Tartalomjegyzék

• VERSENYKÉPESSÉG ÉS SZELLEMI ALKOTÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Előszó
• chevron_rightI. Rész. Versenyképesség, innováció és a szellemi alkotások az Európai Unióban
  • chevron_right1. Fejezet. Az Európai Unió versenyképessége és a szellemi alkotások Az Európai Unió innovatív versenyképessége
    • chevron_right1. Az Európai Unió versenyképessége
      • chevron_right1.1. A Közösség lemaradása
        • 1.1.1. A lemaradás gazdasági vonatkozásai
        • 1.1.2. Lemaradás a technikai haladás terén
      • 1.2. Cél: az európai versenyképesség növelése
    • chevron_right2. A versenyképesség fogalmi megközelítése
      • 2.1. A versenyképességről általában
      • 2.2. A versenyképesség összesített, komplex megközelítése
      • chevron_right2.3. Az uniós versenyképesség
        • 2.3.1. Ipari versenyképesség
        • 2.3.2. Vállalatok versenyképessége
        • 2.3.3. Nemzetközi versenyképesség
        • 2.3.4. Az innovatív versenyképesség
    • chevron_right3. Az Európai Unió tudomány-, technológia- és innovációpolitikája (TTI politika)
      • 3.1. Az innovációról általában
      • 3.2. Az innovációs törvény innovációfogalma
      • 3.3. További innovációfogalmak
    • chevron_right4. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés innovációpolitikáról szóló rendelkezései
      • 4.1. Az Európai Unió működéséről szóló Egyezmény (EUMSz) rendelkezései
      • 4.2. Európai uniós támogatási rendszer
    • 5. Innovatív versenyképesség az Európai Unióban
    • chevron_right6. Modellek a szellemi alkotások hatékonyságának mérésére
      • 6.1. A modellek rendeltetése
      • 6.2. A Solow-modell az 1960-as évekből
      • 6.3. A Romer-modell az 1980-as években
      • 6.4. A szellemi tulajdon szerepének globális felértékelődése – 1990-es évek
    • chevron_right7. Az innováció és a szellemi alkotások szerves kapcsolata az integrációs dokumentumokban
      • 7.1. Innovációelméleti megközelítés
      • chevron_right7.2. Az iparjogvédelem alkotásainak felhasználása az innovációban
        • 7.2.1. A termékfejlesztés és a szellemi alkotások
        • 7.2.2. Szabadalmak szerepe
        • 7.2.3. A védjegyek szerepe
        • 7.2.4. Formatervezési minták szerepe
    • 8. Számadatok a szellemi alkotások és innováció szerepéről az Európai Unió gazdasági növekedésében
    • 9. A szellemi alkotások a közösségi és uniós dokumentumokban
  • chevron_right2. Fejezet. A szellemi alkotások fejlődéstörténete az Európai Unióban (1958–2010)
    • chevron_right1. Az európai integráció legelső fázisa, a szellemi alkotások szabályozásának mellőzése
      • 1.1. A hatályos nemzetközi szerződések szerinti eljárás
      • 1.2. Az Európai Bíróság első jelentős döntései
    • chevron_right2. Tényezők, amelyek elodázhatatlanná tették a szellemi alkotások közösségi szabályozását
      • 2.1. A szellemi alkotások jelentős versenyeszközként való elismerése
      • 2.2. Rohamos technikai fejlődés
      • 2.3. Nemzetközi jogfejlődés hatása
      • 2.4. Az egyes országok nemzeti szabályozásának eltéréséből eredő problémák kiküszöbölése
      • 2.5. A közösségi szabad áruforgalom követelményei és a szellemi alkotások kizárólagos oltalmából eredő kollízió megoldása
      • 2.6. A közösségi hatáskörök bővülése
    • chevron_right3. A közösségi szabályozás kezdetei (1958–1990)
      • 3.1. Szabadalmak
      • 3.2. Védjegyek
    • chevron_right4. A közösségi szabályozás az iparjogvédelem és a szerzői alkotások területén (1990–2000)
      • 4.1. Szabadalmak
      • 4.2. Védjegyek
      • 4.3. Formatervezési minták
      • 4.4. Földrajzi árujelzők
      • 4.5. Szerzői jog
    • chevron_right5. A harmadik évezred fejleményei az EU-ban, a szabályozás második generációja (2001–2010)
      • 5.1. Szabadalmak
      • 5.2. Védjegyek
      • 5.3. Formatervezési minták
      • 5.4. Földrajzi árujelzők
      • 5.5. Szerzői jog
  • chevron_right3. Fejezet. A fejlődés felgyorsulása napjainkban, a szellemi alkotások globális versenyeszközként való felismerése (2011–2015)
    • chevron_right1. Felgyorsult fejlődés a szellemi alkotások terén
      • 1.1. A digitális technika fejlődése
      • chevron_right1.2. Az Innovatív Európa Program
        • 1.2.1. A szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának létesítése
        • 1.2.2. Az egységes hatályú európai szabadalom létrehozása
    • chevron_right2. A szellemi alkotások egészére vonatkozó új jogszabályok
      • 2.1. Az EU Vámrendelet meghozatala
      • 2.2. A technológiatranszfer-megállapodások csoportmentesítése
    • chevron_right3. Szerzői jogi szabályozás
      • chevron_right3.1. Különböző dimenziójú szerzői alkotásokra vonatkozó normák meghozatala
        • 3.1.1. A Wittem-projekt
        • 3.1.2. Az audiovizuális médiaszolgáltatások irányelve
        • 3.1.3. A védelmi idő irányelv módosítása
      • chevron_right3.2. Árva mű irányelv meghozatala
        • 3.2.1. Az árva mű irányelv
        • 3.2.2. A tagállamok területén megvalósuló adás
        • 3.2.3. A kulturális örökség megőrzése
        • 3.2.4. Hozzáférhetővé tétel állampolgárok számára
        • 3.2.5. Kivételek az irányelv hatálya alól
        • 3.2.6. Az árva mű irányelv átültetése
        • 3.2.7. Nemzetközi hatások az árva művek szabályozásában
      • chevron_right3.3. Közös jogkezelési irányelv
        • 3.3.1. A KJK-irányelv megalkotása
        • 3.3.2. A KJK-irányelv sajtótájékoztatója
        • 3.3.3. A közös jogkezelés lényegi kérdései
        • 3.3.4. A közös jogkezelők többrendbeli feladatai
        • 3.3.5. A közös jogkezelés monopóliumok formájában való gyakorlása
        • 3.3.6. A közös jogkezelési irányelv és az EU versenyképessége
    • 4. A földrajzi árujelzők teljes körű újraszabályozása
    • 5. Védjegyreform, az uniós védjegyrendszer újraszabályozása
    • 6. Az Üzleti Információk Irányelvjavaslat
    • 7. A szellemi alkotások globális versenyeszközként való felismerése
  • chevron_right4. Fejezet. Versenypolitika, versenyjog és a szellemi alkotások az Európai Unió belső piacán
    • chevron_right1. Versenyelméletek
      • 1.1. Versenyelméletek szerepe
      • 1.2. Harvard iskola
      • 1.3. Chicago iskola
    • chevron_right2. Az Unió versenypolitikája
      • 2.1. A versenypolitika fogalma
      • 2.2. Az uniós versenypolitika fogalmi megközelítése és alapvető funkciója
      • 2.3. Az uniós versenypolitika központi szerepe
      • 2.4. Az uniós versenypolitika többletkövetelményei
      • chevron_right2.5. Az uniós versenypolitika funkciói
        • 2.5.1. Innovációs funkció
        • 2.5.2. Termelési hatékonyság
        • 2.5.3. Allokációs funkció
    • chevron_right3. Az Európai Unió versenyjoga
      • 3.1. Az uniós versenyjogról általában
      • 3.2. Az uniós versenyszabályozás vállalkozások és az állam vonatkozásában
      • chevron_right3.3. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés versenyjogi előírásai
        • 3.3.1. A kartelltilalom
        • 3.3.2. Az erőfölénnyel való visszaélés
        • 3.3.3. Állami támogatások ellenőrzése
        • 3.3.4. A vállalati összefonódás szabályai
    • chevron_right4. A versenyszabályozás prokompetitív hatása a szellemi alkotásokra
      • 4.1. A versenyjog prokompetitív hatása
      • chevron_right4.2. A szellemi tulajdon sajátos természete, versenykorlátozó hatása
        • 4.2.1. A szellemi alkotásokhoz fűződő jog, mint alkotmányos jog
        • 4.2.2. A szellemi alkotások monopoljellege, territoriális és időbeli korlátozottsága
        • 4.2.3. A szellemi alkotások és az uniós versenyjog követelményeinek ütközése
    • chevron_right5. Megoldások az ipari tulajdonjogok és a torzításoktól és korlátozásoktól mentes gazdasági verseny követelményei közötti ellentmondások feloldására
      • chevron_right5.1. Jogi harmonizáció
        • 5.1.1. Versenyjogi harmonizáció
        • 5.1.2. Harmonizáció a szellemi alkotások terén
        • 5.1.3. Központi iparjogvédelmi rendszerek
      • 5.2. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz) szabad áruforgalomra vonatkozó rendelkezései
      • chevron_right5.3. Az Európai Bíróság elvi jelentőségű ítéletei
        • 5.3.1. Az Európai Bíróság jogkimerülés-doktrínáját megalapozó első ítéletei
      • chevron_right5.4. A jogkimerülés
        • 5.4.1. A jogkimerülés általános vonásai
        • 5.4.2. A jog fennállása és gyakorlása közti különbségtétel
        • 5.4.3. A közösségi jogkimerülés fogalmi megközelítése
        • 5.4.4. A jogkimerülés általános európai intézménnyé válása
      • chevron_right5.5. Csoportmentesítések
        • 5.5.1. A csoportmentesítésekről általában
        • 5.5.2. A csoportmentesítések általános jogi feltételei
        • 5.5.3. A csoportmentesítések előnyei
• chevron_rightII. Rész. A szellemi alkotások általános vonásai, közös intézményrendszere és az EU versenyképessége
  • chevron_right1. Fejezet. Nemzeti jog, nemzetközi jog és az EU-jog versenyképességet növelő hármas erőtere a szellemi alkotások területén
    • chevron_right1. A nemzeti szabályozás
      • 1.1. Az első nemzeti törvények kibocsátása a XVIII. század végén
      • 1.2. A szellemi alkotások nemzeti szabályozása
    • chevron_right2. A szellemi alkotások nemzetközi szabályozása
      • 2.1. A szellemi alkotások nemzetközi szabályozásának igénye
      • 2.2. Az első nemzetközi egyezmények megkötése
      • chevron_right2.3. Az EU államai számára legfontosabb nemzetközi egyezmények
        • 2.3.1. A legaktívabb részvételt biztosító egyezmények minősítése
        • 2.3.2. Az iparjogvédelem Magna Chartája – az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) – 1883
        • 2.3.3. Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (BUE) – 1886
        • 2.3.4. A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozású aspektusairól szóló TRIPS egyezmény – 1993
        • 2.3.5. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT Szerződés) – 1970
        • 2.3.6. Hágai Megállapodás az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről – 1925
        • 2.3.7. Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (UPOV) – 1961
        • 2.3.8. WIPO létesítéséről szóló Szerződés – 1967
        • 2.3.9. WPPT Szerződés, WIPO Szerződés az előadásokról és hangfelvételekről – 1996
        • 2.3.10. WCT Szerződés, a WIPO szerzői jogi szerződés – 1996
        • 2.3.11. A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv – 1989; a Madridi Protokoll
        • 2.3.12. További nemzetközi egyezmények
    • chevron_right3. A szellemi alkotások uniós szabályozása
      • chevron_right3.1. Legitimáció a szellemi alkotások körében jogszabályalkotásra, közösségi rendszerek létrehozására és nemzetközi szerződések kötésére
        • 3.1.1. Felhatalmazás jogszabályalkotásra a belső piac jogi szabályozására
        • 3.1.2. Felhatalmazás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásainak szabályozására
        • 3.1.3. Felhatalmazás egységes oltalmat biztosító európai oltalmi jogcímek és szervezetek létrehozására
        • 3.1.4. Felhatalmazás nemzetközi megállapodások kötésére
    • chevron_right4. A szellemi alkotások szabályozásának jellemzői az EU-ban
      • 4.1. A szellemi alkotások szabályozására jellemző vonások
      • 4.2. A nemzeti jog és közösségi jog párhuzamossága
      • 4.3. Célhoz kötöttség
      • 4.4. A harmonizáció töredékessége és hézagossága
      • 4.5. A szerzői jogi szabályozás háttérbe szorulása
      • 4.6. A hátrányos megkülönböztetés tilalma
    • chevron_right5. A szellemi alkotások szabályozásának jogforrásai
      • 5.1. A jogforrások széles skálája
      • 5.2. Az Európai Unió elsődleges jogforrásai
      • chevron_right5.3. Az Európai Unió másodlagos jogforrásai
        • 5.3.1. Irányelvek
        • 5.3.2. Az irányelvek csoportosítása tárgyuk szerint
        • 5.3.3. Vertikális és horizontális irányelvek
        • 5.3.4. Az irányelvek átültetése
        • 5.3.5. Rendeletek
      • chevron_right5.4. Egyéb jogforrások
        • 5.4.1. Az egyéb jogforrások köre
        • 5.4.2. A Közösség és az EU által harmadik országokkal kötött nemzetközi szerződések
        • 5.4.3. Az EU-tagállamok által egymással kötött sokoldalú megállapodások
        • 5.4.4. Kétoldalú megállapodások egyes EU-országok között
    • chevron_right6. A szellemi alkotások szabályozásának hármas erőtere
      • 6.1. A nemzeti, nemzetközi és közösségi szabályozás szoros összefüggése
      • chevron_right6.2. Az uniós jog elsődlegessége
        • 6.2.1. Az uniós jog elsőbbségének követelménye az Európai Bíróság gyakorlatában
        • 6.2.2. Az uniós jog elsődlegességének értelmezése
    • chevron_right7. A szellemi alkotások joga és az uniós szabályozás lehetséges ütközése
      • 7.1. A szellemi tulajdonra vonatkozó jogok és az európai versenyjog kollíziója
      • 7.2. A szellemi tulajdon és az EUMSz rendelkezései közötti ütközések kiküszöbölése
    • chevron_right8. Az Európai Bíróság szerepe az EU-jog hármas erőterében jelentkező konfliktusok megoldásában
      • chevron_right8.1. Az Európai Bíróság hatásköre a szellemi alkotások vonatkozásában
        • 8.1.1. Előzetes döntéshozatali eljárás
        • 8.1.2. Az Európai Törvényszék döntéseinek felülvizsgálata
      • 8.2. Az Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe a szellemi alkotások terén
  • chevron_right2. Fejezet. Az Európai Unió politikái és a szellemi alkotások
    • chevron_right1. Az Európai Unió politikái
      • 1.1. Az uniós politikákról általában
      • chevron_right1.2. A szellemi alkotásokkal kapcsolatos tevékenység
        • 1.2.1. Az EU belső piacának zavartalan működése és a szellemi alkotások
        • 1.2.2. Az Európai Unió politikái és a szellemi alkotások
    • chevron_right2. Versenypolitika és a szellemi alkotások
      • 2.1. Az uniós versenypolitika fogalmi megközelítése és alapvető funkciója
      • 2.2. Az EUMSz versenypolitikára és versenyjogra vonatkozó rendelkezései
      • 2.3. Az EU legfőbb irányító szerve a versenypolitika tekintetében
      • 2.4. A COMP Főigazgatóság szellemi alkotásokkal kapcsolatos tevékenységei
    • chevron_right3. Innovációpolitika
      • 3.1. Az innovációpolitika általános megközelítése
      • 3.2. Az EUMSz innovációpolitikáról szóló rendelkezései
      • 3.3. Az Európa 2020 stratégia
      • 3.4. Az Innovatív Unió program
      • 3.5. Az EU legfőbb, innovációpolitikát irányító szervei
      • 3.6. Az innovációpolitika szellemi alkotásokkal kapcsolatos tevékenységei
    • chevron_right4. Mezőgazdasági politika
      • 4.1. A mezőgazdasági politika általános megközelítése
      • 4.2. Az EUMSz közös agrárpolitikával kapcsolatos rendelkezései
      • 4.3. Az EU legfőbb irányító szervei a közös agrárpolitika terén
      • 4.4. A szellemi alkotásokkal kapcsolatos tevékenységek a mezőgazdasági politikában
    • chevron_right5. Kulturális politika
      • 5.1. A kulturális politika általános megközelítése
      • 5.2. Az EUMSz kulturális politikáról szóló rendelkezései
      • 5.3. Az EU legfőbb irányító szervei a kultúra vonatkozásában
      • 5.4. A szellemi alkotásokkal kapcsolatos tevékenységek az EU kultúrpolitikájában
    • chevron_right6. Az Európai Unió audiovizuális politikája
      • 6.1. Az audiovizuális politika általános megközelítése
      • 6.2. Az EUMSz rendelkezései az audiovizuális politika vonatkozásában
      • 6.3. Az EU legfőbb irányító szervei az audiovizuális politika vonatkozásában
      • 6.4. A szellemi alkotásokkal szorosan összefüggő tevékenységek az EU audiovizuális politikájában
    • chevron_right7. Az Európai Unió szellemi alkotásokkal foglalkozó főigazgatóságai és egységei
      • 7.1. Ipari, Vállalkozási és kkv-politika Főigazgatósága – DG GROWTH
      • 7.2. Adózás és Vámunió Főigazgatósága – DG TAXUD
      • 7.3. Kereskedelmi Főigazgatóság – DG TRADE
      • 7.4. Kommunikációs hálózatok, Tartalom és Technológia Főigazgatóság – DG CONNECT
  • chevron_right3. Fejezet. Az EU versenyképességének kulcskérdése: fellépés a bitorlások, hamisítások és kalózkodások ellen
    • chevron_right1. A hamisítások és kalózkodások elleni fellépés aktualizálása
      • 1.1. A hamisítások és kalózkodások nemzetközi adatai
      • chevron_right1.2. Korábban készített nemzetközi felmérések a bitorlásokról
        • 1.2.1. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) adatai – 1998
        • 1.2.2. Az OECD adatai 2007-ből
        • 1.2.3. A TERA Consultants adatai az európai uniós veszteségekről – 2008
      • chevron_right1.3. További adatok a 2010-es évekből
        • 1.3.1. A hamisított és kalóztermékek forgalma a G20 országaiban
        • 1.3.2. A BitTorrent alapú adatforgalom
        • 1.3.3. A szoftverkalózkodás aránya
        • 1.3.4. Aggasztó léptékű gyógyszerhamisítás
    • 2. A szellemitulajdon-védelem jogi eszközei a bitorlások, hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás visszaszorítására
    • chevron_right3. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (Jogérvényesítési irányelv)
      • chevron_right3.1. A szellemi tulajdon védelme a belső piac sikerének egyik alapfeltétele
        • 3.1.1. A belső piac kiteljesedése
        • 3.1.2. A versenyképesség elősegítése és az innováció ösztönzése
      • 3.2. A szellemi alkotások körének meghatározása
      • chevron_right3.3. Az igényérvényesítésre jogosult személyek
        • 3.3.1. Az ellenérdekű fél bizonyításra kötelezése
        • 3.3.2. A bizonyítékok biztosítását szolgáló intézkedések
        • 3.3.3. A bizonyítékok biztosítását szolgáló intézkedések módja
      • 3.4. A perindítás elmulasztásának következményei
      • 3.5. Tájékoztatáshoz való jog
      • 3.6. Ideiglenes intézkedések
      • 3.7. A jogsértések üzletszerű elkövetése
      • 3.8. Kiegészítő intézkedések
      • 3.9. Bíróság által elrendelt eltiltó határozatok
      • 3.10. Az Európai Bíróság által alkalmazott eltiltás a Telekabel Wien/Constantin Film, 2014. ügyben
      • 3.11. Kártérítési igény a sértett, a felperes részéről
    • chevron_right4. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv az internetes jogsértések visszaszorítására
      • 4.1. Az Elektronikus kereskedelmi irányelv alkalmazhatósága az internetre
      • 4.2. Az interneten elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos jogérvényesítés nehézségei
      • chevron_right4.3. A legfontosabb fogalmak
        • 4.3.1. Az internet szereplői
        • 4.3.2. Az információs társadalmi szolgáltatások fogalma
        • 4.3.3. Az információs társadalmi szolgáltatások a gyakorlatban
        • 4.3.4. Az internet használatára szolgáltatást nyújtók (szolgáltatást nyújtók)
        • 4.3.5. Információs társadalmi szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatások
        • 4.3.6. Az információs társadalmi szolgáltatás jellegzetes módjai
      • chevron_right4.4. Az internet különböző szereplőinek a felelőssége
        • 4.4.1. A felelősség alapkérdései
    • chevron_right5. A szolgáltatást nyújtó
      • 5.1. Az Elektronikus Kereskedelmi irányelv koncepciója a közvetítő szolgáltató felelősségéről
      • chevron_right5.2. A szolgáltatást nyújtó felelősségének kizárása
        • 5.2.1. A felelősség kizárása egyszerű továbbítás (mere conduit) esetén
        • 5.2.2. A szolgáltató felelősségének kizárása gyorsító tárolás (caching) esetén
    • 6. A tartalomszolgáltató felelőssége Az irányelv alapkoncepciója a tartalomszolgáltató mentesülése tekintetébe
    • 7. Az adattárolást végző szolgáltató felelőssége
  • chevron_right4. Fejezet. A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítése a Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja közreműködésével
    • chevron_right1. A hamisítások és kalózkodások elleni fellépés aktualizálása EU-dokumentumokban
      • 1.1. Zöld Könyv az egységes piacon a hamisítás és a kalózkodás elleni harcról, 1998
      • 1.2. A szellemi alkotások egységes piacáról szóló közlemény a hamisításokról és kalózkodásról az EU-ban
      • chevron_right1.3. A jogsértések méretei az Európai Unióban, 2011–2015
        • 1.3.1. Az Európai Bizottság Vámügyi Főigazgatóság adatai a lefoglalásokról, 2011
        • 1.3.2. Lefoglalások az EU vámhatárain, 2012
        • 1.3.3. Sajtóközlemény az uniós szellemi tulajdonjogok védelméről, 2013
        • 1.3.4. A 2015. évi helyzetjelentés a bitorlásokról az Európai Unióban
    • 2. A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló 608/2013/EU rendelet és a Közösségi Vámkódex
    • 3. A 608/2013/EU rendelet mögött álló jogi és gazdasági elgondolások
    • chevron_right4. Korrekt fogalomrendszer
      • 4.1. Szellemi tulajdonjogok
      • 4.2. Az ipari tulajdonjogok taxatív felsorolása
      • 4.3. A hamisított és kalóztermékek fogalma
    • chevron_right5. A vámkérelmek benyújtása
      • 5.1. Jogosultság a vámkérelmek benyújtására
      • 5.2. A nemzeti és uniós kérelem benyújtása
      • 5.3. Diesel ügy – európai bírósági döntés a vámintézkedés indokoltságáról, 2005
      • 5.4. A kérelmek kellékei
    • 6. A jogkimerülés szerepe a vámintézkedés vonatkozásában
    • chevron_right7. A vámhatóság intézkedései
      • 7.1. Döntés 30 munkanapon belül
      • 7.2. Közvetlen vámfelügyelet alá helyezés
      • 7.3. A vámhatóság intézkedési kötelezettsége
      • 7.4. Tranzitáruk vámkezelésével kapcsolatos szigorú európai bírósági döntés – The Polo, Lauren Company/PT Dwidua Langgeng Pratama International Freight Forwarders ügy, 2000
      • 7.5. Tranzitáruk esetén követhető vámeljárás – Phillips & Nokia egyesített ügyek, 2009
    • chevron_right8. A vámhatósági intézkedések (feltehetően) szellemi tulajdonjogot sértő áruk kiadásának felfüggesztése vonatkozásában
      • 8.1. A feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő áru fogalmi megközelítése
      • 8.2. Értesítés a vámhatóságok részéről
      • 8.3. A közvetlen vámfelügyelet
      • 8.4. A vámhatósági eljárás
    • chevron_right9. Megsemmisítés
      • 9.1. Nyilatkozat a megsemmisítésről
      • 9.2. A Schenker ügy a megsemmisítési eljárásról, 2009
      • 9.3. A megsemmisítendő áruk forgalomképtelensége
    • chevron_right10. Központi adatbázis létrehozása
      • 10.1. A 386/2012/EU rendelet a Megfigyelőközpontja létesítéséről
      • 10.2. A rendelet meghozatala mögött álló jogi és gazdasági megfontolások
      • 10.3. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUSZTH) új funkciói
      • chevron_right10.4. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUSZTH) feladatai
        • 10.4.1. A szellemi tulajdoni jogsértésekkel kapcsolatos technikai ismeretek bővítése
        • 10.4.2. A nemzetközi együttműködés kialakítása és elősegítése
        • 10.4.3. Az EUSZTH (BPHH) tevékenysége a Megfigyelőközpont működésével kapcsolatban
      • 10.5. A Megfigyelőközpont működése
      • 10.6. A Megfigyelőközpont irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség
• chevron_rightIII. Rész. A szerzői jog és az Unió versenyképessége
  • chevron_right1. Fejezet. A szerzői jog versenyképességre gyakorolt hatása az Európai Unióban
    • chevron_right1. A szerzői alkotások egyre növekvő szerepe az Európai Unió versenyképessége növelésében
      • 1.1. A szerzői jog különleges értékei
      • 1.2. A szerzői alkotásokra az ezredfordulótól fordított fokozott figyelem
    • chevron_right2. A szerzői jog bázisát képező tudástársadalomhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak
      • 2.1. Különböző terminológiák alkalmazása a szerzői jogban
      • chevron_right2.2. Az információs társadalom és a tudástársadalom
        • 2.2.1. Az információs társadalom kezdetei
        • 2.2.2. Az információs társadalom fogalma
        • 2.2.3. Az információs társadalom jellemzői
        • 2.2.4. Az információs társadalom árnyoldalai
        • 2.2.5. Tudástársadalom, tudásalapú társadalom, tudás, információ és adat
        • 2.2.6. Tudás, információ, adat
        • 2.2.7. Tudásgazdaság, kulturális iparág és kreatív iparág
        • 2.2.8. Kulturális és kreatív iparágak
    • chevron_right3. A szerzői jog bázisát képező tudástársadalom dimenzióinak bemutatása
      • 3.1. A tudástársadalom dimenziói
      • 3.2. A személyi számítógép használata
      • 3.3. Internethasználat
      • 3.4. Filmek, audiovizuális alkotások felhasználása
    • chevron_right4. A szerzői jogból származó jövedelem nagyságrendje
      • 4.1. A WIPO 2014-ben közzétett statisztikája
      • chevron_right4.2. Európai tanulmány a szellemitulajdon-intenzív ágazatokról, 2013
        • 4.2.1. Hozzájárulás a GDP-hez, a foglalkoztatottsághoz és a jövedelmekhez
        • 4.2.2. A szerzői alkotások jelentős súlya
    • chevron_right5. A szerzői jog versenyképességre gyakorolt hatása az Európai Unióban
      • 5.1. A szerzői jog különböző aspektusú vizsgálata
      • 5.2. A szerzői jog közvetlen hatása az Európai Unió versenyképességére
      • chevron_right5.3. Az audiovizuális online piac versenyképességre gyakorolt hatása az EU-ban
        • 5.3.1. Az audiovizuális piac az Európai Unióban
        • 5.3.2. Televíziós piac
        • 5.3.3. IPTV-piac
        • 5.3.4. Filmpiac
        • 5.3.5. Lekérhető mozgókép-szolgáltatások (VoD-szolgáltatások) piaca
      • 5.4. Az Egyesült Államok online piacának fejlődéstörténeti adatai
    • 6. Magyarország a fejlődés élvonalában
  • chevron_right2. Fejezet. A szerzői jog versenyspecifikus sajátosságai az Európai Unióban
    • 1. Versenyspecifikus vonások
    • 2. Alacsony jövedelemtermelő képesség
    • chevron_right3. A jogi szabályozás fogyatékosságai
      • 3.1. A jogharmonizáció hiányosságai
      • 3.2. A szerzői jogi kódextervezet kudarca
      • 3.3. Nem kötelező jellegű szabályozás, ajánlások
    • 4. Állami szerepvállalás
    • chevron_right5. Rohamos technikai fejlődés különösen az audiovizuális szektorban
      • 5.1. A technikai fejődés hatása a szerzői jog szabályozására
      • 5.2. A technikai fejlődés hatása az Európai Unió szerzői jogára
      • 5.3. Digitalizálás
      • 5.4. Az audiovizuális értéklánc megváltozása
      • 5.5. Szerzői alkotások ipari felhasználása
      • 5.6. Szabványosítás
      • 5.7. Felhasználók által létrehozott tartalom, UCC és UGC
      • 5.8. Konvergencia
    • 6. Monopolhelyzet a közös jogkezelésben
    • chevron_right7. A szerzői jog és a versenyjog ütközése, a jogkimerülés
      • 7.1. A szerzői jog és versenyjog lehetséges ütközése
      • 7.2. A jogkimerülés
    • 8. A szerzői jog és a versenyjog kollíziója. Az Európai Bíróság első döntései az 1970-es években
    • 9. A szerzői jog és a versenyjog kollíziója. Az Európai Bíróság döntései az 1980-as években
    • 10. A szerzői jog és a versenyjog kollíziója. Az Európa Bíróság kimagasló jelentőségű döntései a jogkimerülés vonatkozásában
    • 11. Az Európai Bíróság mérvadó ítéletei a kartelltilalom, az erőfölénnyel való visszaélés és a közös jogkezelés vonatkozásában
    • chevron_right12. A kreatív piac elmélete – a szerzői jogra vonatkozó modern versenyelmélet a III. évezred számára
      • 12.1. A szerzők és más jogosultak, a közös jogkezelők és a felhasználók közötti keresleti-kínálati viszony
      • 12.2. Dinamikus hatékonyság
      • 12.3. A kockázatvállalás fontossága
      • 12.4. A piacra jutás lehetőségének biztosítása a kisebb és kevésbé keresett repertoárok számára
      • 12.5. Diszkriminációmentes hozzáférés
      • 12.6. Beavatkozás a szerzői jogi ágazat piaci viszonyaiba
  • chevron_right3. Fejezet. Az Európai Unió legfontosabb szerzői jogi irányelve, az INFOSOC Irányelv és az Európai Bíróság értelmezési gyakorlata
    • chevron_right1. Az Európai Unió legfontosabb szerzői jogi irányelve, az INFOSOC Irányelv
      • 1.1. Az INFOSOC Irányelv jelentősége
      • 1.2. Az INFOSOC Irányelv mögött álló jogi és gazdasági meggondolások
    • chevron_right2. Az Európai Bíróság döntései a digitális szerzői jogi felhasználással kapcsolatban
      • chevron_right2.1. A többszörözési jog jogszabályi értelmezése
        • 2.1.1. A vagyoni jogi jogosultak köre
        • 2.1.2. Az Európai Bíróság döntése a többszörözésről az Infopaq 1. ügyben, 2010
      • chevron_right2.2. Az Európai Bíróság gyakorlata a nyilvánossághoz közvetítés vonatkozásában
        • 2.2.1. Jogszabályi háttér
        • 2.2.2. Az on demand típusú lehívás, mint nyilvánossághoz közvetítés
        • 2.2.3. Az Európai Bíróság döntése a nyilvánossághoz közvetítéshez SZTE/Rafael Hotels – 2005 ügyben, a TV-műsorok szállodai közvetítése tárgyában
        • 2.2.4. A nyilvánossághoz közvetítés további értelmezése az Európai Bíróság gyakorlatában
      • chevron_right2.3. Terjesztési jog
        • 2.3.1. Jogi fogalom
        • 2.3.2. A nyilvános terjesztés fogalma, az Európai Bíróság értelmezése a 2012-es Donner ügyben
    • chevron_right3. A többszörözés a szabad felhasználás körében
      • 3.1. A szabad felhasználás általános vonásai
      • 3.2. A háromlépcsős teszt alkalmazása
      • 3.3. A háromlépcsős teszt értelmezése – Painer ügy, 2011
      • chevron_right3.4. Átmeneti (ideiglenes, időleges) többszörözés
        • 3.4.1. Az ideiglenes többszörözés jogi fogalma
        • 3.4.2. Az ideiglenes (átmeneti) többszörözés értelmezése az Európai Bíróság előtti eljárásban
      • chevron_right3.5. A többszörözés megengedett, szabad felhasználás körébe tartozó esetei
        • 3.5.1. Reprográfiai szabad felhasználás – többszörözés hagyományos hordozókon
        • 3.5.2. Magánszemély által személyes használatra történő többszörözés
        • 3.5.3. Közkönyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok vagy levéltárak által végzett többszörözés
        • 3.5.4. Műsorszóró szervezetek által saját eszközzel végzett többszörözés
        • 3.5.5. A „saját eszközeikkel” terminológia értelmezése a műsorszóró szervezetek által végzett többszörözés körében a 2012-es DR és TV2 Danmark A/S / NCB-1 ügyben
    • chevron_right4. A szabad felhasználásként engedélyezett többszörözés után fizetendő méltányos díj és annak az Európai Bíróság által történő értelmezése
      • 4.1. Méltányos ellenérték előírása
      • chevron_right4.2. A méltányos díjazással kapcsolatos európai bírósági gyakorlat
        • 4.2.1. Az egységes értelmezés követelménye – Padawan SL/Sociedad General de Autores y Editores de Espana (SGAE) ügy, 2010
        • 4.2.2. A visszatérítés és a magáncélú másolás vélelme – a 2013-as Amazon.com/Austro Mechana ügy
        • 4.2.3. A méltányos díj kötelezettje – Stichting de Thuiskopie/Opus Supplies Deutschland GmbH and others ügy, 2011
        • 4.2.4. Hatékony műszaki védelmi intézkedés hatása a méltányos díjazásra – VG Wort/Kyocera Mita Deutschland GmbH és társai ügy, 2013
        • 4.2.5. A filmalkotás főrendezőjének joga magáncélú többszörözés címén méltányos díjazásra – Martin Luksan/Petrus van de Let ügy, 2012
    • chevron_right5. Az Európai Bíróság gyakorlata a hatásos műszaki intézkedések vonatkozásában
      • 5.1. A jogi előírások a hatásos műszaki intézkedések védelmében
      • chevron_right5.2. A hatásos műszaki intézkedések európai bírósági gyakorlata
        • 5.2.1. A fájlcserék megakadályozásától való elzárkózás – Scarlet Extended SA/SABAM ügy, 2011
        • 5.2.2. Szűrőrendszer létesítésére kötelezés – SABAM/Netlog NV ügy, 2012
        • 5.2.3. Hatásos műszaki intézkedések értelmezése – Nintendo Co. Ltd and others/PC Box Srl ügy, 2014
• chevron_rightIV. Rész. Az Európai Unió versenyképessége és az iparjogvédelem normatív szabályozása az Európai Unióban
  • chevron_right1. Fejezet. Az ipari tulajdonjogok mint stratégiai fontosságú versenyeszközök globális felismerése az Európai Unióban
    • 1. Az iparjogvédelem jelentőségének késői felfedezése az Európai Gazdasági Közösségben
    • 2. Európa stratégiai fontosságú versenyeszközei, az ipari tulajdonjogok globális felismerése az Európai Unióban
    • chevron_right3. Az ipari tulajdonnal kapcsolatos Zöld Könyvek
      • 3.1. Az innováció és a szellemi alkotások kapcsolatáról szóló Zöld Könyv, 1995
      • 3.2. Az innováció szabadalmaztatás útján történő fejlesztéséről szóló Zöld Könyv, 1997
    • 4. A szellemitulajdon-intenzív ágazatok kiemelkedő gazdasági jelentőségének kimutatása
    • chevron_right5. Az ipari tulajdon tárgyai, a szabadalmak, védjegyek, formatervezési minták, földrajzi árujelzők versenyeszközjellegének felismerése és tudatosítása
      • chevron_right5.1. Szabadalmak
        • 5.1.1. A szabadalmak adatai a szellemitulajdon-intenzív ágazatokról szóló európai tanulmány szerint
        • 5.1.2. A szabadalmi aktivitás a világ legfejlettebb országaiban 2014-ben
        • 5.1.3. Fő szabadalomfunkciók
      • chevron_right5.2. Védjegyek
        • 5.2.1. A védjegyek és a verseny
        • 5.2.2. A védjegyek adatai a szellemitulajdon-intenzív ágazatokról szóló európai tanulmány szerint
        • 5.2.3. A védjegyaktivitás a világ legfejlettebb országaiban 2014-ben
      • chevron_right5.3. Formatervezési minták
        • 5.3.1. A formatervezési minták és a verseny
        • 5.3.2. A formatervezési minták adatai a szellemitulajdon-intenzív ágazatokról szóló európai tanulmány szerint
        • 5.3.3. Aktivitás a világ legfejlettebb országaiban a formatervezési minták vonatkozásában 2014-ben
        • 5.3.4. A formatervezési minták fő funkciói a gazdasági versenyben
    • chevron_right6. A know-how-ban és az üzleti titokban rejlő gazdasági lehetőségek feltárása
      • 6.1. A know-how
      • 6.2. A know-how szerepe az EU versenyképességében
      • 6.3. A know-how-oltalom feltételei a 316/2014/EU rendelet szerint
      • 6.4. A know-how-val védett ismeretek
      • 6.5. A know-how uniós megközelítése a titokvédelem oldaláról
    • chevron_right7. Az üzleti titokban rejlő gazdasági lehetőségek feltárása
      • chevron_right7.1. A bizalmas üzleti információk, üzleti titkok hatékony védelmének szerves összefüggése az Európai Unió versenyképességével
        • 7.1.1. Vállalati érdekeltség az üzleti titkok szerzésében és védelmében
        • 7.1.2. Az uniós versenyképesség javítása
        • 7.1.3. A bizalmas információk elégtelen védelme és a versenyképesség csökkenése közötti összefüggés
      • chevron_right7.2. Az Üzleti információkról szóló Irányelvjavaslat
        • 7.2.1. Üzleti titok fogalma az Irányelvjavaslatban
    • chevron_right8. Az iparjogvédelem alkotásainak statisztikai tesztelése, a Regionális Innovációs Eredménytábla adatai
      • 8.1. Az iparjogvédelem tárgyaihoz közvetlenül kapcsolódó versenyképességi mutatók
      • 8.2. Magyarország adatai
  • chevron_right2. Fejezet. Az Európai Szabadalmi Egyezmény és az Európai Bíróság gyakorlatának kialakulása szabadalmi ügyekben
    • chevron_right1. Az Európai Szabadalmi Egyezmény általános jellemzése
      • 1.1. Európai Szabadalmi Rendszer
      • 1.2. Az Európai Szabadalmi Szervezet
      • 1.3. Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH)
    • chevron_right2. A szabadalmazhatóság feltételei
      • 2.1. A szabadalmazható találmány fogalma
      • 2.2. Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom hatálya
    • 3. Az európai szabadalmi bejelentés benyújtására való jogosultság
    • chevron_right4. Az európai szabadalom a vagyoni forgalomban
      • 4.1. Az európai szabadalom terjedelme
      • 4.2. Az európai szabadalom átruházása
      • 4.3. Licencia adása az európai szabadalomra
      • 4.4. Az Európai Szabadalmi Egyezmény értékelése
      • 4.5. Az európai szabadalom intézményének továbbfejlesztése
      • 4.6. Néhány adat az Európai Szabadalmi Hivatal tevékenységéről, 2014-ből
    • chevron_right5. Az Európai Bíróság gyakorlatának kialakulása szabadalmi ügyekben
      • 5.1. Az első szabadalmi ügy az EB előtt jogkimerülés – Parke Davis ügy, 1966
      • 5.2. A szabadalmi oltalom sajátos tárgya – Centrafarm/Sterling Drug ügy, 1974
      • 5.3. A licenciaszerződések versenyjogi értelmezése LC – Nungesser KG és Kurt Eisele/Commission ügy, 1979
      • 5.4. A jogkimerülés és a szabadalom sajátos tárgyának újabb értelmezése – Merck/Stephar ügy, 1981
      • 5.5. A kényszerengedély nem eredményez jogkimerülést – Pharmon/Hoechst per, 1984
      • 5.6. A nemzeti jogi szabályozás elavult szabályainak elismerése az Európai Bíróság által – Thetford/Fiamma ügy, 1987
      • 5.7. A nemzeti jogi szabályozás felülbírálata – Allen and Handburys/Generics ügy, 1988
      • 5.8. Szabadalombitorlási ügy – Roche Nederland BV és társai/Frederick Primus, Milton Goldenberg, 2003
      • 5.9. A szabadalmas erőfölénnyel való visszaélése – Sot Lelos/GlaxoSmith ügy, 2006
      • 5.10. Az Európai Bíróság az őssejtek szabadalmazhatóságáról – Brüstle ügy, 2011
      • 5.11. Az EUB a biotechnológiai szabadalom terjedelméről – Monsanto ügy, 2010
  • chevron_right3. Fejezet. A védjegyek harmonizációja az Európai Unióban
    • 1. A védjegy-harmonizáció szükségessége az EU-ban
    • chevron_right2. Általános jellemzés
      • 2.1. Védjegyek az Európai Unióban
      • 2.2. A nemzeti védjegyrendszerek fennmaradása
    • chevron_right3. A védjegyoltalom feltételei
      • 3.1. A védjegyoltalomban részesíthető megjelölés, védjegyfogalom
      • 3.2. BABY-DRY ügy – a védjegy megkülönböztető képessége, 1999
      • 3.3. A színek oltalomképessége – Libertel ügy, 2001
    • chevron_right4. Kizárási, illetve törlési okok
      • 4.1. Abszolút törlési, illetve kizárási okok
      • 4.2. A Chiemsee ügy – a földrajzi jelzést tartalmazó védjegyek oltalomképessége, 1999
      • 4.3. Elizabeth Emanuel védjegy – a megtévesztés kérdése az Európai Bíróság előtt, 2004
      • chevron_right4.4. Relatív kizárási okok
        • 4.4.1. A legfontosabb relatív kizárási okok
        • 4.4.2. Az összetéveszthetőség kérdése a LIFE és THOMSON LIFE védjegyek vonatkozásában, 2005
        • 4.4.3. Közösségi jóhírnévvel rendelkező védjegyek
        • 4.4.4. Chevy ügy – közösségi jó hírű védjegy, 1997
      • 4.5. Opcionális, azaz relatív kizárási okok
      • 4.6. Lindt csokoládé nyuszik – a közösségi védjegyhasználat és a rosszhiszeműség kérdése, 2007
    • 5. A védjegyjogosult
    • chevron_right6. A védjegyoltalomhoz fűződő használati jogok
      • 6.1. A védjegyhasználat általános ismérvei
      • 6.2. A Céline ügy – védjegy és kereskedelmi név ütközése, 2006
      • 6.3. A védjegyhasználat speciális ismérvei
      • 6.4. Bundesvereinigung Kameradschaft Feldmarschall Radetzky/Verein Radetzky-Orden – a védjegyhasználat értelmezése, 2008
    • 7. A védjegyoltalom határideje
    • chevron_right8. A védjegy a vagyoni forgalomban
      • 8.1. Használati engedély, licencszerződés
      • 8.2. Átruházás
      • chevron_right8.3. Fellépés bitorlás esetén
        • 8.3.1. A jogosult fellépése a jogtalan használóval szemben
        • 8.3.2. A jogosult fellépése a használati szerződés alapján a jogtalan használóval szemben
        • 8.3.3. A védjegybitorló elleni fellépés nehézségei
        • 8.3.4. Centrafarm/American Home Products ügy – megtévesztő védjegyhasználat, 1978
        • 8.3.5. Loenderslot/Ballantines ügy – átcímkézés feltételei, 1977
    • chevron_right9. A védjegyek kereskedelmi forgalmával kapcsolatos európai bírósági gyakorlat
      • 9.1. Sirena ügy – a közös eredet doktrínája, 1971
      • 9.2. A Hag I. döntés – két azonos védjegy ütközése a védjegy államosítása révén, 1973
      • 9.3. Terrapin/Terranova ügy – azonos megjelölések ütközése, 1976
      • 9.4. EMI/CBS eset – Európában korábban lajstromozott Columbia védjegyek, 1976
      • 9.5. Hoffmann-La Roche/Centrafarm ügy – az első újracsomagolási per, 1978
      • 9.6. Pfiser/Eurim Pharm ügy – a jogkimerülés átcsomagolásnál, 1981
      • 9.7. A Hag II. ügy – szakítás a közös eredet doktrinával, 1990
      • 9.8. A Silhouette ügy – párhuzamos import, 1998
      • 9.9. Wellcome Foundation/Paranova Pharmazeutikal GmbH – az újracsomagolás átgondolása, 2008
  • chevron_right4. Fejezet. Formatervezési minta irányelv és az Európai Bíróság gyakorlata
    • chevron_right1. A formatervezésiminta-oltalom az Európai Unióban
      • 1.1. Formatervezési minták a gazdaságban
      • 1.2. A formatervezési minták egységes szabályozásának versenyképességi vetülete
    • chevron_right2. Általános jellemzés
      • chevron_right2.1. A szerzői jog és a formatervezésiminta-jog kumulációja
        • 2.1.1. Elméleti megközelítés
        • 2.1.2. Kumulatív oltalom
        • 2.1.3. Flos Spa/Semeraro ügy – a formatervezési mintaoltalom és szerzői jogi oltalom ütközése, 2011
      • 2.2. A formatervezési minta rendeltetése
      • chevron_right2.3. A mintaharmonizáció égető szükségszerűsége
        • 2.3.1. Mintabitorlások
        • 2.3.2. A Mintahivatal
      • 2.4. A Mintarendelet meghozatalához vezető út
      • 2.5. A formatervezési minta fogalma
      • 2.6. Lajstromozott és nem lajstromozott minta
    • chevron_right3. A formatervezésiminta-oltalom feltételei
      • 3.1. Újdonság
      • 3.2. Egyéni jelleg
      • 3.3. A tájékozott használó fogalmi megközelítése
      • 3.4. A tájékozott használóra gyakorolt összbenyomás fogalmi megközelítése a Kwang Yang Motor (Kaohsiung City, Taiwan)/OHIM ügyben, 2011
      • 3.5. Alkotói szabadságfok, mint az egyéni jelleg lényeges feltétele, 2011
      • 3.6. Alkotói szabadságfok megítélésének fogalmi megközelítése a Kwang Yang Motor (Kaohsiung City, Taiwan)/OHIM ügyben, 2011
      • 3.7. Összetett termék
      • 3.8. Az összetett termék oltalomképessége
      • 3.9. Nyilvánosságra jutás
      • 3.10. A rendes üzletvitel során észszerűen történő tudomásra jutás értelmezése, 2014
    • chevron_right4. Kizárások
      • 4.1. Műszaki rendeltetésük által meghatározott formatervezési minták
      • 4.2. A közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköző formatervezési minták
    • chevron_right5. A bejelentő és a jogosult
      • 5.1. Egyéni minta, szolgálati minta
      • 5.2. Flos Spa/Semeraro ügy – a szolgálati jelleg megállapításának mellőzése, 2011
    • chevron_right6. A formatervezésiminta-oltalomból eredő hasznosítási jog
      • 6.1. A hasznosítás értelmezése
      • 6.2. Elzárkózás licencia adásától – CICRA/Mexicar/Renault ügy, 1988
      • 6.3. Gépkocsi-karosszériaelemek mintaoltalma – Volvo/Eric Veng Brevets ügy, 1988
      • 6.4. A mintaoltalom terjedelme
    • chevron_right7. A formatervezési minták a vagyoni forgalomban
      • 7.1. Használati engedély, licencszerződés
      • 7.2. Átruházás
      • 7.3. Fellépés bitorlás esetén
      • 7.4. Az első jelentős mintabitorlási döntés – Nancy Kean Gifts ügy, 1981
      • 7.5. Fellépés a minta jogtalan használója ellen, a későbbi közösségi minta bejelentője is eltiltható – Cegasa/PROIN ügy, 2012
    • 8. Az oltalom időtartama
• chevron_rightV. Rész. Regionális iparjogvédelmi rendszerek az Európai Unióban
  • chevron_right1. Fejezet. A regionális együttműködés lehetőségei a szellemi alkotások terén
    • 1. Az Európai Unió érdekeltsége a központi, szellemi alkotásokra vonatkozó rendszerek létrehozásában
    • 2. A regionális együttműködés lehetőségei az iparjogvédelem terén
    • 3. A nemzeti hivatalok együttműködése, akárcsak egy objektumot átfogó, jelentős jogegységesítés és egységes szervezet nélkül
    • 4. Tisztán jogegységesítést, együttműködést megvalósító, közös szervezettel nem rendelkező kezdeményezés az integráció fejlettebb formáját jelenti
    • 5. Jogegységesítés multinacionális, közös, de nem a nemzetek felett álló szervezet létesítésével
    • 6. Szupranacionális regionális iparjogvédelmi együttműködés az Európai Unióban
  • chevron_right2. Fejezet. A közösségi védjegyrendszer
    • 1. A rendszer létrehozatalának célja
    • chevron_right2. A közösségi védjegyrendszer fő jogforrásai
      • 2.1. Védjegyirányelv
      • 2.2. A közösségi védjegyrendszert alkotó rendeletek
      • 2.3. A 2015. évi uniós védjegyreform, uniós védjegyrendszer
    • 3. Az integrációt lehetővé tevő jogharmonizáció
    • 4. Szervezet
    • 5. Az oltalom anyagi feltételei
    • 6. Az oltalom eljárási feltételei
    • 7. A rendszer speciális vonatkozásai
    • 8. Statisztika
  • chevron_right3. Fejezet. A közösségi mintarendszer
    • 1. A rendszer létrehozatalának célja
    • 2. Közösségi jogforrások
    • 3. Az integrációt lehetővé tevő jogharmonizáció
    • 4. Szervezet
    • 5. Az oltalom anyagi feltételei
    • 6. Az oltalom eljárási feltételei
    • 7. A rendszer speciális vonatkozásai
    • 8. Statisztika
  • chevron_right4. Fejezet. Az Európai Unió eredetvédelmi rendszere
    • 1. A rendszer létrehozatalának célja
    • chevron_right2. Közösségi jogforrások
      • chevron_right2.1. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei
        • 2.1.1. Az 1151/2012/EU rendelet végrehajtási rendeletei
        • 2.1.2. A hegyvidéki termék rendelet
        • 2.1.3. A 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
      • chevron_right2.2. Borok
        • 2.2.1. Borpiaci rendtartás
        • 2.2.2. Végrehajtási rendelet az eredetvédelmi kérdések vonatkozásában
      • 2.3. Ízesített borászati termékek
      • chevron_right2.4. Pálinka – szeszes italok
        • 2.4.1. Európai szeszrendelet
        • 2.4.2. Európai szeszrendelet végrehajtási rendelete
    • 3. Az integrációt lehetővé tevő jogharmonizáció
    • 4. Szervezet
    • 5. Az oltalom anyagi feltételei
    • chevron_right6. Az oltalom eljárási feltételei
      • 6.1. Bejegyzés iránti kérelem
      • 6.2. A tagállamok által végzett vizsgálat
      • 6.3. A Bizottság által végzett vizsgálat
    • 7. A rendszer speciális vonatkozásai
    • chevron_right8. Statisztika
      • 8.1. A védett uniós földrajzi megjelölések száma
      • 8.2. Magyarország javára védett földrajzi megjelölések
  • chevron_right5. Fejezet. Közösségi növényoltalmi rendszer
    • 1. A rendszer létrehozatalának célja
    • 2. Közösségi jogforrások
    • 3. Az integrációt lehetővé tevő jogharmonizáció
    • 4. Szervezet
    • 5. Az oltalom anyagi feltételei
    • 6. Az oltalom eljárási feltételei
    • chevron_right7. A rendszer speciális vonatkozásai
      • 7.1. Nemesítői kedvezmény
      • 7.2. A halmozott oltalom tilalma
    • 8. Statisztika
  • chevron_right6. Fejezet. Negyvenéves adósság törlesztése: egységes hatályú európai szabadalom Az Európai Unió nagy projektje: egységes hatályú európai szabadalom és egységes szabadalmi bíráskodás
    • 1. Előzmények, a közösségi szabadalom kudarca
    • chevron_right2. A jogi háttér az egységes hatályú európai szabadalom megteremtésére
      • 2.1. Legitimáció az EUMSz 118. cikke és az EUSz 20. cikke alapján
      • 2.2. A politikai akarat az egységes hatályú európai szabadalom megteremtésére
      • 2.3. Felhatalmazás az Európai Tanács határozata alapján
    • chevron_right3. A törvénykezési csomag az egységes európai szabadalomról, hatálybalépés
      • 3.1. Megerősített együttműködés kezdeményezése
      • 3.2. Egységes törvénykezési csomag
    • chevron_right4. Az Egységes Európa Szabadalom (EESZ) Rendelet mögött álló elgondolások
      • 4.1. Az egységes oltalom lényege
      • 4.2. Nemzeti szabadalomként kezelés
      • 4.3. Az Európai Szabadalmi Hivatal, az egységes hatályú európai szabadalom főhatósága
      • 4.4. A nemzeti szabadalmi rendszerek fennmaradása
      • 4.5. A tradicionális európai szabadalmi rendszer fennmaradása
      • 4.6. A nyelvi előírások könnyítése
    • chevron_right5. Az EESZ Rendelet előírásai
      • 5.1. Tradicionális európai szabadalmak, egységes hatályú európai szabadalmak fogalmi megközelítése
      • 5.2. Az Egységes Európai Szabadalom jellege
      • 5.3. A fenntartási díjak
    • chevron_right6. Egységes szabadalmi bíráskodási rendszer
      • 6.1. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez kapcsolódó bírósági gyakorlat problémái
      • 6.2. Az ESZB-ről szóló megállapodás
      • 6.3. Jogviták az Európai Szabadalmi Bíróság előtt
      • 6.4. A szabadalmi bíróságok telepítése
    • chevron_right7. Az egységes hatályú európai szabadalom előnyei és hátrányai
      • 7.1. A bejelentések számának várható megnövekedése
      • 7.2. A szabadalmaztatás költségeinek csökkentése
      • 7.3. Eljárási egyszerűsítések
      • 7.4. Fordítások olcsóbbá válása
      • 7.5. Fordítási költségkedvezmény
      • 7.6. Hátrányok
• chevron_rightVI. Rész. Az EU jelenlegi pozíciói, az EU 2020 stratégia, az innovatív unió projekt és a szellemi alkotások jövője
  • chevron_right1. Fejezet. Az EU pozíciói az innováció terén, 2014
    • chevron_right1. Az EU innovációpolitikája
      • 1.1. Az EGK innovációpolitikájának kezdetei
      • chevron_right1.2. Az EU eredményei az innovációpolitika terén a 7. Keretprogram eredményei fényében
        • 1.2.1. Az európai szabadalmaztatás adatai
        • 1.2.2. A német, francia és angol bejelentési adatok
      • chevron_right1.3. A tudományos területen foglalkoztatottak adatai
        • 1.3.1. A doktori képzésben részt vevők száma
        • 1.3.2. A tudományos képzésben foglalkoztatottak összlétszáma
        • 1.3.3. A teljes munkaidőben foglalkoztatott kutatók
        • 1.3.4. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási aránya
      • chevron_right1.4. Gazdasági vonatkozású adatok
        • 1.4.1. Üzleti szektor az innováció finanszírozásában
        • 1.4.2. Az egyetemek és az ipar kapcsolata
        • 1.4.3. A high-tech export értéke
      • chevron_right1.5. Infrastrukturális adatok
        • 1.5.1. Internethasználat
        • 1.5.2. Legtöbbet idézett nemzetközi publikációk
        • 1.5.3. A szellemi alkotások szabályozásának színvonala
    • chevron_right2. A globális verseny állása a European Innovation Scoreboard 2014-es adatai szerint
      • 2.1. A szellemitulajdon-intenzív ágazatok növekvő szerepe az Európai Unióban
      • chevron_right2.2. Az innovációban létrejött globális verseny állása
        • 2.2.1. USA, Japán és Dél-Korea hegemóniája
        • 2.2.2. A globális verseny mérésére alkalmas mutatók
        • 2.2.3. A globális verseny állása arányszámok szerint
        • 2.2.4. Az Amerikai Egyesült Államok és az EU innovatív versenyképességének összevetése 2013-ban
        • 2.2.5. Japán és az EU innovatív versenyképességének összevetése 2013-ban
    • 3. A mérvadó tudományos publikációk
  • chevron_right2. Fejezet. Az Európa 2020 Stratégia, az Innovatív Unió és a Horizont 2020 programok az EU versenyképessége növelésére
    • chevron_right1. Az EU Lisszaboni Stratégiája
      • 1.1. A Lisszaboni Stratégia koncepciója
      • 1.2. Az új Lisszaboni Stratégia
    • chevron_right2. Az Európa 2020 Stratégia
      • 2.1. Az Európa 2020 Stratégia meghirdetése
      • chevron_right2.2. Az Európa 2020 Stratégia célkitűzései
        • 2.2.1. Az innovációs költségek növelése
        • 2.2.2. Oktatási célok kitűzése
        • 2.2.3. További célkitűzések
      • chevron_right2.3. Az Európa 2020 Stratégia innovációt elősegítő „zászlóshajó” kezdeményezései
        • 2.3.1. „Innovatív Unió” program
        • 2.3.2. Európai digitális menetrend
        • 2.3.3. Iparpolitika a globalizáció korában
    • chevron_right3. Az Innovatív Unió Program jellemzése
      • 3.1. Az innovációval kapcsolatos jellegzetes európai problémák
      • 3.2. Az „ötödik szabadság”, a tudás szabad áramlása
      • 3.3. Az Európai Bizottság illetékeseinek álláspontja
      • 3.4. A szellemi alkotások kiemelkedő szerepe az Innovatív Unió programban
    • chevron_right4. Az Innovatív Unió Program célkitűzései
      • chevron_right4.1. Az európai innováció szervezeti feltételeinek biztosítása
        • 4.1.1. Innovációs termékek bevonása a közbeszerzésbe
        • 4.1.2. Tervezésközpontú gondolkodásmód
        • 4.1.3. Az Európai Kutatási Térség továbbfejlesztése
        • 4.1.4. Az innováció központi intézményrendszerének modernizálása
      • chevron_right4.2. Európa kreatív potenciáljának jobb kihasználása, egységes innovációs piac megteremtése
        • 4.2.1. Jó ötletek piaci érvénysülése
        • 4.2.2. Európai tervezési innovációs kezdeményezés megvalósítása
        • 4.2.3. Innováció a közszektorban
        • 4.2.4. Társadalmi innováció
      • 4.3. Az innováció finanszírozási feltételeinek javítása, az innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete
      • 4.4. A társadalmi és földrajzi egyenlőtlenségek megszüntetése
      • 4.5. Munkahelyek teremtése
    • chevron_right5. Az Innovatív Unió Program tíz legfontosabb célkitűzése
      • 5.1. A legfontosabb célkitűzések sorrendje
      • 5.2. Az európai innovációs partnerségek
      • 5.3. Jogi szabályozás korszerűsítése
    • chevron_right6. Horizont 2020 Program
      • 6.1. A Horizont 2020 Program általános jellemzése
      • chevron_right6.2. A Horizont 2020 Program részei
        • 6.2.1. Kiváló tudomány
        • 6.2.2. Ipari vezető szerep
        • 6.2.3. Társadalmi kihívások
      • 6.3. A tudomány-technológia és innováció politika finanszírozása
  • chevron_right3. Fejezet. Az Európai Unió szellemi alkotásokra vonatkozó stratégiai célkitűzései (2015–2020) és bepillantás a versenytársak elképzeléseibe
    • 1. A szellemi tulajdon európai hosszú távú stratégiájának céljai általános megközelítésben
    • 2. Az EU különböző dokumentumokban kifejezett szellemi alkotásokra vonatkozó stratégiai elképzelése
    • chevron_right3. Folyamatban levő feladatok
      • 3.1. A közös jogkezelési irányelv nemzeti jogokba történő átültetése
      • 3.2. Egységes hatályú európai szabadalom bevezetése, egységes szabadalmi bíráskodás intézményesítése az Európai Unióban
    • chevron_right4. Konkrét elképzelések az iparjogvédelem területén
      • 4.1. A közösségi védjegyrendszer tökéletesítése
      • 4.2. A nem agrártermékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkre vonatkozó rendelet kidolgozása
    • chevron_right5. Az iparjogvédelmet és szerzői alkotásokat egyaránt érintő tervek
      • 5.1. A Jogérvényesítési irányelv módosítása
      • 5.2. Know-how-védelem, mint általános jogvédelmi forma bevezetése
      • 5.3. EU-akcióterv a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére
      • 5.4. EU-akcióterv a szellemi tulajdonjogok harmadik országokban való érvényesítésére
      • 5.5. A szellemi tulajdonjogok megsértése Európai Megfigyelőközpontjának Multinacionális Terve
    • chevron_right6. Szerzői jog
      • 6.1. Általános elképzelések
      • 6.2. A szerzői jogok átfogó rendszerének létrehozása az egységes digitális piacon
      • 6.3. A nemzetek fölötti uniós szerzői jogi rendszer
      • 6.4. Az Európai Bizottság 2012. évi terve a szerzői jogi szabályozás modernizálására
      • 6.5. Az INFOSOC Irányelv felülvizsgálata
    • chevron_right7. Betekintés a világ élenjáró államai és Magyarország szellemi alkotásokra vonatkozó stratégiai célkitűzéseibe (2015–2020)
      • chevron_right7.1. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal, az USPTO 2014–2018 évekre szóló stratégiai terve
        • 7.1.1. Az USPTO 2014–2018 évekre szóló stratégiai tervének általános jellemzése
        • 7.1.2. Nyíltan hirdetett törekvés: világelsőség biztosítása hazai és globális viszonylatban
      • chevron_right7.2. Dél-Korea
        • 7.2.1. Dél-Korea jelentős potenciálja a szellemi alkotások terén
        • 7.2.2. A tervbe vett célkitűzések
        • 7.2.3. Az átfutási idők jelentős csökkentése
        • 7.2.4. Hatékony képzés
        • 7.2.5. Céltudatos finanszírozás
      • chevron_right7.3. Japán
        • 7.3.1. A japán hosszú távú stratégia fő célkitűzései
        • 7.3.2. A hosszú távú elképzelések csoportjai
        • 7.3.3. Az ipari versenyképesség növelésére irányuló bázisstratégia értelmezése
      • chevron_right7.4. Kína
        • 7.4.1. Állami szerepvállalás
        • 7.4.2. A Nemzeti szellemitulajdon-védelmi stratégia fő céljai
        • 7.4.3. A nemzeti stratégia infrastruktúrára vonatkozó legfontosabb elképzelései
        • 7.4.4. Intézkedések a nemzeti stratégia végrehajtására
      • 7.5. Magyarország – a Jedlik-terv
• Az Európai Bíróság ítéletei

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 830 9

Az Európai Unió valamennyi gazdaságpolitikai és felsőszintű politikai dokumentumában meghatározó szerepet kap a versenyképesség növelése, amely prioritást élvez a hivatalos célok között. A versenyképesség legfontosabb hatása a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatottság növelése. A szellemi alkotások kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bírnak. A szellemi alkotások iránti megnőtt érdeklődést jól reprezentálja a szabadalmi statisztika. 1985-ben a világ WIPO-hoz csatlakozott államaiban 921.715 szabadalmi bejelentést tettek, 1995-ben 1.047.766-ot, (elsőként egy millión felül), 2005-ben 1.701. 331 bejelentésre került sor, 2014-ban. A szabadalmi bejelentések száma meghaladta a 2 millió hétszázezret, ebből 928.177 esett Kínára. Mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban majdnem egy időben mérték fel a szellemitulajdon-intenzív ágazatok hozzájárulását a gazdasági fejlődéshez. Európában a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban a foglalkoztatottság 26%-os, az USA-ban csak 19%-os. Az EU-ban a GDP 39%-a, az USA-ban 36%-a szellemitulajdon-intenzív ágazatokból származik. Az Európai keresetek 41%-a ered a szellemitulajdon-intenzív ágazatokból. Ez az arány az Egyesült Államokban valamivel magasabb, 42%-os.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tattay-versenykepesseg-es-szellemi-alkotasok-az-europai-unioban//