Tartalomjegyzék

• Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság Elemzések az uniós jog és az új Ptk. kapcsolatához
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• chevron_rightElőszó
  • 1. Hogyan született ez a könyv?
  • 2. Miről szól a kötet?
  • 3. Köszönetnyilvánítás
• chevron_rightI. fejezet: A fogyasztói adásvételről szóló irányelv átültetése a magyar jogba és az új Ptk.
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A fogyasztói adásvételről szóló irányelv átültetése a magyar jogban
    • 1.2. A hibás teljesítés szabályainak változásai az új Ptk.-ban
    • 1.3. Következtetések
  • chevron_right2. Az uniós jog és a magyar polgári jog fogyasztófogalma
    • chevron_right2.1. A fogyasztófogalom változása az új Ptk.-ban?
      • 2.1.1. Problémafelvetés
      • 2.1.2. A fogyasztó fogalmával kapcsolatos korábbi viták
    • chevron_right2.2. A fogyasztófogalom értelmezésének egyes dimenziói az uniós jogban
      • 2.2.1. Az uniós jog fogyasztófogalmának általános kérdései
      • 2.2.2. Az Európai Bíróság esetjoga a joghatósági szabályokkal összefüggő fogyasztófogalom kapcsán (eljárásjogi fogyasztófogalom)
      • 2.2.3. Az Európai Bíróság esetjoga az anyagi jogi fogyasztófogalom kapcsán
    • chevron_right2.3. Egyéb támpontok: fogyasztói ügylet, kereskedelmi ügylet a német jogban
      • 2.3.1. Fogyasztó és fogyasztói szerződés a BGB-ben
      • 2.3.2. Kereskedő és kereskedelmi ügylet a HGB-ben
    • 2.4. Következtetés
  • chevron_right3. A hibás teljesítés és kellékszavatosság hazai szabályainak elemzése az Európai Bíróság döntései alapján
    • 3.1. A Quelle ügy (C-404/06)
    • chevron_right3.2. A Weber/Putz egyesített ügyekben hozott döntés (C-65/09 és C-87/09)
      • 3.2.1. A döntés tartalma
      • 3.2.2. A döntés kritikája
      • 3.2.3. A magyar jogi helyzet értékelése a Weber/Putz döntés fényében
    • 3.3. A Duarte ügy (C-32/12)
    • chevron_right3.4. A Faber ügy (C-497/13)
      • 3.4.1. A döntés tartalma
      • 3.4.2. A magyar jog a Faber ügy tükrében
    • 3.5. Következtetések
• chevron_rightII. fejezet: A hibás teljesítés egyes kérdései
  • chevron_right1. A kellékszavatossági határidők (Feltámasztható a jogvesztő határidő?)
    • 1.1. A jogvesztő határidők megszüntetése
    • 1.2. Requiem a jogvesztő határidőkért
    • 1.3. A jogvesztő határidők „feltámasztása” nem fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződésben
    • 1.4. Következtetés
  • chevron_right2. A bizonyítási teher megfordulásának „átsugárzó hatása” a hathónapos vélelem, illetve a jótállás esetén
    • 2.1. A hathónapos vélelem „tárgyi hatálya”
    • 2.2. A jótállás átsugárzó hatása
  • chevron_right3. Az elállási jog kérdése (utólagos) irreverzibilitás esetén
    • 3.1. Problémafelvetés
    • 3.2. Az 1959-es Ptk. előtti idők: az Mtj. és gyakorlata
    • chevron_right3.3. Az 1959-es Ptk. szabálya és gyakorlata
      • 3.3.1. Az elállási jog gyakorolhatósága
      • 3.3.2. Értékbeni restitúció?
    • 3.4. Az új Ptk. szabályozása, kérdőjelek
    • chevron_right3.5. Kísérlet az elméleti alapok tisztázására
      • 3.5.1. A rendszeralkotás nehézségei
      • 3.5.2. Szabályozási csomópontok
      • 3.5.3. Összehasonlító jogi inspirációk
      • 3.5.4. Megoldási javaslat de lege ferenda
    • chevron_right3.6. Az új Ptk. értelmezése, összegzés
      • 3.6.1. Nem lép felmondás az elállás helyébe, csak a jogkövetkezményét kell alkalmazni
      • 3.6.2. Főszabály: értékbeni restitúció
      • 3.6.3. Kivétel: az elállásra jogosult mentesülése az értékbeni restitúció alól
      • 3.6.4. Az elszámolás nem a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint történik
      • 3.6.5. Értékbeni restitúció, ha a természetbeni visszaszolgáltatás lényeges jogi érdeket sért?
• chevron_rightIII. fejezet: A termékszavatosság
  • 1. Hibrid a jogban
  • chevron_right2. A gyártóval szembeni közvetlen fellépés általános kérdései
    • chevron_right2.1. A gyártóval szembeni közvetlen fellépés előnyei és hátrányai
      • 2.1.1. A közvetlen igényérvényesítés előnyei
      • 2.1.2. A közvetlen igényérvényesítés hátrányai
    • chevron_right2.2. A gyártóval szembeni közvetlen fellépés lehetséges jogi megoldásai (történeti modelljei)
      • 2.2.1. Származtatott szerződés(szegés)i igény v. önálló kötelemkeletkeztető tényállás
      • 2.2.2. További csoportosítási szempontok
      • 2.2.3. Az új (magyar) Ptk. által választott megoldás besorolása
  • chevron_right3. A termékszavatosság bevezetése a magyar polgári jogba
    • 3.1. A bevezetés indoka
    • 3.2. A jogintézmény fogadtatása
  • chevron_right4. A termékszavatosság tényálláselemei
    • 4.1. Az igény jogosultja
    • 4.2. Az igény címzettje
    • chevron_right4.3. A termékszavatossági igény ténybeli és jogalapja: önálló hibafogalom
      • 4.3.1. A hibafogalom általános kérdései
      • 4.3.2. A termékszavatossági hibafogalom és elemei a Ptk.-ban
      • 4.3.3. A hiba fennállásának időpontja
      • 4.3.4. A hiba tényleges és elvárható ismerete
    • chevron_right4.4. A kimentési okok
      • 4.4.1. A kimentési okokról általában
      • 4.4.2. A kimentési okok a Ptk.-ban, hiányzó elemek?
    • 4.5. Kijavítás vagy kicserélés
    • 4.6. Jogvesztő határidő
    • chevron_right4.7. A kellékszavatosság és a termékszavatosság egymáshoz való viszonya
      • 4.7.1. Átfedés a kellékszavatosság és a termékszavatosság között: kumulatív vagy alternatív igények?
      • 4.7.2. A magyar Ptk. megoldása: anyagi jogi és eljárásjogi kérdőjelek
      • 4.7.3. A kellékszavatosság és a termékszavatosság viszonya a határidők szempontjából
    • chevron_right4.8. A gyártó utólagos kellékszavatossági kötelezettsége a termékszavatossági igény teljesítése esetén
      • 4.8.1. Quasi szerződéses jogviszony a gyártó és a fogyasztó között; három kérdés
      • 4.8.2. A „quasi szerződéses jogviszony” keretében érvényesíthető igények
      • 4.8.3. Az igényérvényesítési határidő
      • 4.8.4. Melyik hibafogalom lesz az irányadó?
      • 4.8.5. Következtetés: „hasított jogviszony”
  • chevron_right5. Ráadás: a kollíziós jogi kérdés
    • 5.1. Problémafelvetés
    • 5.2. A gyártóval szemben fennálló, törvényen alapuló kijavítási, kicserélési igény minősítése
    • 5.3. Állásfoglalás
    • chevron_right5.4. A Róma II. rendelet 5. cikkének analóg alkalmazása a termékszavatosságra
      • 5.4.1. A Róma II. rendelet 5. cikkén alapuló sorrend
      • 5.4.2. Az ún. kitérítő klauzula alkalmazása [5. cikk (2) bek.]
  • chevron_right6. Összegzés
    • 6.1. A termékszavatosság általános értékelése
    • 6.2. Belső párhuzamosság: a gyártó és a forgalmazó helytállása termékszavatossági alapon
    • 6.3. Az önálló hibafogalom és következményei
    • 6.4. Külső párhuzamosság: az eladó kellékszavatossági és a gyártó termékszavatossági helytállása
    • 6.5. Az igény teljesítése, quasi szerződéses viszony a gyártó és a fogyasztó között
    • 6.6. A kollíziós jogi kérdés
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 821 7

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. A munka elméleti igényességgel közelít tárgyához, ugyanakkor számos gyakorlati kérdésre keres és talál választ; így többek között:

- Fogyasztónak minősül-e a magyar és az uniós jog alapján pl. az egyéni vállalkozó (tehát természetes személy) asztalos, amikor műhely bérletére, írószerek vagy szervizautó beszerzésére köt szerződést?

- Megtagadhatja-e az eladó a beépített konyhabútor kijavítását, illetve kicserélését, ha ezek valamelyike, de legalább egyike lehetséges ugyan, de aránytalanul magas költséggel jár? Hogyan kezeljük az uniós és a magyar jog gyökeresen eltérő válaszait?

- Ugyanebben az esetben: „átterhelheti-e” a kiugróan magas költségek egy részét az eladó a fogyasztóra pusztán arra való hivatkozással, hogy az Európai Bíróság egyik döntése ezt lehetővé teszi, miközben ennek tételes jogi leképeződése a Ptk.-ból hiányzik?

- Az új Ptk. megszüntette a kellékszavatosság jogvesztő határidejét. „Feltámaszthatják-e” azt a felek a szerződésükben?

- Hogyan és miként gyakorolhatja a jogosult elállási jogát hibás teljesítés esetén, ha a dolgot visszaszolgáltatni nem tudja? Hogyan kezelhetjük az új Ptk. és a korábbi bírói gyakorlat között feszülő ellentmondásokat? Vajon alkalmazhatóak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai?

- Termékszavatosság alapján perelhető(k)-e az előállító és a forgalmazó(k) egyszerre? Marasztalhatók egyetemlegesen? Hasonlóképpen: érvényesítheti-e párhuzamosan kellék- és termékszavatossági igényét a fogyasztó; választania kell-e ezek között, avagy elképzelhető az egyetemleges marasztalás? Valós vagy látszólagos keresethalmazatról van-e szó?

- Ha a gyártó a dolgot kicseréli, és ennek következtében ő lesz a kellékszavatosság kötelezettje, vajon ez megnyitja vele szemben a fogyasztó elállási jogát, illetve árleszállítási igényét is, avagy ezek továbbra is csak az eladóval szemben érvényesíthetők? No de az eladó időközben „elhagyta” a jogviszonyt, vagy mégsem?

- Francia turista Németországban olyan terméket vásárol, amelyet egy magyar gyártó állított elő. Milyen kollíziós szabály alapján, hogyan állapítjuk meg az alkalmazandó jogot? S ez alapján: vajon megilleti a termékszavatosság?

Fuglinszky Ádám az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát, Heidelbergben LL. M. (magister legum) címet, a Hamburgi Egyetemen pedig doktori (PhD) fokozatot szerzett. Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, valamint számos európai egyetem (Krakkó, Berlin – Humboldt, Bécs, München, Firenze, Ferrara, Pisa) meghívott vendégoktatója. Emellett gyakorlati munkát végez egy ügyvédi iroda tanácsadójaként. Kutatási területe a szerződési jog, a deliktuális felelősség és a kártérítési jog.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fuglinszky-fogyasztoi-adasvetel-kellek-es-termekszavatossag//