A nemzetközi adóügyi együttműködés szabályozási keretei és gyakorlata
Az egyezmény alkalmazásának korlátai
Tartalomjegyzék
- A nemzetközi adóügyi együttműködés szabályozási keretei és gyakorlata
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Bevezetés
- I. A nemzetközi adóügyi együttműködés alapfogalmai
- 1. Nemzeti adójog, nemzetközi adójog, kettős adóztatás
- 2. Adójogi jogkövetés, adótervezés, adókikerülés, adókijátszás, adócsalás
- 3. Hátrányos adóügyi megkülönböztetés és káros adóverseny
- 4. A nemzetközi adózási konfliktusok és azok megoldási eszközei
- 5. Nemzetközi adóügyi együttműködés és az adózói jogok
- 1. Nemzeti adójog, nemzetközi adójog, kettős adóztatás
- II. A nemzetközi adóügyi együttműködés történeti fejlődése
- 1. A modern kori adóügyi együttműködés kezdetei
- 2. Az OECD/Európa Tanács multilaterális adóügyi jogsegély modellegyezménye (MAC)
- 3. Az Európai Unión belüli adóügyi együttműködés előzményei és fejlődése
- 4. A nemzetközi adóügyi együttműködést érintő újabb fejlemények
- 4.1. A banktitok-szabályok leépítése
- 4.2. Adatszivárogtatás, pénzügyi világválság, politikai lépések
- 4.3. A GF és a sztenderd alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatok kezdete
- 4.4. Az amerikai megoldás – a FATCA
- 4.5. A FATCA hatására megindult nemzetközi folyamat állomásai
- 4.6. A pénzügyi számlaadatokra és az országonkénti jelentésekre vonatkozó automatikus információcsere sztenderdje (CRS és CbCR)
- 4.7. Az OECD adóalap-erózió és nyereség-átcsoportosítás elleni akcióterve
- 4.8. A legújabb adóügyi adatszivárogtatások és ezek hatásai
- 4.9. Az OECD és az EU nemzetközi adóügyi együttműködést elősegítő legújabb szabályai és javaslatai
- 4.1. A banktitok-szabályok leépítése
- 1. A modern kori adóügyi együttműködés kezdetei
- III. Az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai
- 1. Az adóharmonizáció jelentősége
- 2. Adózási intézmények az Európai Unióban
- 3. Az uniós adójog forrásai
- 4. Az uniós és a nemzeti jog ütközése
- 5. Az alapszerződések adózási szabályai
- 6. Adó-együttműködési szabályok
- 6.1. A jogsegély irányelv (DAC)
- 6.1.1. A DAC jogalapja
- 6.1.2. Fogalmak és alkalmazás
- 6.1.3. Az irányelv hatálya
- 6.1.4. Az információcsere formái
- 6.1.5. Adótisztviselői jelenlét más tagállamban
- 6.1.6. Párhuzamos ellenőrzés
- 6.1.7. Együttes ellenőrzés
- 6.1.8. A visszajelzés és a kézbesítési együttműködés
- 6.1.9. Titokvédelem, banktitok, adózói jogok
- 6.1.10. Az adóügyi együttműködés elutasításának fő esetei
- 6.1.11. Szélesebb körű együttműködés biztosítása
- 6.1.12. Jogorvoslat, komitológia, jelentési kötelezettség
- 6.1.13. Közös elektronikus formanyomtatványok
- 6.1.14. A DAC értékeléséről kiadott 2019-es bizottsági jelentés főbb megállapításai
- 6.1.1. A DAC jogalapja
- 6.2. Az adóbehajtási irányelv
- 6.2.1. Az irányelv célja és jogalapja
- 6.2.2. Hatálya
- 6.2.3. Az információkérésre irányuló megkeresés
- 6.2.4. A kézbesítés iránti megkeresés
- 6.2.5. A behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresés
- 6.2.5.1. A végrehajtást engedélyező egységes okirat
- 6.2.5.2. A behajtási megkeresés teljesítése
- 6.2.5.3. A behajtási és biztosítási intézkedés iránti megkeresésre vonatkozó közös szabályok
- 6.2.5.4. Jogorvoslat és a végrehajtási eljárás felfüggesztése
- 6.2.5.5. A behajtási kérelem módosítása és visszavonása
- 6.2.5.6. A behajtási kérelem elutasítása
- 6.2.5.1. A végrehajtást engedélyező egységes okirat
- 6.2.6. A behajtási jogsegély elutasítása
- 6.2.7. Elévülés és költségek
- 6.2.8. Kifizetési, átváltási és visszatérítési szabályok
- 6.2.9. Formanyomtatványok, kommunikációs eszközök, nyelvhasználat
- 6.2.10. Titokvédelem
- 6.2.11. Egyéb együttműködési megállapodások és intézményi háttér
- 6.2.12. Az adóbehajtási együttműködés eredményei – a 2020-as bizottsági jelentés
- 6.2.1. Az irányelv célja és jogalapja
- 6.3. A vitarendezési irányelv
- 6.4. Az Európai Unió adóügyi arbitrációs egyezménye
