarológiai szakirodalom modern kori pillérei
      • 1.3. A MID intézményesített oktatási formáinak kialakulása
    • chevron_right2. A kultúrdiplomácia és a lektori konferenciák szerepe a magyar mint idegen nyelv oktatásában
      • 2.1. Az 1920–1930-as évek intézményfejlesztési sikerei: a Collegium Hungaricumok és a magyarnyelv-oktató/-kutató helyek létrehozása
      • 2.2. A Lektori Konferenciák
      • 2.3. A lektori konferenciák és a hazai műhelyek kapcsolata
    • chevron_right3. A MID „szakmásításának” előzményei
      • 3.1. A kommunista fordulat
      • 3.2. A MID „szakmásításának” fórumai: az intézményrendszer kialakítása
      • 3.3. A MID „szakmásításának” fórumai: periodikák és folyóiratok megjelentetése a magyar mint idegen nyelv/hungarológia témában
• chevron_rightMásodik fejezet. A BME humán arca
  • 1. A Műegyetem történetéről
  • 2. Az 1891-es rektori tanévnyitó beszéd
  • chevron_right3. Humán tantárgyak a BME-n
    • 3.1. A magyar nyelvhelyesség és stílus tanítása a Műegyetemen
  • chevron_right4. Dengl János tevékenysége a Műegyetemen
    • 4.1. Dengl János: Magyar nyelvhelyesség és magyar stílus
    • 4.2. Bírálatok
  • 5. 1948. után
  • chevron_right6. A rendszerváltás körüli évek
    • 6.1. A számítógépek alkalmazása a nyelvoktatásban
    • 6.2. A nyelvvizsgáztatás rendszerének kialakulása
  • chevron_right7. Az ezredforduló küszöbén
    • 7.1. A magyar mint idegen nyelv és a hungarológia megjelenése az angol nyelvű programban: Hungarian and Central European Studies
  • Összefoglalás
• chevron_rightHarmadik fejezet. Területfoglalások
  • 1. A BME leválása
  • 2. Az ELTE Központi Magyar Nyelvi Lektorátusának szerepe
  • chevron_right3. A Nemzetközi Előkészítő Intézet (NEI)
    • 3.1. A NEI mérnöki szakirányú hallgatóinak Magyar nyelvkönyve I. (Kísérleti jegyzet)
    • 3.2. A jegyzet felépítése
    • 3.3. A leckék felépítése
  • chevron_right4. A területfelelősségek rendszerének kialakulása
    • 4.1. Jogszabályi rendelkezések
    • 4.2. A Nyelvi Intézet megalapítása
    • 4.3. A Magyar Nyelvi Csoport működése
• chevron_rightNegyedik fejezet. Terminológiai viták kereszttüzében
  • chevron_right1. Egy új diszciplína születése
    • 1.1. Az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottságának ülése: a vita
    • 1.2. A magyar mint idegen nyelv terminológiai kérdései
  • 2. Szépe György tipológiája
  • chevron_right3. Éder Zoltán álláspontja
    • 3.1. A magyar mint idegen nyelv kategorizálása
  • 4. Szőllősy terminológiai javaslata: a „szakmai anyanyelv”
• chevron_rightÖtödik fejezet. A BME mint a műszaki felsőoktatás zászlóshajója
  • 1. A Nyelvi Intézet hozzájárulása a szaknyelvi kutatásokhoz
  • chevron_right2. A módszertani konferenciák sorozata
    • 2.1. A módszertani konferenciák egyik előzménye
    • 2.2. A módszertani konferenciák
• chevron_rightHatodik fejezet. A magyar műszaki szaknyelv oktatása a műszaki jegyzetek tükrében
  • 1. A hallgatók nemzetiségi összetétele, létszámok
  • chevron_right2. Oktatásszervezési kérdések, oktatási koncepció
    • 2.1. A „magyaros” műszaki jegyzetek: Magyar nyelv I. (I. évfolyam)
  • 3. Egy oktatási segédanyag: az OSM
  • chevron_right4. Az értékelés rendszere
    • 4.1. A jegyszerzés feltételei
    • 4.2. A szigorlatok rendszere
    • 4.3. Az érdemjegyek skálaszerű leírása
  • chevron_right5. A nem szakmai ismeretek szerepe a magyaroktatásban: a kultúraközvetítés egyes formái a BME gyakorlatában
    • 5.1. A differenciálás a magyar mint idegen nyelv oktatásában
    • 5.2. A nyelvi verseny
    • 5.3. Nyelvi szakkör
    • 5.4. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK)
    • 5.5. Speciális kollégiumok a magyar kultúra szolgálatában
• chevron_rightHetedik fejezet. Új szelek szárnyán
  • chevron_right1. A megváltozott feltételrendszer külső és belső tényezői
    • 1.1. A megváltozott jogszabályi háttér
    • 1.2. A megváltozott tanulói attitűdök és motivációk
  • 2. A magyar mint idegen nyelv helyének és szerepének újragondolása
  • chevron_right3. A Halló, itt Magyarország! felépítése
    • 3.1. A „színes” módszer
  • chevron_right4. A magyar mint idegen nyelvet tanuló külföldiek létszámadatai
    • 4.1. A cserehallgatók megérkezése
    • 4.2. A Stipendium Hungaricum és a BME
    • 4.3. A Szociometrum felmérése
    • 4.4. A BME támogató légköre
• chevron_rightTovábbi kutatási irányok
  • 1. További kutatási irányok: a történeti szál
  • 2. További kutatási irányok: reflexiók a jelen helyzetre
• Konklúzió
• Hivatkozások
• Mellékletek

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 986 4

DOI: 10.1556/9789634549864

Sorozat: Alkalmazott nyelvészet a 21. században - Applied Linguistics in the 21st Century

ISSN: 2786-0914

A könyv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – a korábbi Budapesti Műszaki Egyetem (BME) – példáján keresztül mutatja be annak a magyar felsőoktatás egészén átívelő, nagyszabású magyartanítási projektnek a megvalósulását, amelynek révén a 20. század derekától kezdődően nagyszámú külföldi hallgatóság érkezett hazánkba, és szerzett felsőfokú oklevelet különböző magyarországi egyetemeken – és tette mindezt magyar nyelven. Ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a hazai intézmények megszervezték külföldi hallgatóik magyar nyelvi oktatását annak érdekében, hogy azok képesek legyenek az előadásokon jegyzetek készítésére, vizsgák letételére és végső soron az adott szakma magyar nyelven történő elsajátítására. A BME a Nyelvi Intézet megalapításával, annak részeként létrehozta a Magyar Nyelvi Csoportot, amelynek feladata a külföldi hallgatók magyar műszaki szaknyelvi felkészítése volt. Miből tanítottak, mit és hogyan tanítottak a „korai” MID-tanárok a BME-n a külföldieknek? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző, ugyanakkor kitér a születőfélben lévő alkalmazott nyelvészeti szakma MID-oktatási szempontjainak releváns körülményeire is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bocz-szaknyelvoktatasi-muhelyek-magyar-mint-idegen-nyelv-a-budapesti-muszaki-es-gazdasagtudomanyi-egyetemen//