Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban
5.4. Egyéb jogforrások
Tartalomjegyzék
- VERSENYKÉPESSÉG ÉS SZELLEMI ALKOTÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Előszó
- I. Rész. Versenyképesség, innováció és a szellemi alkotások az Európai Unióban
- 1. Fejezet. Az Európai Unió versenyképessége és a szellemi alkotások Az Európai Unió innovatív versenyképessége
- 1. Az Európai Unió versenyképessége
- 2. A versenyképesség fogalmi megközelítése
- 3. Az Európai Unió tudomány-, technológia- és innovációpolitikája (TTI politika)
- 4. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés innovációpolitikáról szóló rendelkezései
- 5. Innovatív versenyképesség az Európai Unióban
- 6. Modellek a szellemi alkotások hatékonyságának mérésére
- 7. Az innováció és a szellemi alkotások szerves kapcsolata az integrációs dokumentumokban
- 8. Számadatok a szellemi alkotások és innováció szerepéről az Európai Unió gazdasági növekedésében
- 9. A szellemi alkotások a közösségi és uniós dokumentumokban
- 2. Fejezet. A szellemi alkotások fejlődéstörténete az Európai Unióban (1958–2010)
- 1. Az európai integráció legelső fázisa, a szellemi alkotások szabályozásának mellőzése
- 2. Tényezők, amelyek elodázhatatlanná tették a szellemi alkotások közösségi szabályozását
- 2.1. A szellemi alkotások jelentős versenyeszközként való elismerése
- 2.2. Rohamos technikai fejlődés
- 2.3. Nemzetközi jogfejlődés hatása
- 2.4. Az egyes országok nemzeti szabályozásának eltéréséből eredő problémák kiküszöbölése
- 2.5. A közösségi szabad áruforgalom követelményei és a szellemi alkotások kizárólagos oltalmából eredő kollízió megoldása
- 2.6. A közösségi hatáskörök bővülése
- 2.1. A szellemi alkotások jelentős versenyeszközként való elismerése
- 3. A közösségi szabályozás kezdetei (1958–1990)
- 4. A közösségi szabályozás az iparjogvédelem és a szerzői alkotások területén (1990–2000)
- 5. A harmadik évezred fejleményei az EU-ban, a szabályozás második generációja (2001–2010)
- 3. Fejezet. A fejlődés felgyorsulása napjainkban, a szellemi alkotások globális versenyeszközként való felismerése (2011–2015)
- 1. Felgyorsult fejlődés a szellemi alkotások terén
- 2. A szellemi alkotások egészére vonatkozó új jogszabályok
- 3. Szerzői jogi szabályozás
- 4. A földrajzi árujelzők teljes körű újraszabályozása
- 5. Védjegyreform, az uniós védjegyrendszer újraszabályozása
- 6. Az Üzleti Információk Irányelvjavaslat
- 7. A szellemi alkotások globális versenyeszközként való felismerése
- 4. Fejezet. Versenypolitika, versenyjog és a szellemi alkotások az Európai Unió belső piacán
- 1. Versenyelméletek
- 2. Az Unió versenypolitikája
- 3. Az Európai Unió versenyjoga
- 4. A versenyszabályozás prokompetitív hatása a szellemi alkotásokra
- 5. Megoldások az ipari tulajdonjogok és a torzításoktól és korlátozásoktól mentes gazdasági verseny követelményei közötti ellentmondások feloldására
- 1. Fejezet. Az Európai Unió versenyképessége és a szellemi alkotások Az Európai Unió innovatív versenyképessége
- II. Rész. A szellemi alkotások általános vonásai, közös intézményrendszere és az EU versenyképessége
- 1. Fejezet. Nemzeti jog, nemzetközi jog és az EU-jog versenyképességet növelő hármas erőtere a szellemi alkotások területén
- 1. A nemzeti szabályozás
- 2. A szellemi alkotások nemzetközi szabályozása
- 2.1. A szellemi alkotások nemzetközi szabályozásának igénye
- 2.2. Az első nemzetközi egyezmények megkötése
- 2.3. Az EU államai számára legfontosabb nemzetközi egyezmények
- 2.3.1. A legaktívabb részvételt biztosító egyezmények minősítése
- 2.3.2. Az iparjogvédelem Magna Chartája – az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Uniós Egyezmény (PUE) – 1883
- 2.3.3. Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (BUE) – 1886
- 2.3.4. A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozású aspektusairól szóló TRIPS egyezmény – 1993
- 2.3.5. Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT Szerződés) – 1970
- 2.3.6. Hágai Megállapodás az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről – 1925
- 2.3.7. Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (UPOV) – 1961
- 2.3.8. WIPO létesítéséről szóló Szerződés – 1967
- 2.3.9. WPPT Szerződés, WIPO Szerződés az előadásokról és hangfelvételekről – 1996
- 2.3.10. WCT Szerződés, a WIPO szerzői jogi szerződés – 1996
- 2.3.11. A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv – 1989; a Madridi Protokoll
- 2.3.12. További nemzetközi egyezmények
- 2.3.1. A legaktívabb részvételt biztosító egyezmények minősítése
- 2.1. A szellemi alkotások nemzetközi szabályozásának igénye
- 3. A szellemi alkotások uniós szabályozása
- 3.1. Legitimáció a szellemi alkotások körében jogszabályalkotásra, közösségi rendszerek létrehozására és nemzetközi szerződések kötésére
- 3.1.1. Felhatalmazás jogszabályalkotásra a belső piac jogi szabályozására
- 3.1.2. Felhatalmazás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásainak szabályozására
- 3.1.3. Felhatalmazás egységes oltalmat biztosító európai oltalmi jogcímek és szervezetek létrehozására
- 3.1.4. Felhatalmazás nemzetközi megállapodások kötésére
- 3.1.1. Felhatalmazás jogszabályalkotásra a belső piac jogi szabályozására
- 3.1. Legitimáció a szellemi alkotások körében jogszabályalkotásra, közösségi rendszerek létrehozására és nemzetközi szerződések kötésére
- 4. A szellemi alkotások szabályozásának jellemzői az EU-ban
- 5. A szellemi alkotások szabályozásának jogforrásai
- 6. A szellemi alkotások szabályozásának hármas erőtere
- 7. A szellemi alkotások joga és az uniós szabályozás lehetséges ütközése
- 8. Az Európai Bíróság szerepe az EU-jog hármas erőterében jelentkező konfliktusok megoldásában
- 2. Fejezet. Az Európai Unió politikái és a szellemi alkotások
- 3. Fejezet. Az EU versenyképességének kulcskérdése: fellépés a bitorlások, hamisítások és kalózkodások ellen
- 1. A hamisítások és kalózkodások elleni fellépés aktualizálása
- 2. A szellemitulajdon-védelem jogi eszközei a bitorlások, hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás visszaszorítására
- 3. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (Jogérvényesítési irányelv)
- 3.1. A szellemi tulajdon védelme a belső piac sikerének egyik alapfeltétele
- 3.2. A szellemi alkotások körének meghatározása
- 3.3. Az igényérvényesítésre jogosult személyek
- 3.4. A perindítás elmulasztásának következményei
- 3.5. Tájékoztatáshoz való jog
- 3.6. Ideiglenes intézkedések
- 3.7. A jogsértések üzletszerű elkövetése
- 3.8. Kiegészítő intézkedések
- 3.9. Bíróság által elrendelt eltiltó határozatok
- 3.10. Az Európai Bíróság által alkalmazott eltiltás a Telekabel Wien/Constantin Film, 2014. ügyben
- 3.11. Kártérítési igény a sértett, a felperes részéről
- 4. Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv az internetes jogsértések visszaszorítására
- 4.1. Az Elektronikus kereskedelmi irányelv alkalmazhatósága az internetre
- 4.2. Az interneten elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos jogérvényesítés nehézségei
- 4.3. A legfontosabb fogalmak
- 4.3.1. Az internet szereplői
- 4.3.2. Az információs társadalmi szolgáltatások fogalma
- 4.3.3. Az információs társadalmi szolgáltatások a gyakorlatban
- 4.3.4. Az internet használatára szolgáltatást nyújtók (szolgáltatást nyújtók)
- 4.3.5. Információs társadalmi szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatások
- 4.3.6. Az információs társadalmi szolgáltatás jellegzetes módjai
- 4.3.1. Az internet szereplői
- 4.4. Az internet különböző szereplőinek a felelőssége
- 4.1. Az Elektronikus kereskedelmi irányelv alkalmazhatósága az internetre
- 5. A szolgáltatást nyújtó
- 6. A tartalomszolgáltató felelőssége Az irányelv alapkoncepciója a tartalomszolgáltató mentesülése tekintetébe
- 7. Az adattárolást végző szolgáltató felelőssége
- 4. Fejezet. A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítése a Jogsértések Európai Megfigyelőközpontja közreműködésével
- 1. A hamisítások és kalózkodások elleni fellépés aktualizálása EU-dokumentumokban
- 2. A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló 608/2013/EU rendelet és a Közösségi Vámkódex
- 3. A 608/2013/EU rendelet mögött álló jogi és gazdasági elgondolások
- 4. Korrekt fogalomrendszer
- 5. A vámkérelmek benyújtása
- 6. A jogkimerülés szerepe a vámintézkedés vonatkozásában
- 7. A vámhatóság intézkedései
- 7.1. Döntés 30 munkanapon belül
- 7.2. Közvetlen vámfelügyelet alá helyezés
- 7.3. A vámhatóság intézkedési kötelezettsége
- 7.4. Tranzitáruk vámkezelésével kapcsolatos szigorú európai bírósági döntés – The Polo, Lauren Company/PT Dwidua Langgeng Pratama International Freight Forwarders ügy, 2000
- 7.5. Tranzitáruk esetén követhető vámeljárás – Phillips & Nokia egyesített ügyek, 2009
- 7.1. Döntés 30 munkanapon belül
- 8. A vámhatósági intézkedések (feltehetően) szellemi tulajdonjogot sértő áruk kiadásának felfüggesztése vonatkozásában
- 9. Megsemmisítés
- 10. Központi adatbázis létrehozása
- 10.1. A 386/2012/EU rendelet a Megfigyelőközpontja létesítéséről
- 10.2. A rendelet meghozatala mögött álló jogi és gazdasági megfontolások
- 10.3. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUSZTH) új funkciói
- 10.4. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUSZTH) feladatai
- 10.5. A Megfigyelőközpont működése
- 10.6. A Megfigyelőközpont irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség
- 10.1. A 386/2012/EU rendelet a Megfigyelőközpontja létesítéséről
- 1. Fejezet. Nemzeti jog, nemzetközi jog és az EU-jog versenyképességet növelő hármas erőtere a szellemi alkotások területén
- III. Rész. A szerzői jog és az Unió versenyképessége
- 1. Fejezet. A szerzői jog versenyképességre gyakorolt hatása az Európai Unióban
- 1. A szerzői alkotások egyre növekvő szerepe az Európai Unió versenyképessége növelésében
- 2. A szerzői jog bázisát képező tudástársadalomhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak
- 2.1. Különböző terminológiák alkalmazása a szerzői jogban
- 2.2. Az információs társadalom és a tudástársadalom
- 2.2.1. Az információs társadalom kezdetei
- 2.2.2. Az információs társadalom fogalma
- 2.2.3. Az információs társadalom jellemzői
- 2.2.4. Az információs társadalom árnyoldalai
- 2.2.5. Tudástársadalom, tudásalapú társadalom, tudás, információ és adat
- 2.2.6. Tudás, információ, adat
- 2.2.7. Tudásgazdaság, kulturális iparág és kreatív iparág
- 2.2.8. Kulturális és kreatív iparágak
- 2.2.1. Az információs társadalom kezdetei
- 2.1. Különböző terminológiák alkalmazása a szerzői jogban
- 3. A szerzői jog bázisát képező tudástársadalom dimenzióinak bemutatása
- 4. A szerzői jogból származó jövedelem nagyságrendje
- 5. A szerzői jog versenyképességre gyakorolt hatása az Európai Unióban
- 6. Magyarország a fejlődés élvonalában
- 2. Fejezet. A szerzői jog versenyspecifikus sajátosságai az Európai Unióban
- 1. Versenyspecifikus vonások
- 2. Alacsony jövedelemtermelő képesség
- 3. A jogi szabályozás fogyatékosságai
- 4. Állami szerepvállalás
- 5. Rohamos technikai fejlődés különösen az audiovizuális szektorban
- 5.1. A technikai fejődés hatása a szerzői jog szabályozására
- 5.2. A technikai fejlődés hatása az Európai Unió szerzői jogára
- 5.3. Digitalizálás
- 5.4. Az audiovizuális értéklánc megváltozása
- 5.5. Szerzői alkotások ipari felhasználása
- 5.6. Szabványosítás
- 5.7. Felhasználók által létrehozott tartalom, UCC és UGC
- 5.8. Konvergencia
- 5.1. A technikai fejődés hatása a szerzői jog szabályozására
- 6. Monopolhelyzet a közös jogkezelésben
- 7. A szerzői jog és a versenyjog ütközése, a jogkimerülés
- 8. A szerzői jog és a versenyjog kollíziója. Az Európai Bíróság első döntései az 1970-es években
- 9. A szerzői jog és a versenyjog kollíziója. Az Európai Bíróság döntései az 1980-as években
- 10. A szerzői jog és a versenyjog kollíziója. Az Európa Bíróság kimagasló jelentőségű döntései a jogkimerülés vonatkozásában
- 11. Az Európai Bíróság mérvadó ítéletei a kartelltilalom, az erőfölénnyel való visszaélés és a közös jogkezelés vonatkozásában
- 12. A kreatív piac elmélete – a szerzői jogra vonatkozó modern versenyelmélet a III. évezred számára
- 12.1. A szerzők és más jogosultak, a közös jogkezelők és a felhasználók közötti keresleti-kínálati viszony
- 12.2. Dinamikus hatékonyság
- 12.3. A kockázatvállalás fontossága
- 12.4. A piacra jutás lehetőségének biztosítása a kisebb és kevésbé keresett repertoárok számára
- 12.5. Diszkriminációmentes hozzáférés
- 12.6. Beavatkozás a szerzői jogi ágazat piaci viszonyaiba
- 12.1. A szerzők és más jogosultak, a közös jogkezelők és a felhasználók közötti keresleti-kínálati viszony
- 1. Versenyspecifikus vonások
- 3. Fejezet. Az Európai Unió legfontosabb szerzői jogi irányelve, az INFOSOC Irányelv és az Európai Bíróság értelmezési gyakorlata
- 1. Az Európai Unió legfontosabb szerzői jogi irányelve, az INFOSOC Irányelv
- 2. Az Európai Bíróság döntései a digitális szerzői jogi felhasználással kapcsolatban
- 2.1. A többszörözési jog jogszabályi értelmezése
- 2.2. Az Európai Bíróság gyakorlata a nyilvánossághoz közvetítés vonatkozásában
- 2.2.1. Jogszabályi háttér
- 2.2.2. Az on demand típusú lehívás, mint nyilvánossághoz közvetítés
- 2.2.3. Az Európai Bíróság döntése a nyilvánossághoz közvetítéshez SZTE/Rafael Hotels – 2005 ügyben, a TV-műsorok szállodai közvetítése tárgyában
- 2.2.4. A nyilvánossághoz közvetítés további értelmezése az Európai Bíróság gyakorlatában
- 2.2.1. Jogszabályi háttér
- 2.3. Terjesztési jog
- 3. A többszörözés a szabad felhasználás körében
- 3.1. A szabad felhasználás általános vonásai
- 3.2. A háromlépcsős teszt alkalmazása
- 3.3. A háromlépcsős teszt értelmezése – Painer ügy, 2011
- 3.4. Átmeneti (ideiglenes, időleges) többszörözés
- 3.5. A többszörözés megengedett, szabad felhasználás körébe tartozó esetei
- 3.5.1. Reprográfiai szabad felhasználás – többszörözés hagyományos hordozókon
- 3.5.2. Magánszemély által személyes használatra történő többszörözés
- 3.5.3. Közkönyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok vagy levéltárak által végzett többszörözés
- 3.5.4. Műsorszóró szervezetek által saját eszközzel végzett többszörözés
- 3.5.5. A „saját eszközeikkel” terminológia értelmezése a műsorszóró szervezetek által végzett többszörözés körében a 2012-es DR és TV2 Danmark A/S / NCB-1 ügyben
- 3.5.1. Reprográfiai szabad felhasználás – többszörözés hagyományos hordozókon
- 3.1. A szabad felhasználás általános vonásai
