Pajor Andrea, Szabó Andrea (szerk.)

Az adó- és vámhatósági ellenőrzések komplex rendszere


Bevezetés a szabálysértési jogba

A jog által oltalmazott életviszonyok egyik igen jelentős biztosítéka a magatartási szabályok megszegőinek szankcionálási lehetősége. Az adott társadalom értékrendjétől, a jogalkotói szándéktól azonban jelentősen befolyásolt, hogy adott helyen és időben a különböző szabályszegéseket milyen formában és eszközökkel rendeli szankcionálni az állam. A jogfejlődés újabb szakaszaiban a jogi normákban előírt magatartási szabályok megszegését elsősorban polgári jogi (főleg kártérítési), fegyelmi jogi, államigazgatási jogi és büntetőjogi szankciókkal fenyegetik az államok. Miként ugyanis a jogsértő emberi magatartások sem azonos természetűek, úgy a jogi szankciók és azoknak egyes altípusai sem egységesek. A törvényalkotó hatalom elméletileg azokat a magatartásokat tekinti a legsúlyosabbaknak, amelyekhez büntetőjogi szankció alkalmazását rendeli. Mindazonáltal még a bűncselekmények sem tekinthetők azonos súlyúaknak, így az európai jogfejlődés korai szakaszában (lásd Code Penal, 1810, Franciaország) megjelent a bűncselekmények hármas felosztása: bűntettek (crimes), vétségek (délits), kihágások (contraventions).1 A szabálysértési jog kialakulásának csírái voltaképp a bűncselekmények differenciálódásából sarjadtak.

Az adó- és vámhatósági ellenőrzések komplex rendszere

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2022

Nyomtatott megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 594 055 4

A pénzügyi jog hagyományosan három fő területet fog át: az adójogot, az államháztartás jogát (költségvetési jogot), valamint a pénz- és tőkepiac jogát. Ezen belül – nézetünk szerint – az adójog önálló diszciplínaként is megállja a helyét, tekintve, hogy az állam költségvetési bevételeinek több mint 80%-át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mint állami adó- és vámhatóság szedi be, és ezt a hatósági munkát széles körű anyagi jogi és eljárásjogi norma szabályozza.

Az adóbeszedésben az önkéntes jogkövetés működésén túl jelentős szereppel bír az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége. A NAV ellenőrzési tevékenységében számos olyan terület van, amely egyéb közigazgatási hatósági területekkel is összefonódásban áll, és az állampolgárok, gazdálkodó szervezetek széles körét érinti. Gondoljunk itt a klasszikus adóellenőrzéseken túl a fémkereskedelmi ellen őrzésekre, az EKÁER ellenőrzésekre, a jövedéki ellenőrzésekre, a vámellenőrzésekre, a NAV hatáskörébe tartozó szabálysértések ellenőrzésére, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból származó egyes támogatások ellenőrzésére. Ezt a rendkívül széles és szerteágazó, egymástól sok tekintetben elkülönülő, de mégis több szálon egymáshoz kapcsolódó ellenőrzési munkát mutatja be a kiadvány.

Célja, hogy átfogó tájékoztatást nyújtson a NAV komplex ellenőrzési tevékenységéről, összefoglalja és érthetővé tegye az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési tevékenységét meghatározó jogi szabályozást.

A kötet tartalma elősegíti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésén belül a vám- és pénzügyőr hallgatók, valamint a közigazgatás-szervező alapszak adóigazgatási szakirányán tanuló hallgatók számára az adó- és vámhatósági ellenőrzés komplex rendszerének megértését, továbbá elősegíti az adózók (magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek) és az adózókat képviselő adótanácsadók, könyvvizsgálók, ügyvédek számára a NAV által végzett ellenőrzések és az azokat szabályozó jogi normák szövevényében történő eligazodást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pajor-szabo-az-ado-es-vamhatosagi-ellenorzesek-komplex-rendszere//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave