Tartalomjegyzék

• A kormányzati döntések konzultációs mechanizmusai
• Impresszum
• Lektori ajánlás
• chevron_rightElső fejezet: A témaválasztás indoka
  • A kormányzati döntések konzultációs mechanizmusai
• chevron_rightMásodik fejezet: Átalakuló közigazgatás
  • chevron_right1. Közigazgatás-korszerűsítési kísérletek Magyarországon
    • 1.1. A közigazgatás rendszerváltás utáni korszerűsítési kísérletei a Korm. határozatok tükrében
    • 1.2. A közigazgatás korszerűsítésére vonatkozó Korm. határozatok értékelése
  • chevron_right2. A kormányzati struktúra átalakítása (2006)
    • 2.1. A 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
    • 2.2. A 2006. évi LVII. törvény értékelése
  • chevron_right3. A kormányzati struktúra 2010. évi reformja
    • 3.1. Jogi háttér
    • 3.2. A 2010. évi XLIII. törvény szabályozása
  • chevron_right4. Elmozdulás a félelnöki rendszer felé
    • 4.1. A miniszteriális rendszer mélyreható átszervezése
    • 4.2. A minisztériumok belső vezetési struktúrájának, működési mechanizmusának átalakítása
    • 4.3. A miniszterelnök-helyettesi cím bevezetése
    • 4.4. A miniszterelnök szerepének átformálása
• chevron_rightHarmadik fejezet: A kormányzati konzultatív szervek rendszere
  • chevron_right1. A konzultatív rendszer szerveinek behatárolása
    • 1.1. A konzultatív szervek szerepe növekedésének okai
    • 1.2. A kormányzati konzultatív mechanizmus fogalma és fő funkciói
    • 1.3. A konzultatív szervek típusai és csoportosításuk
  • chevron_right2. A kormányzati tevékenység belső konzultatív szervei
    • chevron_right2.1. A belső kormányzati konzultatív szervek típusai a normatív szabályozás alapján
      • 2.1.1. A kabinetek
      • 2.1.2. Kormánybizottságok, bizottságok, tárcaközi bizottságok, kormányközi bizottságok, kollégiumok, tanácsadó testületek, tanácsok
      • 2.1.3. A kormánybiztos
      • 2.1.4. A miniszterelnöki biztos
      • 2.1.5. A közigazgatási államtitkári értekezlet
      • 2.1.6. A Miniszterelnöki Hivatal
      • 2.1.7. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
      • 2.1.8. A Miniszterelnökség
    • 2.2. A belső kormányzati konzultatív szervek korszerűsítésének lehetőségei
• chevron_rightNegyedik fejezet: A kormányzati tevékenység külső konzultatív szervei (Kormányzás és társadalmi párbeszéd)
  • 1. Fogalmi bizonytalanság: külső kormányzati konzultatív testületek, társadalmi párbeszéd, országos érdekegyeztetés, konzultáció
  • 2. Nemzetközi kitekintés
  • chevron_right3. A jogszabályi háttér
    • 3.1. Alkotmányos alapok
    • 3.2. A törvényi szintű szabályozás
    • 3.3. A társadalmi, érdek-képviseleti szervek és a közhatalom-gyakorlás
  • chevron_right4. A makroszintű érdekegyeztetés mai rendszerének kialakulása Magyarországon
    • chevron_right4.1. Szervezeti változások, avagy út az OÉT-től az OÉT-ig
      • 4.1.1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), Érdekegyeztető Tanács (ÉT), Országos Munkaügyi Tanács (OMT)
      • 4.1.2. A Gazdasági Tanács (GT)
      • 4.1.3. Az Európai Integrációs Tanács (EIT)
      • 4.1.4. Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT)
      • 4.1.5. A Nemzeti ILO Tanács
      • 4.1.6. A Szociális Tanács (SZT)
    • 4.2. A korszak jellemzői és jelentősége
  • chevron_right5. A kormányzati tevékenység külső konzultatív szerveinek jelenlegi rendszere
    • A kormányzati konzultatív szervek bemutatásának szerkezete
    • 5.1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT)
    • 5.2. A Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT)
    • 5.3. Nemzeti ILO Tanács (NILO)
    • 5.4. Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF)
    • 5.5. Országos Szociálpolitikai Tanács (OSZT)
    • 5.6. Országos Területfejlesztési Tanács (OTT)
    • 5.7. Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT)
    • 5.8. Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET)
    • 5.9. Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH)
    • 5.10. Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testület (NLTT)
    • 5.11. Roma Integrációs Tanács (RIT)
    • 5.12. Foglalkoztatási Civil Konzultatív Tanács (FCKT)
