Példák az áfatörvény alkalmazásához
12.3. Egyes konkrét ügyletek devizában
- Az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése alá tartozó, belföldi egyenes adózású ügyletek esetén a teljesítés napja, azaz az ügylet tényállásszerű megvalósulásának napja szerinti árfolyammal kell forintosítani a számlán az áthárított áfa összegét.
- Belföldi egyenes adózású részteljesítés esetén a részteljesítés napja szerinti árfolyammal kell forintosítani a számlán az áthárított áfa összegét.
- Bár ez ritka eset, de ha bíróság vagy más hatóság megrendelésére nyújtott olyan szolgáltatás számlázása történik devizában, ahol az ellenértéket a bíróság, illetve a más hatóság határozata állapítja meg, akkor a jogerős határozatnak a szolgáltatás nyújtójával történő közlésének napja szerinti árfolyammal kell forintosítani a számlán az áthárított áfa összegét.
- Belföldi egyenes adózás alá eső, az Áfa tv. 58. §-a alá tartozó devizás ügylet esetén – tekintve, hogy az ilyen számlák kibocsátásakor a teljesítés dátuma, azaz a fizetési határidő szerinti árfolyam jellemzően még nem ismert – az áfatörvény értelmében a számla kiállításának napján érvényes árfolyammal kell forintosítani a számlán az áthárított áfa összegét [Áfa tv. 80. § (1) bekezdés b) pontja]. Tehát, ha a felek közötti folyamatos jellegű ingatlan-bérbeadási szerződés ellenértéke havonta 1270 euró úgy, hogy a bérleti díj mindig tárgyhót megelőző hó 25-én esedékes, akkor például a március hónapra fizetendő 1270 euró bérleti díjat, illetve annak 270 euró áfatartalmát nem a február 25-ei árfolyammal (azaz nem a teljesítés napja szerinti árfolyammal) kell átszámolni forintra, hanem az adott számla kiállításának napja szerinti árfolyammal. Tételezzük föl, hogy a március hónapról szóló bérleti díjról a számlát a bérbeadó január 31-én állította ki, február 25-ei fizetési határidővel és – az Áfa tv. 58. §-a alá tartozó ügyletről lévén szó – február 25-ei teljesítési időponttal. A számlán ugyanakkor a 270 euró áfa összeget a január 31-ei árfolyammal kell forintosítani, és ez a forintösszeg lesz az, amelyet a bérbeadó az áfabevallásában szerepeltet (majd február hónapban, hiszen a teljesítés napja nem változott, az továbbra is a fizetési határidő). A bérlő pedig, amennyiben áfalevonásra jogosult, a számlán szereplő, a január 31-ei árfolyammal forintosított forint áfaösszeget helyezheti levonásba (természetesen ő is a február havi bevallásában, hiszen a teljesítés napja február 25-e, a január 31-ének kizárólag az árfolyam alkalmazása szempontjából van jelentősége).
- Abban az esetben, ha előleg átvétele, jóváírása történik a felek között, akkor az előleg átvételének, jóváírásának napja szerinti árfolyammal kell forintosítani az előleget terhelő adót. Hangsúlyozandó, hogy az előlegnek önálló árfolyama van, azaz akkor is megtartja az átvétel, jóváírás napja szerinti árfolyamot, ha a végteljesítés napján más az árfolyam.Tegyük föl, hogy a felek között egy esztergagép értékesítése történik, amelynek az ellenértékét 1905 euróban állapítják meg. A termék átadása – azaz a teljesítés – szeptember 7-én lesz, azonban augusztus 18-án a vevő 635 euró előleget fizet. Az előlegszámlát 500 euró adóalapról és 135 euró áthárított áfáról kell kibocsátani. Tegyük föl, hogy az előleg átvételének napján, azaz augusztus 18-án az eladó által használt bank árfolyama 321 forint. Ez azt jelenti, hogy az előlegszámlán a 135 euró áfaösszeg mellett 43 335 forintot (azaz az eurós áfa forintosított összegét) is fel kell tüntetni. Ez az a forintösszeg, amit mind az értékesítő, mind a vevő az áfabevallás kitöltésekor figyelembe vesz. Szeptember 7-én megtörténik a teljesítés, amikor is az euró árfolyama 298 forint. A végszámlát úgy kell kiállítani, hogy azon először fel kell tüntetni a teljes 1905 eurót, amelyből az előleg devizás összegét, tehát 635 eurót ki kell vonni, hiszen ennek a felek közötti rendezése már augusztus 18-án megtörtént. Marad tehát 1270 euró, amely 1000 euró adóalapot és 270 euró áfát jelent. Ezt a 270 eurót azonban már a teljesítés napja szerint érvényes, 298 forintos euró árfolyamon kell forintosítani, ami azt jelenti, hogy a végszámlán a 270 euró (fennmaradt) áfaösszeget forintosítva 80 460 forint értékben is szerepeltetni kell.
- Devizás belföldi fordított adózás esetén a megrendelő – azaz a számlabefogadó – azon a napon érvényes árfolyammal kalkulálja ki az áfa forintos összegét, amelyik napon az adó fizetési kötelezettsége a konkrét ügylet kapcsán keletkezett. Belföldi fordított adózás esetén az adófizetési kötelezettség a számla kézhezvételének, vagy az ellenérték megtérítésének, vagy a teljesítést követő hó 15. napján keletkezik, attól függően, hogy a három közül melyik következett be elsőként.Tegyük föl, hogy egy belföldi, építési hatósági engedélyköteles beruházás során egy villanyszerelő fordított adózás alá eső szolgáltatást nyújt úgy, hogy annak ellenértékét 500 euróban határozták meg a felek. A munka átadása március 31-én történik, a megrendelő a villanyszerelő 500 euróról szóló számláját április 12-én veszi kézhez, amelyet április 22-én fizet ki. A megrendelő az áfakötelezettség teljesítéséhez és az áfa forintosításához megvizsgálja, hogy a három releváns időpont közül melyik következett be elsőként. A példa szerinti esetben ez a számla kézhezvételének a napja (ti. április 12-e), ezért a megrendelő a számla kézhezvételének napján érvényes árfolyammal számítja ki a fordított adózásban fizetendő áfa összegét (amelyet teljes levonási jog esetén egyúttal levonható adóként is elszámolhat).
- Devizás közösségi adómentes értékesítés esetén az értékesítő azon a napon érvényes árfolyammal kalkulálja ki – adómentes ügyletről lévén szó – a bevallásban szerepeltetendő adóalap forintos összegét, amelyik napon az adófizetési kötelezettsége a konkrét ügylet kapcsán keletkezett. Közösségi adómentes értékesítés esetén az adófizetési kötelezettség a számla kibocsátásának, de legkésőbb a teljesítést követő hó 15. napján keletkezik.A magyar adóalany elad egy számítógépet egy spanyol adóalanynak úgy, hogy az értékesítés eredményeként a számítógép Magyarországról Spanyolországba kerül. A számítógép ellenértéke 1000 euró. Ezt áfa ugyan belföldön nem terheli, azonban a magyar adóalanynak az áfabevallás kitöltéséhez ezen adómentes közösségi értékesítés adóalapját forintosítania kell. Az értékesítés teljesítési időpontja június 12-e, azonban a számlát a magyar adóalany már június 5-én kiállítja. Ez azt jelenti, hogy a számla kiállításának a napja (ti. június 5-e) előbb következett be, mint a teljesítést követő hó 15. napja (ti. július 15-e), ezért a magyar adóalany a június 5-ei árfolyammal forintosítja ezen közösségi értékesítés adóalapját a bevallás kitöltéséhez.
- Devizás közösségi termékbeszerzés esetén a megrendelő – azaz a számlabefogadó – azon a napon érvényes árfolyammal kalkulálja ki az áfa forintos összegét, amelyik napon az adófizetési kötelezettsége a konkrét ügylet kapcsán keletkezett. Közösségi termékbeszerzés esetén az adófizetési kötelezettség a számla kibocsátásának, de legkésőbb a teljesítést követő hó 15. napján keletkezik.Egy magyar adóalany íróasztalt vásárol egy szlovák cégtől úgy, hogy az íróasztal Szlovákiából Magyarországra érkezik a beszerzés eredményeként. Az íróasztal ellenértéke 400 euró. Az ügylet március 14-én teljesül, a szlovák fél a számlát március 1-jén állította ki. A konkrét példában a 400 eurós íróasztal közösségi beszerzését terhelő áfát a március 1-jei árfolyammal kell a magyar adóalany beszerzőnek forintosítania, ugyanis ez előbbi időpont, mint a teljesítést követő hó (ti. április) 15-e.
- Külföldről igénybe vett devizás szolgáltatás esetén is az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes árfolyammal kell meghatározni a fizetendő áfa forint összegét. Ez azt jelenti, hogy azon ügyletek esetén, amelyek az Áfa tv. 37. §-a alá tartoznak, a teljesítés napja szerint érvényes árfolyammal kell forintosítani az áfa összegét. (Zárójelben megjegyzendő, hogy amennyiben ezen esetben az Áfa tv. 58. §-a alá tartozó devizás ügylet teljesül, akkor a hivatalos álláspont szerint nem csak a teljesítés napja szerint, hanem a d) pontban is hivatkozott, a számla kiállításának napja szerinti árfolyam is alkalmazható.)Azon külföldről igénybe vett devizás szolgáltatások esetén, amelyek nem tartoznak az Áfa tv. 37. §-a alá, az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes árfolyamot, azaz vagy a számla kézhezvételének, vagy az ellenérték megtérítésének, vagy a teljesítés napját magában foglaló hónap 15. napja szerinti árfolyam közül azon napi árfolyamot kell alkalmazni, amelyik elsőként következett be.
Tartalomjegyzék
- Példák az áfatörvény alkalmazásához
- Impresszum
- Jogszabályok rövidítései
- 1. Az adóalanyiság esetei
- 2. Az áfatörvény tárgyi hatálya
- 3. A teljesítési hely szabályaival összefüggő esetek
- 3.1. Ingatlanértékesítés
- 3.2. Helyben maradó ingó termék értékesítése
- 3.3. Elszállított termék
- 3.4. Láncügyletek
- 3.4.1. Teljesítési hely meghatározása
- 3.4.2. A lánc első szereplője szervezi a fuvarozást
- 3.4.3. A harmadik szereplő vállalja a fuvarozást
- 3.4.4. A közbenső szereplő fuvaroz
- 3.4.5. A termék harmadik országba kerül
- 3.4.6. A termék belföldön marad
- 3.4.7. A termék külföldről indul
- 3.4.8. Háromnál több szereplős láncügylet
- 3.4.1. Teljesítési hely meghatározása
- 3.5. Háromszögügyletes egyszerűsítés
- 3.6. Távolsági értékesítés
- 3.7. Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék értékesítése
- 3.8. Földgáz-értékesítés
- 3.9. Főszabály alá tartozó szolgáltatásnyújtás teljesítési helye
- 3.10. Tanácsadási szolgáltatás teljesítési helye
- 3.11. Ügynöki szolgáltatás teljesítési helye
- 3.12. Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás teljesítési helye
- 3.13. Személyszállítás teljesítési helye
- 3.14. Teherfuvarozás teljesítési helye
- 3.15. Fuvarozás magánszemély megrendelésére
- 3.16. Rendezvényszervezés teljesítési helye
- 3.17. Fuvareszköz őrzésének teljesítési helye
- 3.18. Csomagolási bérmunka-szolgáltatás teljesítési helye
- 3.19. Ügyvédi szolgáltatás teljesítési helye
- 3.1. Ingatlanértékesítés
- 4. A teljesítés időpontja
- 4.1. Termékértékesítés teljesítési időpontja
- 4.2. Szállodai szolgáltatás teljesítési időpontja
- 4.3. Tanácsadási szolgáltatás teljesítési időpontja
- 4.4. Jogátengedés teljesítési időpontja
- 4.5. Fuvarozás teljesítési időpontja
- 4.6. Folyamatos teljesítés; az Áfa tv. 58. §-a
- 4.7. Az Áfa tv. 58/A. §-a (2015. július 1-jétől hatályos)
- 4.8. Az Áfa tv. 58. §-a (2016. január 1-jétől hatályos)
- 4.9. Az Áfa tv. 58-a és a gyűjtőszámla elhatárolása
- 4.10. Az előleg fogalma
- 4.11. Előleg utáni adófizetési kötelezettség
- 4.12. Az előleg beszámítással történő jóváírása
- 4.13. Nem pénzzel fizetett előleg
- 4.14. Közvetített szolgáltatás teljesítési időpontja
- 4.1. Termékértékesítés teljesítési időpontja
- 5. Az adóalap meghatározásával kapcsolatos esetek
- 6. Az adólevonási szabályokkal összefüggő esetek
- 6.1. Adólevonásra nem jogosító tevékenység
- 6.2. Adólevonás vegyes tevékenység esetén
- 6.3. Ingyenesen átadott termékhez kapcsolódó adólevonás
- 6.4. Látszólagos ingyenesség megítélése adólevonási szempontból
- 6.5. Az áfa átháríthatósága és levonhatósága az ingyenes ügyletekben
- 6.6. Közcélú adomány céljára történő beszerzések és az adólevonás
- 6.7. Személygépkocsi beszerzését terhelő áfa levonhatósága
- 6.8. Bérbeadási céllal beszerzett személygépkocsi áfájának levonhatósága
- 6.9. Személygépkocsi üzemeltetésére, javítására vonatkozó adólevonási tilalmak
- 6.10. Személygépkocsi üzemeltetéséhez, javításához szükséges termékek beszerzése
- 6.11. Parkolási szolgáltatásra, úthasználati díjra vonatkozó adólevonási tilalom
- 6.12. Telefonszolgáltatást terhelő áfa levonhatósága
- 6.1. Adólevonásra nem jogosító tevékenység
- 7. Példák az áfa mértékével és az adómentességgel kapcsolatosan
- 8. A fordított adózással összefüggő esetek
- 8.1. Fordított adózás alá eső ügyletek áfájának elszámolása
- 8.2. Építési, bontási eszköz kölcsönzése személyzettel
- 8.3. Állványozás
- 8.4. Ideiglenes közmű, ideiglenes kerítés építése
- 8.5. Könnyűszerkezetes épület acélváz-szerkezetének gyártása, összeszerelése
- 8.6. Ingatlanba szerelendő egyes termékek leszállítása beszereléssel
- 8.7. Szerelési szakértés, művezetés, műszaki ellenőrzés, felelős műszaki vezetés
- 8.8. Kertészeti munkák
- 8.9. Bontási szolgáltatások
- 8.10. Tervezés, valamint komplex kivitelezés tervezéssel
- 8.11. Nyílászárók értékesítése és beszerelése
- 8.12. Burkolás
- 8.13. Földszállítás kitermeléssel vagy anélkül
- 8.14. Feliratozás homlokzatra és ajtókra
- 8.15. Munkaterületen belüli anyagmozgatás
- 8.16. Durvatakarítás, piperetakarítás
- 8.17. Betonértékesítés
- 8.18. Mezőgazdasági fordított adózás
- 8.19. Búzaértékesítés
- 8.20. Speciális adatszolgáltatás mezőgazdasági fordított adózás esetén
- 8.21. Komplex ügyletek kezelése a mezőgazdasági fordított adózásban
- 8.22. Evaalany a fordított adózásban
- 8.23. Alanyi adómentesség és fordított adózás
- 8.24. Kompenzációs felár és fordított adózás
- 8.25. Járulékos szolgáltatások megítélése az acélipari fordított adózásban
- 8.1. Fordított adózás alá eső ügyletek áfájának elszámolása
- 9. A számlakiállítási joghatóság
- 10. Példák a tárgyi eszközökkel összefüggésben
- 11. A Közösségen belüli és egyéb külföldi ügyletek
- 11.1. Külföldön is letelepedett magyar cég ügyletei
- 11.2. Saját tulajdonú termék más tagállamból történő behozatala
- 11.3. Vevői készlet
- 11.4. Közösségi adómentes értékesítés – az áfakötelezettségek időpontja
- 11.5. Folyamatos teljesítésű közösségi adómentes termékértékesítés
- 11.6. Közösségen belüli termékbeszerzés – az áfakötelezettségek elszámolási időpontja
- 11.7. Külföldről igénybe vett fuvarozás
- 11.8. Külföldről igénybe vett éttermi szolgáltatás
- 11.9. Külföldön (és nem külföldről) igénybe vett éttermi szolgáltatás
- 11.10. Harmadik országból érkező, más tagállamba továbbszállított termék
- 11.11. Harmadik országból importált termék beléptetése másik tagállamba
- 11.12. Magyar adóalany két külföldi tagállam közötti értékesítése
- 11.13. Másik tagállamban szabadforgalomba helyezett termék belföldre hozatala
- 11.14. Vámraktározási eljárás
- 11.15. Aktív feldolgozási eljárás
- 11.16. Vámfelügyelet melletti feldolgozás
- 11.17. Különleges vámeljárásokhoz kapcsolódó szolgáltatás
- 11.18. Ideiglenes behozatal
- 11.19. Külső közösségi árutovábbítási eljárás
- 11.20. Belső közösségi árutovábbítási eljárás
- 11.1. Külföldön is letelepedett magyar cég ügyletei
- 12. Devizás számlákkal összefüggő esetek
- 13. Számlakorrekcióval összefüggő esetek
- 13.1. Téves elszámolás
- 13.2. Téves ellenérték számlázásának javítása
- 13.3. A hibás teljesítés és a visszáru
- 13.4. Az utólagos engedmény alapesete miatti korrekció
- 13.5. Az utólagos engedmény közvetett esete
- 13.6. A göngyöleg visszatérítése
- 13.7. A meghiúsult előleg miatti korrekció
- 13.8. A részletvételhez és a bérbeadáshoz kapcsolódó adóalap-csökkenés
- 13.9. Az adózási mechanizmus korrekciója 2013. december 31-éig
- 13.10. Az adózási mechanizmus korrekciója 2014. január 1-jétől
- 13.11. Kézi számlák formai korrekciója
- 13.12. Számítógépes számlák formai korrekciója
- 13.1. Téves elszámolás
- 14. Az alanyi adómentességgel kapcsolatos esetek
- 14.1. A közérdekű adómentes tevékenységek bevétele és az alanyi adómentes értékhatár
- 14.2. A speciális adómentes tevékenységek bevétele és az alanyi adómentes értékhatár
- 14.3. Az alanyi adómentes adóalany bejövő áfájának levonhatósága
- 14.4. Alanyi adómentes adóalany tárgyi eszközt értékesít
- 14.5. Alanyi adómentes adóalany külföldre nyújtott szolgáltatása
- 14.6. Alanyi adómentes adóalany külföldről igénybe vett szolgáltatása
- 14.7. Normál áfaalany átlépése alanyi adómentességbe
- 14.8. Alanyi adómentességből történő kilépés, kiesés kezelése
- 14.1. A közérdekű adómentes tevékenységek bevétele és az alanyi adómentes értékhatár
- 15. A kompenzációs feláras adózás esetei
- 16. A használt cikkek árrésadózásával összefüggő példák
- 17. A pénzforgalmi adózás
Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.
Online megjelenés éve: 2019
Nyomtatott megjelenés éve: 2015
ISBN: 978 963 295 858 3
Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza. Példatárunk foglalkozik többek között az áfaalanyiság, az egyes forgalmi adóztatás alá eső ügyletek kérdésével, a teljesítés helyének és idejének, az adóalapnak, az adómentességeknek, valamint a közösségi és az egyéb külföldi ügyleteknek a gyakorlatban előforduló legfontosabb problémáival. Ezen túl számos példát és megoldást tartalmaz a számlázással, a különös adózási módokkal, valamint a fordított adózása alá eső esetkörökkel kapcsolatban is. A példákon keresztül történő szemléltetés hathatós segítséget nyújt a jogalkalmazóknak a gyakorlatban felmerülő áfaügyletek könnyebb kezeléséhez, megoldásához. A könyv rövid elméleti ismertetés mellett az egyes példák gyakorlati megoldására helyezi a hangsúlyt. Így hasznos gyakorlati kiegészítője a Kiskönyvtár az áfáról sorozatunkban eddig megjelent, elsősorban az elméleti joganyagok ismertetését célzó korábbi köteteinknek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/peldak-az-afatorveny-alkalmazasahoz//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero