Veszélyes üzemi tevékenységnek minősül a gépi erővel működő szerszámok, berendezések használata, a háztartási gépek és az orvosi műszerek kivételével. A Legfelsőbb Bíróság viszont a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásával okozott károkra irányadó felelősségi szabály alkalmazását látta megalapozottnak, amikor a kórház orvosai a beteg műtétje előtt alkoholos vegyszerrel végezték a fertőtlenítést, és egyben elektromos kést használtak, amely által kibocsátott szikra lángra lobbantotta a fertőtlenítő vegyszert és a beteg súlyos égési sérüléseket szenvedett. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az adott esetre elfoglalt álláspontja azonban nem változtat az orvoslással kapcsolatban kialakult megítélésen, miszerint maga az orvosi tevékenység és az alkalmazott eszközök, műszerek, anyagok, sokszor önmagukban is veszélyesek, mégsem alkalmazandó a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó felelősségi szabály, amely felróhatóságtól független tárgyi felelősség. Az orvoslás módszereinek és eszközeinek fejlődése kétségtelen, ezek azonban a gyógyítás eredményességét szolgálják, de kétségkívül kockázatot is hordoznak magukban. Ezért sem állítható, hogy valamely eszköz, illetőleg anyag önmagában való veszélyessége megalapozza a Ptk. 345. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazását. Akkor azonban, amikor a magas fokban gyúlékony fertőtlenítő anyag alkalmazása mellett egyidejűleg olyan eszköz használata is történik, amely a szokásosat meghaladó kockázatot jelent, akkor a fokozott felelősségi szabály alkalmazása megállapítható. Ennek alapján pedig az alperes kimentése nem lehetséges, és önmagában is alapja lehet a kártérítési felelősségének. (BH2005. 251.)