    • 5.13. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT)
    • 5.14. Fogyasztóvédelmi Tanács (FT)
    • 5.15. Idősügyi Tanács (IT)
    • 5.16. Nemzeti Sporttanács (NST)
    • 5.17. Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács (NFTET)
    • 5.18. Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fóruma(KÖEF)
    • 5.19. Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Társadalmi Tanácsadó Testület (NEFE TTT)
    • 5.20. Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT)
    • 5.21. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács(NSZFT)
    • 5.22. Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT)
    • 5.23. A Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT) és az Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT)
    • 5.24. Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács(OKÉT)
    • 5.25. Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (SZÉF)
    • 5.26. Az ágazati érdekegyeztetés és konzultáció civil részvétellel működő fóruma
    • 5.27. A Monitoring Bizottságok
  • chevron_right6. A kormány munkáját segítő külső konzultatív, tanácsadó, javaslattevő, véleményező testületek értékelése
    • 6.1. A társadalmi párbeszéd hozadéka
    • 6.2. Problémák és javaslatok
• chevron_rightÖtödik fejezet: A jogalkotás, mint speciális döntéshozatali eljárás
  • Társadalmi részvétel a jogalkotási eljárásban
  • chevron_right1. Jogszabályi háttér (A jogalkotás rendjére vonatkozó hatályos szabályozás)
    • 1.1. Az Alkotmány érintett rendelkezései
    • 1.2. Az 1987. évi XI. törvény (régi Jat.)társadalmi részvételt szabályozó rendelkezései
    • 1.3. A jogalkotás rendjére vonatkozó 2010. évi CXXX. törvény (új Jat.) társadalmi részvételt szabályozó rendelkezései
    • 1.4. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat
    • 1.5. A Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat rendelkezései a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályozás egyeztetési eljárást elrendelő szabályait részletezték
    • 1.6. A kormányzati jogszabály-előkészítés egyes jogalkotási követelményeiről szóló 2069/2000. (III. 31.) Korm. határozat
    • 1.7. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény
    • 1.8. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eitv.)
    • 1.9. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény
  • chevron_right2. Társadalmi szervezetek a jogalkotásban
    • 2.1. Elméleti alapok
    • 2.2. Nemzetközi kitekintés
    • 2.3. A társadalmi szervezetek jogalkotásban való részvételének előnyei és hátrányai
    • chevron_right2.4. A társadalmi szervezetek jogai a jogalkotás során
      • 2.4.1. Országgyűlési szakasz – társadalmi részvétel a törvényalkotás folyamatában
      • 2.4.2. Társadalmi részvétel a kormányzati jogszabály-előkészítés és jogalkotás folyamatában
  • chevron_right3. Problémák és javaslatok
    • 3.1. A jogalkotásban való társadalmi részvétel során jelentkező problémák
    • 3.2. Javaslatok a jogalkotásban való társadalmi részvétel hatékonyabbá tételéhez
• chevron_rightHatodik fejezet: A kormányzati konzultációs eljárásokra vonatkozó jogszabályok értelmezése az alkotmánybíróság gyakorlatában
  • A jogalkotási folyamatban való társadalmi részvétellel kapcsolatos döntések elemzése
  • 1. Az Alkotmány 36. §-a alapján a kormányt terhelő együttműködési kötelezettség értelmezése az Alkotmánybíróság gyakorlatában
  • chevron_right2. A társadalmi szervezetek véleményezési joga a kormány által folytatott jogalkotási eljárások során
    • 2.1. A jogalkotási eljárás szabályainak alkotmányellenességet nem eredményező megsértése az alkotmánybíróság gyakorlatában
    • 2.2. A jogalkotási eljárás rendjét sértő módon megalkotott normák alkotmányellenessége az alkotmánybíróság gyakorlatában
  • 3. A társadalmi szervezetek és a közhatalmi jogosítványok
• chevron_rightHetedik fejezet: Néhány következtetés
  • chevron_right1. Problémák és javaslatok
    • 1.1. A belső kormányzati konzultatív szervek
    • 1.2. A külső kormányzati konzultatív szervek
    • 1.3. A jogalkotási eljárás
  • 2. A kormányzati konzultatív szervek alkalmazásának tendenciái – Alternatívák vagy kiegészítők?
• chevron_rightMellékletek
  • chevron_right1. számú melléklet: A kormány munkáját segítő, tanácsadó, javaslattevő, véleményező, elemző- és értékelő testületek tagjai (2010. júniusi állapot)
    • Az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai
    • A Gazdasági És Szociális Tanács tagjai
    • A Nemzeti ILO Tanács tagjai
    • A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagjai
    • A Fogyasztóvédelmi Tanács tagjai
    • Az Idősügyi Tanács tagjai
    • A Nemzeti Sporttanács tagjai voltak
    • A Nemzeti Egészségügyi Tanács tagjai
    • A Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testület tagjai
    • A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács tagjai
    • Az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) tagjai
    • Az Országos Szociálpolitikai Tanács tagjai
    • Az Országos Területfejlesztési Tanács tagjai
    • A Roma Integrációs Tanács tagjai
    • A Foglalkoztatási Civil Konzultatív Tanács tagjai
    • A Gazdasági Egyeztető Fórum tagjai
    • A Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fóruma tagjai
    • A Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Társadalmi Tanácsadó Testület tagjai
    • A Munkaerő-piaci Alap Irányító testülete tagjai
    • A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács tagjai
    • A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa tagjai
    • A KÉT és az OÖKÉT tagjai
    • Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) tagjai
    • A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (SZÉF) tagjai
    • A Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottság összetétele
  • 2. számú melléklet: Az ágazati párbeszéd bizottságok listája (2010. június)
  • 3. számú melléklet: Az ágazati szintű érdekegyeztető szervek listája (2010. június)
  • chevron_right4. számú melléklet: A társadalmi szervezetek jogalkotásban való részvételére vonatkozó jogszabályok kivonata (2010. július 19-én hatályos szöveg)
    • Az Alkotmány (1949. évi XX. törvény) érintett rendelkezései
    • A jogalkotás rendjéről szóló 1987. évi XI. törvény érintett rendelkezései
    • A magyar köztársaság országgyűlésének házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat érintett rendelkezései
    • A kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat érintett rendelkezései
    • A kormányzati jogszabály-előkészítés egyes jogalkotási követelményeiről szóló 2069/2000. (III. 31.) Korm. határozat érintett rendelkezései
    • A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény érintett rendelkezései
    • Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eitv.) érintett rendelkezései
    • A jogalkotás nyilvánossága
    • A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (új Jat.) társadalmi részvételre vonatkozó rendelkezései
    • A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény
• Felhasznált irodalom
• Jogszabálygyűjtemény

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2011

ISBN: 978 963 295 867 5

A szerző könyvében a kormányzati döntések mögött álló konzultációs intézmények rendszerének bemutatására vállalkozott. Mára ugyanis a modern közigazgatásban a kormányzati konzultatív szervek szövevényes rendszere alakult ki. E szervek szerepe, jogállása nemcsak különböző, hanem sokszor tisztázatlan, elnevezésük változatos képet mutat. Jelentőségükhöz és számukhoz képest a politikatudomány és a jog is kevés figyelmet szentel a kormányzati döntések kialakításában szerepet játszó intézményeknek, holott szinte észrevétlenül kialakult egy új szektor, amelynek működése a kormányzati tevékenység minősége szempontjából is létfontosságú. Ezért mára elkerülhetetlenné vált a kormányzati döntéshozatalban résztvevő szerveknek a feltérképezése, az ebbe sorolható intézmények, eljárások számbavétele és tipizálása, a kormányzati döntéshozatalban játszott szerepük tisztázása. A kiadvány hiánypótló jellegű, hiszen eddig Magyarországon a közjogi szakirodalom nem dolgozta fel a kormányzati döntések mögött álló konzultációs intézmények rendszerét. A könyv segítheti a közigazgatási rendszer korszerűsítésével foglalkozó szakemberek munkáját, politológusok és szervezetszociológusok érdeklődésére is számot tarthat, továbbá az egyetemi oktatásban ugyancsak hasznos tananyagként alkalmazható.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vadal-a-kormanyzati-dontesek-konzultacios-mechanizmusai//