Halász Zsolt, Klicsu László

Költségvetési jog


Költségvetési eljárás

A költségvetési eljárás egyrészt jelenti a költségvetés elkészítését, másrészt a költségvetési törvény megalkotását. A központi költségvetésről szóló törvény meghatározza a bevételi és kiadási főösszeget és a különbözetet. A különbözet jellemzően – jelenleg – hiány, a hiány mértékét is a törvény határozza meg. Költségvetés és költségvetési törvény nem azonos fogalmak. Az állam költségvetését – a központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait – a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza. Az államnak ezt a gazdálkodási rendszerét – vagyis, amikor valamely közfeladatot az állam a költségvetési szervek útján lát el – államháztartásnak nevezzük. Az államháztartás központi alrendszerből és helyi szinten az önkormányzati alrendszerből áll. Az államháztartás a közfeladatok ellátásának egységes szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási szabályok szerint működő rendszere. A központi alrendszerben a bevételi és kiadási főösszegek felosztását a törvény 1. melléklete tartalmazza. Sokféle bevétel és kiadás van. Vannak, amelyek egy-egy szervhez köthetők, mások feladathoz kapcsolódnak. A központi alrendszer alapvető szerkezeti egysége a fejezet. A központi alrendszer bevételei és kiadásai részletezését a fejezetek (ezen belül a címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek) tartalmazzák. A „fejezet” költségvetési jogi fogalom. A fejezet és ezen belül a címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek a központi alrendszer alaki rendjére vonatkozó kifejezések. A bevételek és kiadások elvileg sokféleképpen csoportosíthatók, de minden esetben fontos az állandóság és átláthatóság érvényesítése, ezeknek az elveknek az alkalmazása bizonyos stabilitást nyújt a költségvetés és a költségvetési törvény szerkezetéhez.

Költségvetési jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 594 206 0

A pénzügyi jog egyetemi szintű oktatása hagyományosan három nagy témakört fog át: az adójogot,a költségvetési jogot, valamint a pénzügyi és befektetési intézményrendszer szabályozásának témakörét. Az olvasó jelen kötettel egy pénzügyi jogi egyetemi tankönyvsorozat negyedik, a magyar és európai uniós költségvetési szabályozást bemutató, feldolgozó kötetét tartja a kezében.

Az egyetemi szintű oktatásban elsőként arra kell a pénzügyi jog oktatóinak törekedni, hogy eme rendkívül széles és szerteágazó, egymástól sok tekintetben elkülönülő, de mégis legalább ugyanannyi ágon egymáshoz kapcsolódó szabályrendszerbe alapos betekintést nyújtson a hallgatóknak.

A kötet szerzői a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszékének oktatói, akik immár negyedszázados tapasztalatot gyűjtöttek össze a pénzügyi jog oktatása terén, és 2021-ben elérkezettnek látták az időt, hogy az oktatást e tapasztalatoknak legjobban megfelelő, és egyúttal hallgatóik felkészülését legjobban segítő tankönyvsorozatot indítsanak útjára. Általános tapasztalatuk, hogy a téma terjedelme, összetettsége és részletessége különleges oktatási megközelítést tesz szükségessé. E különleges megközelítés azt jelenti, hogy nem lehetséges és nem is célszerű az egyes résztémakörök minden egyes elemét beemelni a tananyagba. Az oktatás célja sokkal inkább az, hogy a három nagy pénzügyi jogi témakör, az adójog, a költségvetési jog és a pénzügyi és befektetési szabályozás alapvető elemei, fogalmai és belső rendszertani összefüggései kerüljenek a fókuszpontba, és ezáltal a hallgatók megismerjék azon szabályozási struktúrák működését, amelyeknek részleteiben, gyakorlati munkájuk során már ők is kellő biztonsággal el tudnak igazodni.

Jelen kötet célja a hazai és EU-s költségvetési szabályozás áttekintése, feldolgozása a jogi egyetemi szintű pénzügyi jogi oktatás igényei szerint. Ennek megfelelően a szerzőknek nem célja a szabályozás minden egyes részelemének bemutatása, hanem sokkal inkább egy alapos fogalomtisztázó és átfogó rendszertani elemző módszert követve, a költségvetési jog egyes elemeinek működését és összefüggéseit szeretnék megismertetni a hallgatókkal, olvasókkal.

A kötet elsődlegesen, de nem kizárólagosan egyetemi tankönyvként való felhasználási céllal készült, amelyben a szerzők elsőként a költségvetési jog rendszerét és alapfogalmait részletezik, majd feldolgozzák a hazai költségvetési szabályrendszert és az EU költségvetési szabályrendszerét is.

A kötet azok számára is hasznos szakkönyvként szolgálhat, akik egyetemi tanulmányaik befejezését követően, vagy attól függetlenül szeretnének elmélyedni a költségvetési szabályozás rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halasz-klicsu-koltsegvetesi-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave