Tartalomjegyzék

• KRÍZIS ÉS NÖVEKEDÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Európai modell, strukturális reformok
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_right1. A növekedési elmélet rendszere
  • 1.1. A gazdasági növekedés jelentősége a makroökonómiában
  • 1.2. Intézményi és történeti megközelítés
  • 1.3. Kiindulópont: a neoklasszikus növekedési modell
  • 1.4. A gazdasági növekedés forrásainak számbavétele
  • 1.5. Konvergenciamechanizmus a neoklasszikus növekedési elméletben
  • 1.6. A neoklasszikus konvergenciaelmélet korlátai
  • 1.7. Endogén növekedési elmélet és a konvergencia
  • 1.8. Új szintézis felé. Hibrid modell, neoklasszikus újjászületés. Endogén szintézis?
  • 1.9. Kereskedelem, nyitottság, földrajzi fekvés
  • 1.10. Az intézmények és politikák szerepe
• chevron_right2. Európai integráció és gazdasági növekedés
  • 2.1. A gazdasági integráció európai konstrukciója
  • chevron_right2.2. A preferenciális kereskedelmi liberalizáció hatásai
    • 2.2.1. A vámunió hatásai: kereskedelemteremtés és kereskedelemterelés
    • 2.2.2. Dinamikus hatások
  • chevron_right2.3. A gazdasági integráció hatásainak mérése
    • 2.3.1. A vámunió hatásai. Összefoglaló megjegyzések
    • 2.3.2. Közös piac, belső piac
    • 2.3.3. A gazdasági unió hatásai
  • chevron_right2.4. Piacméret és méretgazdaságosság
    • 2.4.1. BE-COMP görbék, zárt gazdaság
    • 2.4.2. Az európai liberalizáció hatása
    • 2.4.3. Állami támogatás és versenypolitika
  • chevron_right2.5. Növekedési hatások és tényezőpiaci integráció
    • 2.5.1. A növekedés logikája: közép- és hosszú távú hatások
    • 2.5.2. Európai növekedési folyamatok
    • 2.5.3. Növekedés és európai integráció
    • 2.5.4. Középtávú növekedési hatások: indukált tőkeképződés neoklasszikus keretben
    • 2.5.5. Liberalizáció, allokációs hatások és a középtávú növekedési bónusz
    • 2.5.6. Egyéb középtávú növekedési hatások: a beruházási ráta megváltozása
    • 2.5.7. Csatlakozási tanulságok
    • 2.5.8. Európai integráció és hosszú távú növekedés
  • 2.6. Az európai integráció növekedési és termelékenységi hatásai
  • 2.7. Európai növekedési modell
• chevron_right3. Az európai növekedési potenciál eróziója
  • chevron_right3.1. Potenciális kibocsátás, potenciális növekedés, növekedési számvitel
    • 3.1.1. Idősoros szűrés versus termelési függvény
    • 3.1.2. A termelésifüggvény-megközelítés alkalmazása a potenciális növekedés kiszámítására
  • chevron_right3.2. A növekedési potenciál eróziója az EU15 országcsoportjaiban
    • 3.2.1. Az elemzés keretei
    • 3.2.2. A potenciális növekedés változásai: erózió és krízis
    • 3.2.3. Az egyes tényezők hatása
    • 3.2.4. A növekedési modellek fő jellemzői
  • chevron_right3.3. Termelékenységi rés az Európai Unió és az Egyesült Államok között
    • 3.3.1. Innováció és verseny. Schumpeteri (elméleti) alapok
    • 3.3.2. Növekvő termelékenységi rés
    • 3.3.3. TFP-rés, szerkezeti összefüggések
    • 3.3.4. A termelékenységi rés további tényezői
    • 3.3.5. Néhány következtetés
  • 3.4. A termelésifüggvény-megközelítés hosszú távon
  • chevron_right3.5. Hosszabb távú irányzatok
    • 3.5.1. A munkapotenciál várható alakulása
    • 3.5.2. A növekedési potenciál kilátásai
• chevron_right4. Válság és potenciális növekedés az Európai Unióban
  • 4.1. A válság hatása a potenciális növekedésre
  • 4.2. A pénzügyi válság transzmissziós csatornái. Korábbi és jelenlegi tanulságok
  • 4.3. Kockázati prémium sokk és növekedés
  • 4.4. Kilábalás és visszaesés: az EU-gazdaság helyreállásának nehéz útja
  • chevron_right4.5. A potenciális növekedés lassulása (középtávú kvantitatív elemzés)
    • 4.5.1. Potenciális növekedés a tagországok főbb csoportjaiban
    • 4.5.2. A „Sérülékeny” országcsoport egyes jellemzői
  • 4.6. A vállalati dinamika tényezői a krízis és a lassú kilábalás időszakában
  • 4.7. Továbbra is fennmaradó strukturális problémák
  • 4.8. Néhány következtetés
• chevron_right5. Felzárkózás és konvergencia az Európai Unióban
  • chevron_right5.1. Felzárkózás és konvergencia
    • 5.1.1. Az EU-tagországok felzárkózásának fő irányzatai a válság előtt
    • 5.1.2. Felzárkózás és termelékenység a mediterrán országokban
    • 5.1.3. Felzárkózási irányzatok az Európai Unióban
  • chevron_right5.2. Reál- és nominális konvergencia
    • 5.2.1. Euróadaptáció és nominális konvergencia
    • 5.2.2. A reál- és nominális konvergencia alakulása az új tagországokban a válság előtt
  • chevron_right5.3. A konvergencia új kihívásai a válság időszakában
    • 5.3.1. Árszínvonal- és reálkonvergencia
    • 5.3.2. Pénzügyi integráció és reálkonvergencia
    • 5.3.3. Konvergencia és gazdaságpolitika
    • 5.3.4. A felzárkózás minősége és a reálkonvergencia
    • 5.3.5. Nominális konvergencia és felzárkózás. Fenntartható konvergencia
  • 5.4. Növekedési válság, konvergenciakrízis, felzárkózási potenciál az Európai Unióban
  • 5.5. A reálkonvergencia hosszabb távú irányzatai
• chevron_right6. Az új tagállamok növekedési modellje. Kihívások és kilátások
  • 6.1. Irodalmi áttekintés
  • 6.2. Módszertani háttér
  • 6.3. A potenciális növekedés és tényezői a válság előtt
  • chevron_right6.4. Növekedési modell az új tagállamokban
    • 6.4.1. Erős nemzetközi pénzügyi integráció, jelentős nettó tőkebeáramlás
    • 6.4.2. Alacsony munkaerőköltség, jól képzett humán tőke
    • 6.4.3. Viszonylag erős TFP-növekedés
    • 6.4.4. Külső nyitottság
    • 6.4.5. Erős felzárkózási potenciál
  • chevron_right6.5. Fenntarthatósági kihívások
    • 6.5.1. Nettó tőkebeáramlás
    • 6.5.2. Munka és teljes tényezőtermelékenység
    • 6.5.3. Külső nyitottság
    • 6.5.4. Felzárkózási potenciál
  • 6.6. Potenciális növekedés a válságot követően
  • 6.7. Kilátások. Új növekedési modell felé?
• chevron_right7. Strukturális reform és növekedési potenciál
  • chevron_right7.1. Európai növekedési fordulat. Új növekedési narratíva
    • 7.1.1. Középpontban a strukturális reformok
    • 7.1.2. „Zöld” és méltányos növekedés, megosztott prosperitás
  • 7.2. A növekedési potenciál helyreállása: a termék- és munkapiaci reformok szerepe
  • chevron_right7.3. A strukturális reformok hatásai – parciális megközelítésben
    • 7.3.1. Termékpiaci reformok
    • 7.3.2. Pénzpiaci integráció
    • 7.3.3. A tudást és az innovációt előmozdító reformok
    • 7.3.4. Munkapiaci reformok
  • chevron_right7.4. Makrogazdasági hatások. Elméleti megfontolások
    • 7.4.1. A strukturális reformok hatása a potenciális növekedésre
    • 7.4.2. Termékpiaci reformok: piaci verseny és szabályozás
    • 7.4.3. Kölcsönhatások az egyes reformterületek között. A termék- és munkapiaci reformok szerepe
    • 7.4.4. Reformszinergia. Tovagyűrűző hatások
  • chevron_right7.5. Az innováció egyes strukturális kérdései az Európai Unióban
    • 7.5.1. Az innováció egyes strukturális tényezői az EU-ban
    • 7.5.2. A tudásháromszögre alapozott növekedés néhány gazdasági-társadalmi összefüggése
  • chevron_right7.6. A strukturális reformok makroökonómiai hatásai (Modellalapú eredmények)
    • 7.6.1. A strukturális reformok hatásai
    • 7.6.2. A reformokból származó potenciális haszon
    • 7.6.3. Néhány következtetés
  • 7.7. Záró tanulságok
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 295 853 8

Magyarországon külföldi személy csak egy jogcímen tartózkodhat, viszont több olyan tartózkodási jogcím van, amelynek keretében a külföldi személy munkát végezhet. Kereső tevékenység folytatásának ugyanakkor számos formája van, amelyek nem csak magyar állampolgárok előtt nyitottak. Nem mindegy ugyanakkor az, hogy a külföldi személy uniós polgár, aki rendelkezik a szabad munkavállalás jogával, és ezért alkalmazását kevesebb adminisztráció terheli vagy olyan külföldi, akinek foglalkoztatásához több adminisztratív eljárást kell teljesíteni a munkavégzés megkezdése előtt. A kézikönyv célja, hogy mind a foglalkoztató, mind a munkát végző külföldi személy eligazodjon a különböző tartózkodási lehetőségek és munkavégzési formák között. A könyv segítséget kíván nyújtani a legmegfelelőbb foglalkoztatási és tartózkodási forma kiválasztásához azzal, hogy bemutatja a külföldi személy foglalkoztatásának feltételeit, korlátait, az idegenrendészeti és munkaügyi hatósági eljárásokat, az eljárások megindításához szükséges dokumentumok körét, az eljárási díjakat, valamint az ügyintézési határidőket. A zökkenőmentes foglalkoztatás biztosítása érdekében a kézikönyv számba veszi a külföldi foglalkoztatásából eredő plusz foglalkoztatói kötelezettségeket, valamint azok nem teljesítése esetén kiszabható hatósági szankciókat. Bízunk abban, hogy a külföldi személy foglalkoztatása e kézikönyv révén átláthatóbb és egyszerűbb lesz mindkét fél számára, s ezzel a foglalkoztatás tervezhetőbbé és kiszámíthatóbbá válik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/acs-kulfoldiek-magyarorszagi-foglalkoztatasa//