- 4. A szabad felhasználásként engedélyezett többszörözés után fizetendő méltányos díj és annak az Európai Bíróság által történő értelmezése
- 4.1. Méltányos ellenérték előírása
- 4.2. A méltányos díjazással kapcsolatos európai bírósági gyakorlat
- 4.2.1. Az egységes értelmezés követelménye – Padawan SL/Sociedad General de Autores y Editores de Espana (SGAE) ügy, 2010
- 4.2.2. A visszatérítés és a magáncélú másolás vélelme – a 2013-as Amazon.com/Austro Mechana ügy
- 4.2.3. A méltányos díj kötelezettje – Stichting de Thuiskopie/Opus Supplies Deutschland GmbH and others ügy, 2011
- 4.2.4. Hatékony műszaki védelmi intézkedés hatása a méltányos díjazásra – VG Wort/Kyocera Mita Deutschland GmbH és társai ügy, 2013
- 4.2.5. A filmalkotás főrendezőjének joga magáncélú többszörözés címén méltányos díjazásra – Martin Luksan/Petrus van de Let ügy, 2012
- 4.2.1. Az egységes értelmezés követelménye – Padawan SL/Sociedad General de Autores y Editores de Espana (SGAE) ügy, 2010
- 4.1. Méltányos ellenérték előírása
- 5. Az Európai Bíróság gyakorlata a hatásos műszaki intézkedések vonatkozásában
- 1. Fejezet. A szerzői jog versenyképességre gyakorolt hatása az Európai Unióban
- IV. Rész. Az Európai Unió versenyképessége és az iparjogvédelem normatív szabályozása az Európai Unióban
- 1. Fejezet. Az ipari tulajdonjogok mint stratégiai fontosságú versenyeszközök globális felismerése az Európai Unióban
- 1. Az iparjogvédelem jelentőségének késői felfedezése az Európai Gazdasági Közösségben
- 2. Európa stratégiai fontosságú versenyeszközei, az ipari tulajdonjogok globális felismerése az Európai Unióban
- 3. Az ipari tulajdonnal kapcsolatos Zöld Könyvek
- 4. A szellemitulajdon-intenzív ágazatok kiemelkedő gazdasági jelentőségének kimutatása
- 5. Az ipari tulajdon tárgyai, a szabadalmak, védjegyek, formatervezési minták, földrajzi árujelzők versenyeszközjellegének felismerése és tudatosítása
- 5.1. Szabadalmak
- 5.2. Védjegyek
- 5.3. Formatervezési minták
- 5.3.1. A formatervezési minták és a verseny
- 5.3.2. A formatervezési minták adatai a szellemitulajdon-intenzív ágazatokról szóló európai tanulmány szerint
- 5.3.3. Aktivitás a világ legfejlettebb országaiban a formatervezési minták vonatkozásában 2014-ben
- 5.3.4. A formatervezési minták fő funkciói a gazdasági versenyben
- 5.3.1. A formatervezési minták és a verseny
- 6. A know-how-ban és az üzleti titokban rejlő gazdasági lehetőségek feltárása
- 7. Az üzleti titokban rejlő gazdasági lehetőségek feltárása
- 8. Az iparjogvédelem alkotásainak statisztikai tesztelése, a Regionális Innovációs Eredménytábla adatai
- 1. Az iparjogvédelem jelentőségének késői felfedezése az Európai Gazdasági Közösségben
- 2. Fejezet. Az Európai Szabadalmi Egyezmény és az Európai Bíróság gyakorlatának kialakulása szabadalmi ügyekben
- 1. Az Európai Szabadalmi Egyezmény általános jellemzése
- 2. A szabadalmazhatóság feltételei
- 3. Az európai szabadalmi bejelentés benyújtására való jogosultság
- 4. Az európai szabadalom a vagyoni forgalomban
- 5. Az Európai Bíróság gyakorlatának kialakulása szabadalmi ügyekben
- 5.1. Az első szabadalmi ügy az EB előtt jogkimerülés – Parke Davis ügy, 1966
- 5.2. A szabadalmi oltalom sajátos tárgya – Centrafarm/Sterling Drug ügy, 1974
- 5.3. A licenciaszerződések versenyjogi értelmezése LC – Nungesser KG és Kurt Eisele/Commission ügy, 1979
- 5.4. A jogkimerülés és a szabadalom sajátos tárgyának újabb értelmezése – Merck/Stephar ügy, 1981
- 5.5. A kényszerengedély nem eredményez jogkimerülést – Pharmon/Hoechst per, 1984
- 5.6. A nemzeti jogi szabályozás elavult szabályainak elismerése az Európai Bíróság által – Thetford/Fiamma ügy, 1987
- 5.7. A nemzeti jogi szabályozás felülbírálata – Allen and Handburys/Generics ügy, 1988
- 5.8. Szabadalombitorlási ügy – Roche Nederland BV és társai/Frederick Primus, Milton Goldenberg, 2003
- 5.9. A szabadalmas erőfölénnyel való visszaélése – Sot Lelos/GlaxoSmith ügy, 2006
- 5.10. Az Európai Bíróság az őssejtek szabadalmazhatóságáról – Brüstle ügy, 2011
- 5.11. Az EUB a biotechnológiai szabadalom terjedelméről – Monsanto ügy, 2010
- 5.1. Az első szabadalmi ügy az EB előtt jogkimerülés – Parke Davis ügy, 1966
- 3. Fejezet. A védjegyek harmonizációja az Európai Unióban
- 1. A védjegy-harmonizáció szükségessége az EU-ban
- 2. Általános jellemzés
- 3. A védjegyoltalom feltételei
- 4. Kizárási, illetve törlési okok
- 4.1. Abszolút törlési, illetve kizárási okok
- 4.2. A Chiemsee ügy – a földrajzi jelzést tartalmazó védjegyek oltalomképessége, 1999
- 4.3. Elizabeth Emanuel védjegy – a megtévesztés kérdése az Európai Bíróság előtt, 2004
- 4.4. Relatív kizárási okok
- 4.5. Opcionális, azaz relatív kizárási okok
- 4.6. Lindt csokoládé nyuszik – a közösségi védjegyhasználat és a rosszhiszeműség kérdése, 2007
- 4.1. Abszolút törlési, illetve kizárási okok
- 5. A védjegyjogosult
- 6. A védjegyoltalomhoz fűződő használati jogok
- 7. A védjegyoltalom határideje
- 8. A védjegy a vagyoni forgalomban
- 8.1. Használati engedély, licencszerződés
- 8.2. Átruházás
- 8.3. Fellépés bitorlás esetén
- 8.3.1. A jogosult fellépése a jogtalan használóval szemben
- 8.3.2. A jogosult fellépése a használati szerződés alapján a jogtalan használóval szemben
- 8.3.3. A védjegybitorló elleni fellépés nehézségei
- 8.3.4. Centrafarm/American Home Products ügy – megtévesztő védjegyhasználat, 1978
- 8.3.5. Loenderslot/Ballantines ügy – átcímkézés feltételei, 1977
- 8.3.1. A jogosult fellépése a jogtalan használóval szemben
- 8.1. Használati engedély, licencszerződés
- 9. A védjegyek kereskedelmi forgalmával kapcsolatos európai bírósági gyakorlat
- 9.1. Sirena ügy – a közös eredet doktrínája, 1971
- 9.2. A Hag I. döntés – két azonos védjegy ütközése a védjegy államosítása révén, 1973
- 9.3. Terrapin/Terranova ügy – azonos megjelölések ütközése, 1976
- 9.4. EMI/CBS eset – Európában korábban lajstromozott Columbia védjegyek, 1976
- 9.5. Hoffmann-La Roche/Centrafarm ügy – az első újracsomagolási per, 1978
- 9.6. Pfiser/Eurim Pharm ügy – a jogkimerülés átcsomagolásnál, 1981
- 9.7. A Hag II. ügy – szakítás a közös eredet doktrinával, 1990
- 9.8. A Silhouette ügy – párhuzamos import, 1998
- 9.9. Wellcome Foundation/Paranova Pharmazeutikal GmbH – az újracsomagolás átgondolása, 2008
- 9.1. Sirena ügy – a közös eredet doktrínája, 1971
- 1. A védjegy-harmonizáció szükségessége az EU-ban
- 4. Fejezet. Formatervezési minta irányelv és az Európai Bíróság gyakorlata
- 1. A formatervezésiminta-oltalom az Európai Unióban
- 2. Általános jellemzés
- 3. A formatervezésiminta-oltalom feltételei
- 3.1. Újdonság
- 3.2. Egyéni jelleg
- 3.3. A tájékozott használó fogalmi megközelítése
- 3.4. A tájékozott használóra gyakorolt összbenyomás fogalmi megközelítése a Kwang Yang Motor (Kaohsiung City, Taiwan)/OHIM ügyben, 2011
- 3.5. Alkotói szabadságfok, mint az egyéni jelleg lényeges feltétele, 2011
- 3.6. Alkotói szabadságfok megítélésének fogalmi megközelítése a Kwang Yang Motor (Kaohsiung City, Taiwan)/OHIM ügyben, 2011
- 3.7. Összetett termék
- 3.8. Az összetett termék oltalomképessége
- 3.9. Nyilvánosságra jutás
- 3.10. A rendes üzletvitel során észszerűen történő tudomásra jutás értelmezése, 2014
- 3.1. Újdonság
- 4. Kizárások
- 5. A bejelentő és a jogosult
- 6. A formatervezésiminta-oltalomból eredő hasznosítási jog
- 7. A formatervezési minták a vagyoni forgalomban
- 8. Az oltalom időtartama
- 1. Fejezet. Az ipari tulajdonjogok mint stratégiai fontosságú versenyeszközök globális felismerése az Európai Unióban
- V. Rész. Regionális iparjogvédelmi rendszerek az Európai Unióban
- 1. Fejezet. A regionális együttműködés lehetőségei a szellemi alkotások terén
- 1. Az Európai Unió érdekeltsége a központi, szellemi alkotásokra vonatkozó rendszerek létrehozásában
- 2. A regionális együttműködés lehetőségei az iparjogvédelem terén
- 3. A nemzeti hivatalok együttműködése, akárcsak egy objektumot átfogó, jelentős jogegységesítés és egységes szervezet nélkül
- 4. Tisztán jogegységesítést, együttműködést megvalósító, közös szervezettel nem rendelkező kezdeményezés az integráció fejlettebb formáját jelenti
- 5. Jogegységesítés multinacionális, közös, de nem a nemzetek felett álló szervezet létesítésével
- 6. Szupranacionális regionális iparjogvédelmi együttműködés az Európai Unióban
- 1. Az Európai Unió érdekeltsége a központi, szellemi alkotásokra vonatkozó rendszerek létrehozásában
- 2. Fejezet. A közösségi védjegyrendszer
- 3. Fejezet. A közösségi mintarendszer
- 4. Fejezet. Az Európai Unió eredetvédelmi rendszere
- 1. A rendszer létrehozatalának célja
- 2. Közösségi jogforrások
- 3. Az integrációt lehetővé tevő jogharmonizáció
- 4. Szervezet
- 5. Az oltalom anyagi feltételei
- 6. Az oltalom eljárási feltételei
- 7. A rendszer speciális vonatkozásai
- 8. Statisztika
- 1. A rendszer létrehozatalának célja
- 5. Fejezet. Közösségi növényoltalmi rendszer
- 6. Fejezet. Negyvenéves adósság törlesztése: egységes hatályú európai szabadalom Az Európai Unió nagy projektje: egységes hatályú európai szabadalom és egységes szabadalmi bíráskodás
- 1. Előzmények, a közösségi szabadalom kudarca
- 2. A jogi háttér az egységes hatályú európai szabadalom megteremtésére
- 3. A törvénykezési csomag az egységes európai szabadalomról, hatálybalépés
- 4. Az Egységes Európa Szabadalom (EESZ) Rendelet mögött álló elgondolások
- 4.1. Az egységes oltalom lényege
- 4.2. Nemzeti szabadalomként kezelés
- 4.3. Az Európai Szabadalmi Hivatal, az egységes hatályú európai szabadalom főhatósága
- 4.4. A nemzeti szabadalmi rendszerek fennmaradása
- 4.5. A tradicionális európai szabadalmi rendszer fennmaradása
- 4.6. A nyelvi előírások könnyítése
- 4.1. Az egységes oltalom lényege
- 5. Az EESZ Rendelet előírásai
- 6. Egységes szabadalmi bíráskodási rendszer
- 7. Az egységes hatályú európai szabadalom előnyei és hátrányai
- 1. Előzmények, a közösségi szabadalom kudarca
- 1. Fejezet. A regionális együttműködés lehetőségei a szellemi alkotások terén
- VI. Rész. Az EU jelenlegi pozíciói, az EU 2020 stratégia, az innovatív unió projekt és a szellemi alkotások jövője
- 1. Fejezet. Az EU pozíciói az innováció terén, 2014
- 1. Az EU innovációpolitikája
- 2. A globális verseny állása a European Innovation Scoreboard 2014-es adatai szerint
- 2.1. A szellemitulajdon-intenzív ágazatok növekvő szerepe az Európai Unióban
- 2.2. Az innovációban létrejött globális verseny állása
- 2.2.1. USA, Japán és Dél-Korea hegemóniája
- 2.2.2. A globális verseny mérésére alkalmas mutatók
- 2.2.3. A globális verseny állása arányszámok szerint
- 2.2.4. Az Amerikai Egyesült Államok és az EU innovatív versenyképességének összevetése 2013-ban
- 2.2.5. Japán és az EU innovatív versenyképességének összevetése 2013-ban
- 2.2.1. USA, Japán és Dél-Korea hegemóniája
- 2.1. A szellemitulajdon-intenzív ágazatok növekvő szerepe az Európai Unióban
- 3. A mérvadó tudományos publikációk
- 2. Fejezet. Az Európa 2020 Stratégia, az Innovatív Unió és a Horizont 2020 programok az EU versenyképessége növelésére
- 1. Az EU Lisszaboni Stratégiája
- 2. Az Európa 2020 Stratégia
- 3. Az Innovatív Unió Program jellemzése
- 4. Az Innovatív Unió Program célkitűzései
- 4.1. Az európai innováció szervezeti feltételeinek biztosítása
- 4.2. Európa kreatív potenciáljának jobb kihasználása, egységes innovációs piac megteremtése
- 4.3. Az innováció finanszírozási feltételeinek javítása, az innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete
- 4.4. A társadalmi és földrajzi egyenlőtlenségek megszüntetése
- 4.5. Munkahelyek teremtése
- 5. Az Innovatív Unió Program tíz legfontosabb célkitűzése
- 6. Horizont 2020 Program
- 3. Fejezet. Az Európai Unió szellemi alkotásokra vonatkozó stratégiai célkitűzései (2015–2020) és bepillantás a versenytársak elképzeléseibe
- 1. A szellemi tulajdon európai hosszú távú stratégiájának céljai általános megközelítésben
- 2. Az EU különböző dokumentumokban kifejezett szellemi alkotásokra vonatkozó stratégiai elképzelése
- 3. Folyamatban levő feladatok
- 4. Konkrét elképzelések az iparjogvédelem területén
- 5. Az iparjogvédelmet és szerzői alkotásokat egyaránt érintő tervek
- 5.1. A Jogérvényesítési irányelv módosítása
- 5.2. Know-how-védelem, mint általános jogvédelmi forma bevezetése
- 5.3. EU-akcióterv a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére
- 5.4. EU-akcióterv a szellemi tulajdonjogok harmadik országokban való érvényesítésére
- 5.5. A szellemi tulajdonjogok megsértése Európai Megfigyelőközpontjának Multinacionális Terve
- 5.1. A Jogérvényesítési irányelv módosítása
- 6. Szerzői jog
- 7. Betekintés a világ élenjáró államai és Magyarország szellemi alkotásokra vonatkozó stratégiai célkitűzéseibe (2015–2020)
- 1. A szellemi tulajdon európai hosszú távú stratégiájának céljai általános megközelítésben
- 1. Fejezet. Az EU pozíciói az innováció terén, 2014
- Az Európai Bíróság ítéletei
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2019
Nyomtatott megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 830 9
Az Európai Unió valamennyi gazdaságpolitikai és felsőszintű politikai dokumentumában meghatározó szerepet kap a versenyképesség növelése, amely prioritást élvez a hivatalos célok között. A versenyképesség legfontosabb hatása a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatottság növelése. A szellemi alkotások kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bírnak. A szellemi alkotások iránti megnőtt érdeklődést jól reprezentálja a szabadalmi statisztika. 1985-ben a világ WIPO-hoz csatlakozott államaiban 921.715 szabadalmi bejelentést tettek, 1995-ben 1.047.766-ot, (elsőként egy millión felül), 2005-ben 1.701. 331 bejelentésre került sor, 2014-ban. A szabadalmi bejelentések száma meghaladta a 2 millió hétszázezret, ebből 928.177 esett Kínára. Mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban majdnem egy időben mérték fel a szellemitulajdon-intenzív ágazatok hozzájárulását a gazdasági fejlődéshez. Európában a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban a foglalkoztatottság 26%-os, az USA-ban csak 19%-os. Az EU-ban a GDP 39%-a, az USA-ban 36%-a szellemitulajdon-intenzív ágazatokból származik. Az Európai keresetek 41%-a ered a szellemitulajdon-intenzív ágazatokból. Ez az arány az Egyesült Államokban valamivel magasabb, 42%-os.
Hivatkozás: https://mersz.hu/tattay-versenykepesseg-es-szellemi-alkotasok-az-europai-unioban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero