Már a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról szóló 1991-es országgyűlési határozatban1 megjelentek e gondolat csírái: „[a] betegbiztosítási ágon belül − átmenetileg, az önálló biztosítási ág teljes feltételeinek megteremtéséig − elkülönítetten kell nyilvántartani a balesetbiztosítási ellátásokat”. A kapcsolódó munkálatok az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) keretében folytak, a kérdéskörben külföldi szakértőkkel Phare program is lezajlott. 2000-ben a szociális és családügyi miniszter és az egészségügyi miniszter közös javaslata irányozta elő a rendszer felállításának szükségességét. Ezt követően a munkavédelem országos programjáról szóló 20/2001. (III. 31.) OGY határozat az egyik legfontosabb célként tűzte ki a munkáltatók közvetlen gazdasági érdekeltségének megteremtését a munkavédelemben a munkahelyi egészségkárosodások és balesetek elkülönített, s a munkahelyi kockázatokkal arányos, differenciált járulékrendszerrel működő biztosítási ágának kialakítása útján. A tervezet szerint a befizetések arányosak kell hogy legyenek a munkavégzés kockázataival, és függeniük kell a bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések alakulásától. Ennek tükrében a társadalombiztosítás baleset-biztosítási ágának kialakításáról szóló 2084/2002. (III. 25.) Korm. határozat fogalmazta meg a baleset-biztosítás kialakításának konkrét feladatait. 2003 és 2007 között hazánk munkavédelmi rendszerét az Országgyűlés által elfogadott, már említett MOP (munkavédelem országos programja) volt hivatott fejleszteni, de az önálló („harmadik”) biztosítási ág kialakítása végül elmaradt.