MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A nemzetközi adóügyi együttműködés szabályozási keretei és gyakorlata
Üzleti titok
A magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog rögzítése mellett, az üzleti titok fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47. §-a határozza meg. E rendelkezés szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Mindez azzal a feltétellel érvényesül, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Az üzleti titok védelme a pénzügyi intézményeket a banktitok védelméhez hasonló módon terheli. A kétfajta titokfogalom közötti különbség az, hogy míg az üzleti titok a pénzügyi intézmény működésére, üzleti döntéseire vonatkozó belső titok, addig a banktitok a pénzügyi intézménynél az ügyfélről rendelkezésre álló adatokat tartalmazza, vagyis az ügyfélre vonatkozó információk titkosságáról van szó.1
Tartalomjegyzék
- A nemzetközi adóügyi együttműködés szabályozási keretei és gyakorlata
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Bevezetés
- I. A nemzetközi adóügyi együttműködés alapfogalmai
- 1. Nemzeti adójog, nemzetközi adójog, kettős adóztatás
- 2. Adójogi jogkövetés, adótervezés, adókikerülés, adókijátszás, adócsalás
- 3. Hátrányos adóügyi megkülönböztetés és káros adóverseny
- 4. A nemzetközi adózási konfliktusok és azok megoldási eszközei
- 5. Nemzetközi adóügyi együttműködés és az adózói jogok
- 1. Nemzeti adójog, nemzetközi adójog, kettős adóztatás
- II. A nemzetközi adóügyi együttműködés történeti fejlődése
- 1. A modern kori adóügyi együttműködés kezdetei
- 2. Az OECD/Európa Tanács multilaterális adóügyi jogsegély modellegyezménye (MAC)
- 3. Az Európai Unión belüli adóügyi együttműködés előzményei és fejlődése
- 4. A nemzetközi adóügyi együttműködést érintő újabb fejlemények
- 4.1. A banktitok-szabályok leépítése
- 4.2. Adatszivárogtatás, pénzügyi világválság, politikai lépések
- 4.3. A GF és a sztenderd alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatok kezdete
- 4.4. Az amerikai megoldás – a FATCA
- 4.5. A FATCA hatására megindult nemzetközi folyamat állomásai
- 4.6. A pénzügyi számlaadatokra és az országonkénti jelentésekre vonatkozó automatikus információcsere sztenderdje (CRS és CbCR)
- 4.7. Az OECD adóalap-erózió és nyereség-átcsoportosítás elleni akcióterve
- 4.8. A legújabb adóügyi adatszivárogtatások és ezek hatásai
- 4.9. Az OECD és az EU nemzetközi adóügyi együttműködést elősegítő legújabb szabályai és javaslatai
- 4.1. A banktitok-szabályok leépítése
- 1. A modern kori adóügyi együttműködés kezdetei
- III. Az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai
- 1. Az adóharmonizáció jelentősége
- 2. Adózási intézmények az Európai Unióban
- 3. Az uniós adójog forrásai
- 4. Az uniós és a nemzeti jog ütközése
- 5. Az alapszerződések adózási szabályai
- 6. Adó-együttműködési szabályok
- 6.1. A jogsegély irányelv (DAC)
- 6.1.1. A DAC jogalapja
- 6.1.2. Fogalmak és alkalmazás
- 6.1.3. Az irányelv hatálya
- 6.1.4. Az információcsere formái
- 6.1.5. Adótisztviselői jelenlét más tagállamban
- 6.1.6. Párhuzamos ellenőrzés
- 6.1.7. Együttes ellenőrzés
- 6.1.8. A visszajelzés és a kézbesítési együttműködés
- 6.1.9. Titokvédelem, banktitok, adózói jogok
- 6.1.10. Az adóügyi együttműködés elutasításának fő esetei
- 6.1.11. Szélesebb körű együttműködés biztosítása
- 6.1.12. Jogorvoslat, komitológia, jelentési kötelezettség
- 6.1.13. Közös elektronikus formanyomtatványok
- 6.1.14. A DAC értékeléséről kiadott 2019-es bizottsági jelentés főbb megállapításai
- 6.1.1. A DAC jogalapja
- 6.2. Az adóbehajtási irányelv
- 6.2.1. Az irányelv célja és jogalapja
- 6.2.2. Hatálya
- 6.2.3. Az információkérésre irányuló megkeresés
- 6.2.4. A kézbesítés iránti megkeresés
- 6.2.5. A behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresés
- 6.2.5.1. A végrehajtást engedélyező egységes okirat
- 6.2.5.2. A behajtási megkeresés teljesítése
- 6.2.5.3. A behajtási és biztosítási intézkedés iránti megkeresésre vonatkozó közös szabályok
- 6.2.5.4. Jogorvoslat és a végrehajtási eljárás felfüggesztése
- 6.2.5.5. A behajtási kérelem módosítása és visszavonása
- 6.2.5.6. A behajtási kérelem elutasítása
- 6.2.5.1. A végrehajtást engedélyező egységes okirat
- 6.2.6. A behajtási jogsegély elutasítása
- 6.2.7. Elévülés és költségek
- 6.2.8. Kifizetési, átváltási és visszatérítési szabályok
- 6.2.9. Formanyomtatványok, kommunikációs eszközök, nyelvhasználat
- 6.2.10. Titokvédelem
- 6.2.11. Egyéb együttműködési megállapodások és intézményi háttér
- 6.2.12. Az adóbehajtási együttműködés eredményei – a 2020-as bizottsági jelentés
- 6.2.1. Az irányelv célja és jogalapja
- 6.3. A vitarendezési irányelv
- 6.4. Az Európai Unió adóügyi arbitrációs egyezménye
- 6.4.1. A transzferárak kérdése és az egyezmény történeti háttere
- 6.4.2. Egyéb vitarendezési mechanizmusok
- 6.4.3. Az arbitrációs egyezmény jogalapja
- 6.4.4. Az egyezmény alapelvei
- 6.4.5. Az egyezmény alkalmazása
- 6.4.6. A Transzferár fórum és a magatartási kódexek
- 6.4.7. Az egyezmény hatálya
- 6.4.8. Az egyezmény eljárási szabályai
- 6.4.1. A transzferárak kérdése és az egyezmény történeti háttere
- 6.5. A jövedéki együttműködési rendelet
- 6.6. A statisztikai adatszolgáltatási rendelet
- 6.6.1. A statisztikai adatszolgáltatási rendelet hatálya
- 6.6.2. A statisztikai rendelet és az uniós héa-rendszer összefüggései
- 6.6.3. Adatforrások és tárgyidőszak
- 6.6.4. Az adatszolgáltatási kötelezettség alanyai és a statisztikai adatbázis
- 6.6.5. A statisztikai adatgyűjtés típusai
- 6.6.6. Az egyszerűsítés és a küszöbértékek
- 6.6.7. Titokvédelem és adatátadás
- 6.6.8. Az adatszolgáltatás minősége
- 6.6.9. Szervezeti háttér és együttműködés a Bizottsággal
- 6.6.1. A statisztikai adatszolgáltatási rendelet hatálya
- 6.7. A hozzáadottérték-adót érintő együttműködési rendelet
- 6.7.1. A rendelet alkalmazása
- 6.7.2. Megkeresésre történő információcsere
- 6.7.3. Automatikus és spontán információcsere
- 6.7.4. Visszajelzés
- 6.7.5. Az uniós ügyletekkel kapcsolatos héa-információcsere és adatbázis
- 6.7.6. A kézbesítés iránti megkeresés és a másik tagállamban történő adótisztviselői jelenlét
- 6.7.7. Egyidejű ellenőrzés, az információkhoz való hozzáférés és az EUROFISC
- 6.7.8. Elektronikus szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyok
- 6.7.9. Információcsere és adatmegőrzés a más tagállamban letelepedett adóalany héa-visszatérítésénél
- 6.7.10. Kapcsolattartás a Bizottsággal
- 6.7.11. Harmadik országokkal való kapcsolat
- 6.7.12. Az információcsere szabályai
- 6.7.13. Titokvédelmi szabályok
- 6.7.14. A rendelet alkalmazásának intézményi háttere, szélesebb körű együttműködés
- 6.7.1. A rendelet alkalmazása
- 6.8. A Fiscalis program
- 6.1. A jogsegély irányelv (DAC)
- 1. Az adóharmonizáció jelentősége
- IV. Az ENSZ és az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezményének együttműködési szabályai
- 1. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Modellegyezménye (EM)
- 2. Az OM adóügyi együttműködési szabályai
- 2.1. Az OM jelentősége és szerkezete
- 2.2. Az OM adó-együttműködési szabályai
- 2.2.1. A hátrányos megkülönböztetés tilalma
- 2.2.2. A kölcsönös egyeztető eljárás
- 2.2.3. Az OM információcserére vonatkozó rendelkezései
- 2.2.3.1. Az információcsere rendelkezések tárgyi hatálya
- 2.2.3.2. Személyi hatály
- 2.2.3.3. Az előrelátható jelentőség fogalma
- 2.2.3.4. Az adathalászat tilalma
- 2.2.3.5. A csoportos megkeresés
- 2.2.3.6. Az információcsere formái
- 2.2.3.7. Az illetékes hatóságok titoktartási kötelezettsége
- 2.2.3.8. Az információcsere korlátai
- 2.2.3.1. Az információcsere rendelkezések tárgyi hatálya
- 2.2.4. Az adóbehajtási együttműködés szabályai
- 2.2.1. A hátrányos megkülönböztetés tilalma
- 2.1. Az OM jelentősége és szerkezete
- V. Az OECD/Európa Tanács multilaterális adóügyi jogsegély egyezménye (MAC) és az adóügyi információcsere egyezmények
- 1. A MAC előzményei
- 2. Az adóügyi információcsere egyezmények – az OECD Modellje (TIEA Modell)
- 2.1. A TIEA Modell létrejöttének oka és az adóügyi együttműködésben játszott szerepe
- 2.2. A TIEA Modell általános jellemzői
- 2.3. A TIEA Modell hatálya
- 2.4. Az együttműködés formái
- 2.5. Titokvédelmi szabályok
- 2.6. Az információcsere korlátai
- 2.7. A kettős büntethetőség elvének megszüntetése
- 2.8. Az adózói jogok védelme
- 2.1. A TIEA Modell létrejöttének oka és az adóügyi együttműködésben játszott szerepe
- VI. Az USA Modellegyezménye és a külföldi számlákra vonatkozó adószabályozása
- 1. Az USA Modellegyezményének adóügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezései
- 2. Az USA külföldi számlákra vonatkozó adószabályozása (FATCA)
- 1. Az USA Modellegyezményének adóügyi együttműködésre vonatkozó rendelkezései
- VII. A pénzügyi számlákat és az országonkénti jelentéseket érintő nemzetközi sztenderd és a BEPS
- 1. A közös jelentéstételi sztenderd
- 1.1. A CRS szabályozás háttere
- 1.2. A CRS alkalmazási köre
- 1.3. Az adatcsere technikai megoldása
- 1.4. Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalma
- 1.5. Az átvilágítási szabályok
- 1.6. Egyéb CRS-szabályok
- 1.7. A CRS magyarázata
- 1.8. A CAA Modell
- 1.9. Az adózói jogok védelme a CRS és CAA rendelkezéseiben
- 1.1. A CRS szabályozás háttere
- 2. Az országonkénti jelentéseket érintő automatikus információcsere – az OECD keretszabályai
- 3. A BEPS Akcióterv egyéb rendelkezései
- 3.1. BEPS 1. pont – A digitális gazdaság adózást érintő kihívásainak kezelése
- 3.2. BEPS 2. pont – A hibrid adóstruktúrák hatásainak semlegesítése
- 3.3. BEPS 3. pont – A CFC szabályozás szigorítása
- 3.4. BEPS 4. pont – Az adóalap kamatkifizetéseken és egyéb pénzügyi műveleteken keresztüli csökkentésének korlátozása
- 3.5. BEPS 5. pont – A káros adógyakorlatok elleni hatékonyabb fellépés, különös tekintettel az adóügyi átláthatóságra és az adóügyi tartalomra
- 3.6. BEPS 6. pont – A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények visszaélésszerű alkalmazásának megelőzése
- 3.7. BEPS 7. pont – A telephely státusz mesterséges kikerülésének megakadályozása
- 3.8. BEPS 8–10. pontok – Immateriális javak, tőkekockázat, magas kockázati szintű ügyletek
- 3.9. BEPS 11. pont – A BEPS mérése és figyelemmel kísérése
- 3.10. BEPS 12. pont – Kötelező adatszolgáltatási szabályok
- 3.11. BEPS 14. pont – Hatékonyabb vitarendezési eljárások
- 3.12. BEPS 15. pont – A multilaterális nemzetközi szerződés (MLI)
- 3.1. BEPS 1. pont – A digitális gazdaság adózást érintő kihívásainak kezelése
- 1. A közös jelentéstételi sztenderd
- VIII. A nemzetközi adóügyi együttműködés belső szabályozása és gyakorlata Magyarországon
- 1. A magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményi hálózat
- 2. A magyar adóügyi információcsere egyezmények (TIEA)
- 3. A magyar adórendszer, az adóeljárás és az adóegyezmények szabályainak összhangja
- 4. A magyar adórendszer és az európai uniós tagság
- 5. A Rubik-egyezmények magyar vonatkozásai
- 6. A MAC hazai átvétele és alkalmazása
- 7. A magyar FATCA megfelelés
- 8. A CRS és a CAA magyar átvétele
- 9. Az országonkénti jelentésekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség (CbCR) átvétele, valamint a BEPS egyes további szabályainak hazai alkalmazása
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2022
Nyomtatott megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 594 083 7
Az ipar és a kereskedelem világméretű fejlődését kísérő nemzetközi kettős adóztatás és az ellene történő fellépés az adózók adóügyi helyzetét tisztázni szándékozó nemzetközi adóügyi együttműködés kialakulásához vezetett. Mivel az államok csak a saját joghatóságuk területén érvényesíthetik adóztatási jogukat, a más állam adóztatási jogát is érintő adóügyi problémák, konfliktusok megoldásának leghatékonyabb eszközeit a két- vagy többoldalú nemzetközi adóegyezmények és az azokban meghatározott együttműködési szabályok jelentik. A könyv célja, hogy bemutassa a nemzetközi adóügyi együttműködés fogalmi alapjait, az együttműködés történeti fejlődését és a legjelentősebb nemzetközi modellszabályokat. Kiemelt hangsúlyt helyez a magyar adószabályozás szempontjából legjelentősebb európai uniós szabályozási keretekre, és hasznos ismereteket ad át nemcsak az adózással foglalkozó szűkebb szakmai közönségnek, hanem a gyakorlatban tevékenykedő jogászok, valamint a téma iránt érdeklődő joghallgatók és más felsőoktatási intézmények hallgatói számára is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/a-nemzetkozi-adougyi-egyuttmukodes-szabalyozasi-keretei-es-gyakorlata//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