- 6.4.1. A transzferárak kérdése és az egyezmény történeti háttere
- 6.4.2. Egyéb vitarendezési mechanizmusok
- 6.4.3. Az arbitrációs egyezmény jogalapja
- 6.4.4. Az egyezmény alapelvei
- 6.4.5. Az egyezmény alkalmazása
- 6.4.6. A Transzferár fórum és a magatartási kódexek
- 6.4.7. Az egyezmény hatálya
- 6.4.8. Az egyezmény eljárási szabályai
- 6.4.1. A transzferárak kérdése és az egyezmény történeti háttere
- 6.5. A jövedéki együttműködési rendelet
- 6.6. A statisztikai adatszolgáltatási rendelet
- 6.6.1. A statisztikai adatszolgáltatási rendelet hatálya
- 6.6.2. A statisztikai rendelet és az uniós héa-rendszer összefüggései
- 6.6.3. Adatforrások és tárgyidőszak
- 6.6.4. Az adatszolgáltatási kötelezettség alanyai és a statisztikai adatbázis
- 6.6.5. A statisztikai adatgyűjtés típusai
- 6.6.6. Az egyszerűsítés és a küszöbértékek
- 6.6.7. Titokvédelem és adatátadás
- 6.6.8. Az adatszolgáltatás minősége
- 6.6.9. Szervezeti háttér és együttműködés a Bizottsággal
- 6.6.1. A statisztikai adatszolgáltatási rendelet hatálya
- 6.7. A hozzáadottérték-adót érintő együttműködési rendelet
- 6.7.1. A rendelet alkalmazása
- 6.7.2. Megkeresésre történő információcsere
- 6.7.3. Automatikus és spontán információcsere
- 6.7.4. Visszajelzés
- 6.7.5. Az uniós ügyletekkel kapcsolatos héa-információcsere és adatbázis
- 6.7.6. A kézbesítés iránti megkeresés és a másik tagállamban történő adótisztviselői jelenlét
- 6.7.7. Egyidejű ellenőrzés, az információkhoz való hozzáférés és az EUROFISC
- 6.7.8. Elektronikus szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyok
- 6.7.9. Információcsere és adatmegőrzés a más tagállamban letelepedett adóalany héa-visszatérítésénél
- 6.7.10. Kapcsolattartás a Bizottsággal
- 6.7.11. Harmadik országokkal való kapcsolat
- 6.7.12. Az információcsere szabályai
- 6.7.13. Titokvédelmi szabályok
- 6.7.14. A rendelet alkalmazásának intézményi háttere, szélesebb körű együttműködés
- 6.7.1. A rendelet alkalmazása
- 6.8. A Fiscalis program
- 6.1. A jogsegély irányelv (DAC)
- 1. Az adóharmonizáció jelentősége
- IV. Az ENSZ és az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezményének együttműködési szabályai
- 1. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Modellegyezménye (EM)
- 2. Az OM adóügyi együttműködési szabályai
- 2.1. Az OM jelentősége és szerkezete
- 2.2. Az OM adó-együttműködési szabályai
- 2.2.1. A hátrányos megkülönböztetés tilalma
- 2.2.2. A kölcsönös egyeztető eljárás
- 2.2.3. Az OM információcserére vonatkozó rendelkezései
- 2.2.3.1. Az információcsere rendelkezések tárgyi hatálya
- 2.2.3.2. Személyi hatály
- 2.2.3.3. Az előrelátható jelentőség fogalma
- 2.2.3.4. Az adathalászat tilalma
- 2.2.3.5. A csoportos megkeresés
- 2.2.3.6. Az információcsere formái
- 2.2.3.7. Az illetékes hatóságok titoktartási kötelezettsége
- 2.2.3.8. Az információcsere korlátai
- 2.2.3.1. Az információcsere rendelkezések tárgyi hatálya
- 2.2.4. Az adóbehajtási együttműködés szabályai
- 2.2.1. A hátrányos megkülönböztetés tilalma
- 2.1. Az OM jelentősége és szerkezete
- V. Az OECD/Európa Tanács multilaterális adóügyi jogsegély egyezménye (MAC) és az adóügyi információcsere egyezmények
- 1. A MAC előzményei
- 2. Az adóügyi információcsere egyezmények – az OECD Modellje (TIEA Modell)
- 2.1. A TIEA Modell létrejöttének oka és az adóügyi együttműködésben játszott szerepe
- 2.2. A TIEA Modell általános jellemzői
- 2.3. A TIEA Modell hatálya
- 2.4. Az együttműködés formái
- 2.5. Titokvédelmi szabályok
- 2.6. Az információcsere korlátai
- 2.7. A kettős büntethetőség elvének megszüntetése
- 2.8. Az adózói jogok védelme
- 2.1. A TIEA Modell létrejöttének oka és az adóügyi együttműködésben játszott szerepe
- VI. Az USA Modellegyezménye és a külföldi számlákra vonatkozó adószabályozása
- 1. Az USA Modellegyezményének adóügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezései
- 2. Az USA külföldi számlákra vonatkozó adószabályozása (FATCA)
- 1. Az USA Modellegyezményének adóügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezései
- VII. A pénzügyi számlákat és az országonkénti jelentéseket érintő nemzetközi sztenderd és a BEPS
- 1. A közös jelentéstételi sztenderd
- 1.1. A CRS szabályozás háttere
- 1.2. A CRS alkalmazási köre
- 1.3. Az adatcsere technikai megoldása
- 1.4. Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalma
- 1.5. Az átvilágítási szabályok
- 1.6. Egyéb CRS-szabályok
- 1.7. A CRS magyarázata
- 1.8. A CAA Modell
- 1.9. Az adózói jogok védelme a CRS és CAA rendelkezéseiben
- 1.1. A CRS szabályozás háttere
- 2. Az országonkénti jelentéseket érintő automatikus információcsere – az OECD keretszabályai
- 3. A BEPS Akcióterv egyéb rendelkezései
- 3.1. BEPS 1. pont – A digitális gazdaság adózást érintő kihívásainak kezelése
- 3.2. BEPS 2. pont – A hibrid adóstruktúrák hatásainak semlegesítése
- 3.3. BEPS 3. pont – A CFC szabályozás szigorítása
- 3.4. BEPS 4. pont – Az adóalap kamatkifizetéseken és egyéb pénzügyi műveleteken keresztüli csökkentésének korlátozása
- 3.5. BEPS 5. pont – A káros adógyakorlatok elleni hatékonyabb fellépés, különös tekintettel az adóügyi átláthatóságra és az adóügyi tartalomra
- 3.6. BEPS 6. pont – A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények visszaélésszerű alkalmazásának megelőzése
- 3.7. BEPS 7. pont – A telephely státusz mesterséges kikerülésének megakadályozása
- 3.8. BEPS 8–10. pontok – Immateriális javak, tőkekockázat, magas kockázati szintű ügyletek
- 3.9. BEPS 11. pont – A BEPS mérése és figyelemmel kísérése
- 3.10. BEPS 12. pont – Kötelező adatszolgáltatási szabályok
- 3.11. BEPS 14. pont – Hatékonyabb vitarendezési eljárások
- 3.12. BEPS 15. pont – A multilaterális nemzetközi szerződés (MLI)
- 3.1. BEPS 1. pont – A digitális gazdaság adózást érintő kihívásainak kezelése
- 1. A közös jelentéstételi sztenderd
- VIII. A nemzetközi adóügyi együttműködés belső szabályozása és gyakorlata Magyarországon
- 1. A magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményi hálózat
- 2. A magyar adóügyi információcsere egyezmények (TIEA)
- 3. A magyar adórendszer, az adóeljárás és az adóegyezmények szabályainak összhangja
- 4. A magyar adórendszer és az európai uniós tagság
- 5. A Rubik-egyezmények magyar vonatkozásai
- 6. A MAC hazai átvétele és alkalmazása
- 7. A magyar FATCA megfelelés
- 8. A CRS és a CAA magyar átvétele
- 9. Az országonkénti jelentésekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség (CbCR) átvétele, valamint a BEPS egyes további szabályainak hazai alkalmazása
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2022
Nyomtatott megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 594 083 7
Az ipar és a kereskedelem világméretű fejlődését kísérő nemzetközi kettős adóztatás és az ellene történő fellépés az adózók adóügyi helyzetét tisztázni szándékozó nemzetközi adóügyi együttműködés kialakulásához vezetett. Mivel az államok csak a saját joghatóságuk területén érvényesíthetik adóztatási jogukat, a más állam adóztatási jogát is érintő adóügyi problémák, konfliktusok megoldásának leghatékonyabb eszközeit a két- vagy többoldalú nemzetközi adóegyezmények és az azokban meghatározott együttműködési szabályok jelentik. A könyv célja, hogy bemutassa a nemzetközi adóügyi együttműködés fogalmi alapjait, az együttműködés történeti fejlődését és a legjelentősebb nemzetközi modellszabályokat. Kiemelt hangsúlyt helyez a magyar adószabályozás szempontjából legjelentősebb európai uniós szabályozási keretekre, és hasznos ismereteket ad át nemcsak az adózással foglalkozó szűkebb szakmai közönségnek, hanem a gyakorlatban tevékenykedő jogászok, valamint a téma iránt érdeklődő joghallgatók és más felsőoktatási intézmények hallgatói számára is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/a-nemzetkozi-adougyi-egyuttmukodes-szabalyozasi-keretei-es-gyakorlata//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero