A közös szerződéses akarat ellenére gyakran előfordul, hogy a szerződéskötést követően az egyik szerződő fél (vagy mindkét fél) a szerződést nem tudja (vagy nem akarja) maradéktalanul teljesíteni. Ha a szerződéses teljesítés részben vagy egészben meghiúsul, a szerződés megszegéséről beszélünk. A szerződésszegés rendkívül sok formában megvalósulhat, lényegében a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. Így például szerződésszegés, ha a kötelezett nem a megállapodott mennyiségben vagy minőségben teljesít, vagy késedelmesen szállít; hasonlóképpen szerződésszegés, ha a jogosult nem teszi lehetővé a teljesítést, vagy késedelmesen egyenlíti ki a szerződéses ellenértéket. Mivel a szerződések többségében mindkét fél egyszerre kötelezett és jogosult, ezért szerződésszegés bármely fél oldalán felmerülhet. A szerződésszegést objektív tényként kell megítélni. Ugyanakkor a szerződésszegés bekövetkezhet objektív vagy szubjektív körülmény folytán. A szerződésszegés lehet gondatlan vagy szándékos magatartás eredménye, de az is előfordulhat, hogy a szerződésszegő fél külső körülmény miatt kerül olyan helyzetbe, amelyben a szerződés hibátlan teljesítésére nem képes. Emiatt bizonyos jogkövetkezmények alól kimentésnek lehet helye.