Tartalomjegyzék

• SZERZŐDÉSSZEGÉS A POLGÁRI JOGBAN
• Impresszum
• chevron_rightI. fejezet. A szerződésszegés kérdéskörének elméleti megközelítése
  • 1. Bevezető gondolatok
  • 2. A szerződésszegés megközelítése a kötelem fogalmán keresztül
  • 3. A pacta sunt servanda követelménye
  • 4. Negatív megközelítés és pozitív tartalom
  • 5. A szerződésszegés, mint a kötelemszerű szolgáltatás lehetetlenülése
  • 6. A szerződésszegés jogkövetkezményeiről általában
  • 7. Szerződési szabadság a jogkövetkezmények terén
  • 8. Szerződésszegés és érvénytelenség
  • 9. A szerződésszegési jogkövetkezmények a Ptk.-ban
  • 10. Egyes különleges helyzetekről
  • 11. Együttműködési kötelezettség és szerződésszegés
  • 12. Óvó- és védőkötelezettség
  • 13. A szerződésszegés intézményének jogosultra tekintő oldala
• chevron_rightII. fejezet. A szolgáltatás és teljesítése: a tartalom és szerződésszegés kapcsolata
  • 1. Általános megjegyzések. Szolgáltatás, teljesítés és szerződésszegés
  • 2. A szerződéses kötelem tartalmáról, a szerződésszegés szemszögéből
  • 3. A szerződő felek szándéka és a szerződési érdek
  • 4. A szerződésszegés, mint a tartalom visszatükröződése
  • 5. A szerződésszegés, mint a szerződés önálló létszaka
• chevron_rightIII. fejezet. Objektív és szubjektív szerződésszegés
  • 1. A szerződésszegés megközelítései
  • 2. Objektív szerződésszegés
  • 3. A felelősség objektivizálása
  • 4. A szerződésszegés szubjektív és objektív jogkövetkezményei
• chevron_rightIV. fejezet. Érdekérzékenység és szerződésszegés
  • 1. Általános megjegyzések
  • 2. Szerződésszegés és érdekleengedés
  • chevron_right3. Az adós kötelezettségének áldozati határa
    • 3.1. Az áldozati határ általában véve
    • 3.2. Példák az áldozati határ kérdéskörére
    • 3.3. A kötelezettség teljesítése és e „fel nem róható” lehetetlenülés
    • 3.4. Az áldozati határ megtalálásának nehézsége
    • 3.5. Korlátozás helyett „súlyosbítás”
    • 3.6. További határkérdések – érdekmérlegelés
• chevron_rightV. fejezet. A szerződésszegés általános szabályai
  • 1. Bevezető gondolatok
  • 2. A teljesítés követeléséhez való jog
  • chevron_right3. A visszatartási jog
    • 3.1. Általában
    • 3.2. A visszatartási jog egyes kérdései
    • 3.3. A visszatartási jog, mint „kötelmi egyensúlyőr”
    • 3.4. A visszatartási jog időlegessége
  • chevron_right4. Elállás és felmondás, érdekmúlás
    • 4.1. Általános megközelítés
    • 4.2. Szerződésszegés és érdekmúlás
    • 4.3. Elállás vagy felmondás visszaélésszerű gyakorlása
    • 4.4. Elállás és felmondás visszaszolgáltatási kötelezettség nélkül
    • 4.5. Követelés érdekmúlás ellenére
  • 5. A fedezeti szerződés
  • chevron_right6. Közreműködőért való felelősség
    • 6.1. Bevezető megjegyzések
    • 6.2. A közreműködő
    • 6.3. Felelősség a közvetlen vagy közvetett közreműködőért
    • 6.4. A közreműködővel szembeni visszkereseti jog
    • 6.5. A jogosult közvetlen igénye a közreműködővel szemben
    • 6.6. A közvetlen marasztalás
  • 7. A szerződésszegésért való felelősség kizárása
• chevron_rightVI. fejezet. A részleges szerződésszegés
  • 1. A részleges szerződésszegés főszabálya
  • 2. Kivételek a főszabály alól
  • 3. Oszthatóság vagy oszthatatlanság
• chevron_rightVII. fejezet. A közbenső szerződésszegés
  • 1. A közbenső szerződésszegés fogalma
  • 2. A közbenső szerződésszegés jogi természete
  • 3. A közbenső szerződésszegés esetköreiről
  • 4. A számlaadási kötelezettség elmulasztása
  • 5. A megrendelő fizetési késedelme és a közbenső szerződésszegés
  • 6. A közbenső szerződésszegés jogkövetkezménye
• chevron_rightVIII. fejezet. Az előzetes szerződésszegés
  • 1. Az előzetes szerződésszegés megközelítése
  • 2. A késedelemben álló előzetes szerződésszegés
  • 3. Előzetes szerződésszegés a hibás teljesítés miatt
• chevron_rightIX. fejezet. A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése
  • 1. Bevezető gondolatok
  • chevron_right2. Kimentés a felelősség alól
    • 2.1. Az ellenőrzési kör
    • 2.2. Az előreláthatóság
    • 2.3. A kár elkerülése vagy elhárítása
  • 3. Egy gondolat az okozatosság kérdéséhez
  • chevron_right4. A kártérítés mértéke
    • 4.1. A szolgáltatás tárgyában bekövetkező („tapadó”) károk
    • 4.2. Következménykárok és elmaradt haszon
    • 4.3. Felelősség a szándékosan okozott károkért
    • 4.4. Általános kártérítés
  • 5. A párhuzamos igényérvényesítés kizárása. A non-cumul szabály
  • 6. Felelősség a teljesítés során bekövetkező károkért
  • 7. Kártérítési felelősség ingyenes szerződések esetében
  • 8. Felelősség a károsodás veszélye esetén
• chevron_rightX. fejezet. A késedelem
  • 1. Általános megjegyzések
  • chevron_right2. A kötelezett késedelme
    • 2.1. A kötelezetti késedelem intézményéről általában
    • 2.2. A késedelem szerződésszegés a teljesítési időre nézve
    • 2.3. További általános kérdések
    • 2.4. „Késedelem nélküli” helyzetek
    • 2.5. A teljesítésre adott halasztás
  • chevron_right3. A késedelem jogkövetkezményeiről
    • 3.1. A teljesítés követelése
    • chevron_right3.2. Elállás az érdekmúlás miatt
      • 3.2.1. Elállás az érdekmúlás bizonyításával
      • 3.2.2. Elállás az érdekmúlás bizonyítása nélkül. Szigorú lejáratú kötelmek
      • 3.2.3. A természetüknél fogva szigorú kötelmek
      • 3.2.4. Elállás szigorú (fix) határidő kikötése alapján
      • 3.2.5. Póthatáridő tűzése
  • chevron_right4. A jogosult átvételi késedelme
    • 4.1. A jogintézményről általában
    • 4.2. Az átvételi késedelem esetkörei
    • 4.3. A jogosulti átvételi késedelem megszűnése
    • 4.4. A jogosult átvételi késedelmének következményei
    • 4.5. A jogosult átvételi késedelmének egyéb szabályai
  • 5. Fogyasztói adásvétel és késedelem miatti elállás
• chevron_rightXI. fejezet. A pénztartozás késedelmére vonatkozó szabályok
  • 1. Bevezető gondolatok
  • 2. A késedelmi kamatról általában
  • 3. A késedelmi kamat mértéke
  • 4. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetében irányadó késedelmi kamat
  • 5. Az ún. vegyes kamat
  • 6. A negatív kamat
  • 7. A késedelmi kamatot meghaladó kárigény érvényesítése
  • 8. Vállalkozások szerződéseire vonatkozó különös szabályok
  • 9. A kamatfizetési kötelezettség és a törvényi kamatmérték védelme
  • 10. Szerződő hatóság kamatfizetési kötelezettsége
  • 11. Mentesülés a késedelmi kamat fizetése alól
  • 12. A behajtási költségátalány
• chevron_rightXII. fejezet. A hibás teljesítés fogalma és közös szabályai
  • 1. A hibás teljesítés szűkebb és tágabb értelme
  • 2. Az aliud szolgáltatás
  • chevron_right3. A hibás teljesítés közös szabályai
    • 3.1. A hibás teljesítés törvényi fogalma
    • 3.2. A szolgáltatás terjedelme és a hibás teljesítés
    • 3.3. Mennyiségi hiba és hibás teljesítés
    • 3.4. A hibás teljesítés időpontja
    • 3.5. A hiba ismerete és vélelmezett ismerete
    • 3.6. A hiba ismerete és az érdekleengedés
    • 3.7. A hiba ismeretének vélelme
• chevron_rightXIII. fejezet. A kellékszavatosság
  • 1. Áttekintés
  • 2. A törvényen és szerződésen alapuló minőségi követelmények
  • 3. Többlet minőségi követelmény vállalása
  • 4. A szabvány kötelező – a szolgáltatás mértékét meghatározó – természetéről
  • 5. Az ún. járulékos kötelezettségek teljesítése
  • 6. Megvizsgálási kötelezettség
  • 7. A kellékszavatossági igények tartalma és érvényesítése
  • chevron_right8. Az elsőlépcsős igényekről
    • 8.1. A kijavítás
    • 8.2. A kicserélés
    • 8.3. A kijavítási költségigény – átmenet a második lépcsőbe
  • chevron_right9. A második lépcsős kellékszavatossági igényekről
    • 9.1. Árleszállítás
    • chevron_right9.2. Az elállási jog
      • 9.2.1. Elállási jog kijavítás és kicserélés hiányában. Az érdekmúlás
      • 9.2.2. A jelentéktelen hiba kérdésköréről
  • chevron_right10. A szavatossági igények teljesítéséről
    • 10.1. Általános megjegyzések
    • chevron_right10.2. A hiba közlése, a szavatossági igény megjelölése és az igény terjedelme
      • 10.2.1. A hiba közlése
      • 10.2.2. A szavatossági igény megjelölése
      • 10.2.3. Az érvényesített jog terjedelméről
  • 11. Ius variandi – áttérés más szavatossági jogra
  • 12. Eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól
  • 13. A kellékszavatossági igény elévülése
  • 14. Kártérítési igény kellékhibás teljesítés esetén
• chevron_rightXIV. fejezet. A hibás teljesítés további szabályai
  • 1. A termékszavatosság
  • 2. A jótállás
  • chevron_right3. A jogszavatosság
    • 3.1. A jogszavatosságról általában
    • 3.2. Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt
    • 3.3. Jogszavatosság a joggyakorlást korlátozó vagy értéket csökkentő terhekért
    • 3.4. A jogszavatosság különleges szabályai
  • chevron_right4. A hibás teljesítés különös szabályai
    • 4.1. Különös szabályok eredmény létrehozására irányuló szerződések esetében
    • 4.2. A hibás teljesítés különös szabályai használati vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél
• chevron_rightXV. fejezet. A szerződésszegés egyéb esetei
  • 1. A szolgáltatás lehetetlenülése, mint szerződésszegés
  • chevron_right2. A lehetetlenné válás esetei
    • 2.1. A fizikai lehetetlenülés
    • 2.2. Jogi lehetetlenülés
    • 2.3. Érdekbeli lehetetlenülés
  • 3. A lehetetlenülés jogkövetkezményei
  • 4. A lehetetlenné vált dologszolgáltatás maradványa
  • 5. A vagylagos szolgáltatás lehetetlenné válása
  • 6. A teljesítés megtagadása
  • 7. A jognyilatkozat tételének elmaradása
  • chevron_right8. Egyéb – szerződésszegési – különféleségek
    • 8.1. A limitártól eltérés a bizományi szerződésnél
    • 8.2. Szerződésszegés és fokozott – veszélyre is kiterjedő – felelősség
    • 8.3. A kezes szabadulása a kötelemből
• chevron_rightXVI. fejezet. A szerződéses kötelem megerősítése
  • 1. Bevezető gondolatok
  • 2. Általános megközelítés
  • 3. Sokszínűség a biztosítékok körében
  • chevron_right4. A szerződés megerősítése a Ptk. szerint
    • 4.1. Bevezető gondolatok
    • 4.2. Szankciós természet
    • 4.3. A kárátalány jelleg
  • 5. A foglaló
  • chevron_right6. A kötbér
    • 6.1. A késedelem esetére kikötött kötbér
    • 6.2. Meghiúsulási vagy nem teljesítési kötbér
    • 6.3. A hibás teljesítési kötbér
  • 7. Átalány-kártérítés objektív formában
  • 8. Jogvesztés kikötése
• Bibliográfia

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 828 6

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota. A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

A mű gerincét a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésre vonatkozó, közös szabályai adják (Hatodik Könyv Második rész X. Cím). A szerző az itt található intézményeket a kódex szabályozási rendszerét jobbára megtartva, ám nem kommentárszerűen tárgyalja: a könyv mondandója így a megszokott törvényi rendszertől nem szakad el, ám lehetővé válik, hogy egyes – az törvényi szabályozás okán egymástól távol eső, de tartalmilag vagy jelentőségüknél fogva összekapcsolódó – intézményeket, jogi kérdéseket az író együttesen tárgyaljon.

A monográfia első része elméleti alapvetéssel indul, majd az egyes szerződésszegési szabályok – említett módszerrel történő – feldolgozása következik. A könyvnek nincs abban az értelemben vett különös része, hogy az egyes szerződéstípusok megszegésének következményei nem tagolódnak külön-külön fejezetekbe: ezzel szemben a közös szabályok tárgyalásakor a gyakorlati példák minden esetben a Ptk.-beli szerződéstípusokon keresztül kerülnek bemutatásra. A késedelem tárgyalásakor pl. külön hangsúlyt nyernek a pénztartozásra vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok (utóbbi a hibás teljesítés, szavatosság és a kötbér tárgyalása során is gyakran szóba kerül), de a kellékszavatosság szabályai értelemszerűen igénylik vonzzák az adásvételi és vállalkozási, különös sajátosságai folytán a bérleti szerződések „problémás kérdéseinek” szóba hozását is.

A könyvben a szerző közel kétszáz – elsősorban kúriai és ítélőtáblai – bírói döntést dolgozott fel, melyek között szép számmal akadnak folyóiratokban nem publikált, de kereshető, elérhető ítéletek is. A válogatás során a szerző az utóbbi évek felsőbírósági határozatait azzal a szemmel vizsgálta, hogy miként alkalmazhatóak ezek az irányadó döntések – teljes egészükben vagy indokolásukban – az új Polgári Törvénykönyv megváltozott jogi környezetében.

A könyv szerzője ügyvédi gyakorlattal is rendelkező, polgári jogot oktató egyetemi docens, aki elméletet és gyakorlatot igyekezett e színes témakörben összhangba hozni és ötvözni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/leszkoven-szerzodesszeges-a-polgari-jogban//